Dvomi chodnickami - Két út címmel jelent meg Gregor Papucek és Zlatko Papucek szlovák nyelvű műfordításkötete. A kiadványban szerepelnek többek között Rostás - Farkas György lefordított versei is. Az alábbiakban a fordítónak a költő versei elé írt bevezetőjét és néhány verset idézünk.

Rostás Farkas György (1949)

Mottó:

„Engem oly sokszor

megöltek már,

hogy néha szinte szégyellem,

hogy élek...” (Óda)

Már vagy harminc éve ismerem. Szívembe lopta magát a nemzetiségi alkotók első találkozóján, amely 1997. szeptember 27-28.-án került megrendezésre a Budapesten élő bolgárok Kultúrházában. Imponált nekem a maga bátor és okos fellépésével, amelyben az Indiától a mai Hazáig cím alatt bemutatta nekünk Európa-szerte szétszórt, csak a mi kontinensünkön több mint tízmilliós népének történelmi sorsát.

Jól ismerem úgy is, mint a Budapesti Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökét, hiszen egy épületben dolgozunk. És bárhol is találkozunk, messziről köszön nekem. Rostás Farkas György cigány politikus, újságíró és költő. Öntudatos, a maga cigány identitását tudatosan vállaló költő, aki él és hal a sajátjaival, de mindenekelőtt harcol a jogaikért, kultúrájuk megőrzéséért. Politikusként határozott beszédeivel, újságíróként cikkek sokaságával, költőként pedig – mélyen átélt, ha kell kritikus, harcos és megalkuvás nélküli költészetével.

Anyanyelve a cigány, annak is a világon legelterjedtebb változata, az ún. lovári-cigány nyelv, valószínűleg a cigányok alapnyelve. Cigány nyelven és magyar nyelven is ír, tehát kétnyelvű. Műfordítással is foglalkozik. Eddig a következő versgyűjteményeit adta ki: Megváltásért (som), 1989; Aranyhídon, 1994; Tiétek a szívem (Tumaroj muro jilo), gyerekversek, 1991; valamint A békesség zarándokai, 1998. Műfordításai: Maladyipe – Találkozás, 1993; A kis herceg - O cino krajoro, (Saint Exupéry művének fordítása cigány nyelvre) 1994. Továbbá megjelentek: Cigány-magyar, magyar-cigány szótár, A cigányok története, Ősi cigány mesterségek és foglalkozások, Apám meséi I., Cigány-magyar képes olvasókönyv, stb. Tervezi egy újabb verseskötet kiadását Gyémánt-anyanyelvünk címmel, egy további mesegyűjtemény kiadását A süni esetei címmel, és egy Ábécés olvasókönyv c. tankönyv kiadását a gyerekek számára.

Nemrég találkoztunk az utcán és beszélgetés közben megemlítettem, hogy nagyon tudnék örülni a legújabb verseskötetének. Azon nyomban elkísért az autójához, kivett belőle egy könyvet és a következő gyönyörű ajánlást írt bele: „Ajánlom Gregor Papučeknek, a testvéremnek, soha el nem múló szeretettel. Együtt a közös úton.” Egy rá jellemző gesztus volt ez. Ilyen ember Ő. Végül még következik néhány szlovákra lefordított verse, kis ízelítő a műveiből. Ezeket a verseket A békesség zarándokai c. verseskötetében találtam.

***

Juraj Roštáš Farkaš

(1949)

Motto.

"Mna  toľkokrát už

zabili!

Občras sa aj

sám hanbírn,

ze este žíjem." (Óda)

Už aspoň tri roky ho poznám. Do srdca sa mi vkradol pri prvom stretnutŕ národnostných tvorcov, ktoré sa uskutoč-oŕlo v dňoch 27-28. septembra 1997 v budove Kultúrneho strediska Bulharov žijúcich v Budapešti. Imponoval mi svojim smelým a múdrym vystúpením, v ktorom pod názvom Od Indie po dnešný domov nám predstavil his-torické osudy svojho po Európe roztrúseného, Ien na našom kontínente vyše desat' milŕónového národa. Poznám ho dobre aj ako predsedu Rómskej menšinovej samosprávy Budapeštŕ, ved' pracujeme v jednej budove. A ked' sa kdekol'vek stretneme, zd'aleka sa mŕ pozdraví. Juraj Roštáš-Farkaš je rómsky poIŕtik, novínár a básnik. Uvedomelý, svoju rómsku identitu vedome vyznávajúci poet, ktorý žije a mrŕe so svojimi, ale predovšetkým boju-je za ich práva a záchranu ich kultúry. Ako politik ráznymi prejavmi, ako novinár množstvom článkov a ako básnik hlboko precŕtenou, ked' treba aj kritickou, bojovnou a nekompromisnou poézŕou.

Jeho materinský jazyk je rómčina, jej na svoto najrozšírenejšie, tzv. lovárske nárečie, pravdepodohno základný jazyk Rómov. Pŕše po rómsky, aj po mad'aľsky, teda dvojjazyčne. Zaoberá sa aj umeleckým prekladom. Doteraz vydal nasledujúce zbierky básnŕ: Za spasenio -- som (1989), Po zlatom moste (1995), Vaše je moje srdco (Tumaroj muro jilo, básne pre deti, 1991) a Pútnici pokoja (1998). Zbĺerky prekladov: Stretnutie — Maladyipe, Malý princ — 0 cinokrajoro (Preklad diela Saint Exupéryho do rómčiny). Ďalej mu vyšli: Cigánsko-mad'arský, mad'arsko-cigánsky slovník, Dejiny Cigánov, Starodávne cigánsko remeslä a zamestnania, Rozprávky môjho otca - 1., Clgánsko-maďarská obrázková čĺtanka a d'alšie. Má v plá-ne vydat' zbierku básní Náš diamantový materinský jazyk, d'aiš'ŕu zbierku rozprávok Príhody ježka a učebnicu Abecedná čítanka pre deti. Nedávno sme sa stretli na ulici a počas rozhovoru som podotkol, že by som sa potešii jeho najnovšej zbierke básní. Hned' išiel so mnou k autu, vybral z neho jednu knižku a napísal mi do nej takéto krásne venovanie: Venujem / Gregorovi Papučkovi, / mójmu bratovi, / s nehynúcou láskou. I Spolu spoločnou cestou! / Bolo to preňho typické gesto. Takýto je to človek. A nakoniec ešte nasleduje niekol'ko do slovenčiny preiožených básní, ukážka z jeho tvorby. Sú to básne z jeho najnovšej zbierky Pútnici pokoja.

CIGÁNSKY BÁSNIK

(Gigány költő)

V tmavej uličke kdesi

čierny drozd spŕeva. Beda,

ten spev smrť predpovedá;

a ľudŕa sa ho boja,

lebo je jasnovidcom,

on už dnes vopred vie

pohreby zajtrajšie.

***

NÁDEJOU KRÁJATUNOU

(Szeletelhető remény)

Studničkou by som chcel byt'

a vodou napojiť

smädných ustatých Rómov

bochníkom by som chcel byť

nádejou krájaternou

čo ukojí bezdný hlad

obozretnou bdelosťou

čo ustráži mi mój l’ud

Obzorom by som chcel byt'

v pohl'ade Cigánov

a vetrom by som chcei byť

pochodit' nekonečnosť