A franciaországi kiutasítások rávilágítottak, hogy az igazi problémát nem a bevándorlás, vagy az irányelvek megsértése jelenti, hanem az a koncentrált szegénység, amely elől a romák a kivándorlás révén igyekeznek elmenekülni – mondta Járóka Lívia.

– Ön az Európai Roma Stratégia jelentéstevője, amit a magyar elnökség fog jövőre útjára indítani. Milyen prioritások várhatóak, mit lehet eddig tudni a stratégia lényegi pontjairól?

– A jelentés első szakaszában, azaz a stratégia munkadokumentumának kidolgozása során arra helyeztem a hangsúlyt, hogy megmutassam: egy Európai Roma Stratégia egyaránt szükséges és lehetséges. Ennek a stratégiának a  mélyszegénység egy speciális formájának, a területileg koncentrálódó poszt-kommunista „underclass” nyomorának enyhítésére kell koncentrálnia, amelyből következően a célcsoport nem kizárólag és nem is túlnyomórészt romákból áll, ám fontos figyelembe venni, a többségi társadalom hasonló helyzetben elő tagjaihoz képest ugyanakkor a romák aránya nagy ütemben nő és például Magyarországon egyes becslések szerint arányuk a gazdaságilag aktív lakosságban 2050-re el fogja érni az 50%- ot.

Többségében fiatalokról van tehát szó, akik jelentős és folytonosan növekvő részét teszik ki a munkaerő-piaci jelenlét növekedéséhez szükséges munkaerőforrásnak, akiket ha sikerülne az átlagnak megfelelő mértékben foglalkoztatni, akkor az általános foglalkoztatottsági ráta – az ország roma lakosságának számarányától függően – 5–10%-kal emelkedne.

– Forró év 2010 a romaügy számára: Franciaországban és más európai országokban is keményen felléptek a roma migránsokkal szemben. Hogyan értékeli néppárti EP-képviselőként az európai romahelyzetet?

– A franciaországi kiutasítások rávilágítottak, hogy az igazi problémát nem a bevándorlás, vagy az irányelvek megsértése jelenti, hanem az a koncentrált szegénység, amely elől a romák a kivándorlás révén igyekeznek lmenekülni.
Közös európai problémáról van szó, amely közös európai megoldást igényel. Természetesen elsősorban a tagállamok felelőssége, hogy állampolgárai számára biztosítsa az alapvető emberi jogok érvényesülését, a létbiztonságot és a megélhetést, de közös uniós erőfeszítésre is elemi szükség van a romák kilátástalan életkörülményeinek enyhítésére.

– A nyomor területi koncentrációjának enyhítésére összeurópai krízistérképre van szükség, amely a legalapvetőbb jellemzői alapján méri fel és határolja be e statisztikai és szakpolitikai-tervezési szempontból egyelőre „láthatatlan” válságterületeket, amelyek problémáit a jelenleginél alacsonyabb közigazgatási hierarchián, a LAU rendszer 1-es és 2-es szintjén szükséges kezelni. A legszegényebb országokban és régiókban nem állnak rendelkezésre az ahhoz  szükséges pénzügyi források, hogy biztosítsák saját hozzájárulásukat azon közösségi támogatásokhoz, amelyekre jogosultak lennének,továbbá e területeken gyakran hiányzik a támogatás helyes felhasználásához szükséges igazgatási kapacitás és humán erőforrás. Vagyis ezek a régiók az uniós és költségvetési forrásokért folyó versenyben  behozhatatlan hátránnyal indulnak.

– „A roma kérdés – társadalmi, gazdasági és erkölcsi felelősség” konferencián tavaly ősszel hangsúlyozta, hogy nemzetstratégiai kérdés a romák oktatása. Ebben mindenki egyetért, de sajnos számos példát lehet hallani arról, hogy roma gyerekek százai el sem jutnak az iskolapadig, vagy nem fejezik be az iskolát. Mit lehet tenni az iskolalátogatás melletti szülői elkötelezettségért?

Főként olyan gyermekek esetében, akiket az otthoni környezetük kevéssé ösztönöz a tanulásra, az egész életútra kihatóan döntő jelentőségű az óvodai előkészítés. A magyar óvodai hálózat a gyermekek 85%-át látja el, ám a leginkább rászoruló gyermekek egy része nem, vagy csak későn jut el az óvodába, és nagyrészt akkor sem kapja meg az életkorának és fejlettségi állapotának megfelelő szolgáltatást. A csökkenő gyerekszám miatt több ugyan az óvodai férőhely, mint a gyermek, a férőhelyek eloszlása azonban rendkívül egyenetlen.

A leszakadó térségek nagy részében, az óvodáskorú gyermekek magas száma ellenére egyáltalán nincs óvoda, pedig az óvodai oktatás hiánya  nagymértékben megnöveli annak valószínűségét, hogy a gyermeket gyógypedagógia tagozatokba irányítsák át. Az óvoda nélkül működő településeken óvodát kell létesíteni, ahol pedig férőhelyhiány van, ott bővíteni kell azok számát. Az óvoda és az érintett családok közötti kapcsolatokat szélesebb alapokra kell helyezni, például a védőnők, gyermekjóléti szolgálatok, kisebbségi önkormányzatok bevonása révén.

– Tavaly őszi hír volt, hogy roma gyakornoki program indul az Európai Parlamentben. Kiket várnak, hogy alakult eddig a program, milyen eredményekről lehet eddig beszámolni?

– A gyakornoki programunk 2005 óta működik és eddig már több, mint negyven roma fiatal számára nyújtottunk lehetőséget, hogy emberi jogi és kommunikációs képzésben részesüljenek az Európai Parlamentben. A jelentkezés folyamatos és továbbra is várjuk diplomás, illetve egyetemi, vagy főiskolai hallgató roma fiatalok jelentkezését. A jarokalivia.hu honlapon megtalálhatók a program feltételei és az elérhetőségeink, ahová a jelentkezést várjuk.

(Forrás: EU-Hírlevél)