A Hederlezi ünnepsorozat |
Kitekintő |
Írta: Pató Selam |
2012. május 05. szombat, 17:53 |
Május 6.-a, az európai cigányok legnagyobb ünnepe a Balkánon. A Húsvéttal rokon szellemiséget tükröző ünnepet az ott élő romák még a bektási dervisektől vettek át, és felekezetektől függetlenül megtartják.
Elemeiben iszlám és keresztény jegyek egyaránt jelen vannak. Alapgondolatában az élet tisztelete, továbbvitele és örökkévaló körforgása jelenik meg. Az ünnep egybeesik az ortodoxok Szent György napjával, melyet keresztények és muzulmánok egyaránt tartanak, a romák pedig Hederlezinek hívják, ahogy a törököktől átvették ezt az elnevezést.
Kiemelkedő szertartása a bárányáldozat és annak közös elfogyasztása. A Balkánon ezen a napon úgy tartják a családok az ünnepet, hogy hajnali 4 és reggel 6 óra közt vesznek három bárányt, a nap során pedig feláldozzák, s este 6-kor fogyasztják el együtt, égő gyertyák és közös imádkozás mellett. A következő napon, május 7.-én aztán, a családok egymást keresik fel, hogy mindenki egyen a többi család áldozati bárányából is, kölcsönösen látogatnak el egymáshoz, járják végig egymás házát a romák.
A fiatal zenészek közben az utcákon muzsikálnak, zeneszó borítja az egész várost, amire az utakon pompás ruhákba öltözött lányok és fiúk táncolnak. A Balkánnak ez a leggyönyörűbb cigány ünnepe Frejzernek, a legnagyobb antropológusnak és etnológusnak az érdeklődését is felkeltette, és akarta, hogy a romák azt a szokást is tartsák, hogy május 6.-án hajnali 4 órakor a legközelebbi vízhez menjenek, és a hullámaiban fürdőt vegyenek. A romák emellett ilyenkor a házaik szobájába nagy fát állítanak, amelyet körülül a család, s a rokonság, aki később látogatóba jön, pénzt hagy a fán.
Az indiai romák korábban, április 25.-én ülik meg a nagy napot, és Európában is ekkor keresik fel a hívek a franciaországi Santa Mari de la Mer-i nagy kultikus templomukat. Akörül verik fel sátraikat, és fohászkodnak Istenhez magukért és szeretteikért, hogy erőben, egészségben, szerencsében és áldásban részesítse, tartsa meg őket.
Ugyanekkor tartják meg Magyarországon is a Szent György napi rituálét (április 24.-én), melynek alkalmával tűzreolvasást tartanak. Ez ugyanúgy hordoz magában archaikus szokáselemeket, mint a fenti ceremóniák. A Kocsikerékbe ékelt, és a súrlódástól meggyulladt rúd tüzét helyezik el a házakban ilyenkor, a rontó erőktől való védekezés céljából.
( Érdemes még szólnunk arról, hogy Indiában a Húsvéttal ugyancsak analóg Baishaki ünnepet idén április 13.-án tartották, s előszeretettel hangolják össze ezt az ünnepet a Roma Világnappal, óriási fesztivált szoktak rendezni, melynek fővárosává Chandigardh vált.)
A mai ünnep alkalmából kívánunk áldást és jó szerencsét minden romának a föld színén! Baxtalo Dyurdyevdan, Baxtalo Herdelezi mangas sa romenge pej sorri luma, te del o Del tumen zor, sastipe, barvalipe, lossh!
Besa Kohehima - Ederlezi dal:
http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=wh7tZFT29k8 |
Módosítás dátuma: 2012. május 06. vasárnap, 12:06 |