Volt egyszer egy nagyon szegény cigány. Olyan, de olyan szegény volt, hogy nem volt mit enni. Sok gyermeke volt, annyi mint rostán a lik.

Az egyik nap fogta az ember a baltáját, és mondta a feleségének:

- Feleségem ! Én elmegyek az Istenhez, és levágom a lábát, mert nem segít rajtunk, szegények vagyunk! - Ahogy gondolod uram ! A cigány elment az erdőbe, ahol találkozott az Istennel. Felemelte a baltáját, hogy levágja az isten lábát, mikor az Isten rászólt:

- Mi a baj cigány, mit akarsz azzal a baltával ?

- Azért jöttem, hogy levágjam a lábadat, mert te vagy az oka hogy mi szegények vagyunk! - Talán éhes vagy?

- Már napok óta nem ettem!

- Menjél a bokrok közé, és ott találsz egy liter bort, egy tyúkot, és egy kenyeret! - Ha nem lesz ott semmi én megöllek!

- Menj csak nyugodtan Odament és megtalálta az ennivalót a bokrok közt. Elkezdett enni, majd kérte az Istent: - Egyél te is velem, jut neked is !

- Én már ettem! Mondja a cigány mikor jóllakott: - Én is ettem, de a gyerekeim mit fognak enni ?

- Nesze! Neked adom ezt a tarisznyát. csak annyit mondj neki: - Ennivalót tarisznyám!

Megköszönte a cigány, és elindult hazafelé. Amikor hazaért, odahívta a gyerekeit, és mondta a tarisznyának: - Ennivalót tarisznyám!

A tarisznya pedig csak adta, adta a sok finom eledelt. Amikor jóllaktak a sok maradékot visszatették a tarisznyába, s mondja a cigány az egyik fiának:

- Vidd át fiam ezt a tarisznyát a keresztapádnak, hadd egyenek ők is. De azt mondd nekik: -Csak azt ne mondjátok a tarisznyának, ennivalót tarisznyám!

Azzal a fiú elment a házba és mondta: - Apám küldi ezt az ennivalót, egyetek ti is. De nehogy azt mondjátok a tarisznyának: - Ennivalót tarisznyám!

- Dehogy mondjuk fiam. Hazamehetsz!

- Nézd csak meg fiam, elment-e  már a koma gyereke - Elment apám!

- Akkor próbáljuk ki a tarisznyát. Ennivalót tarisznyám! A tarisznya csak adta a jobbnál jobb falatokat. Nem volt elég a komának amit a gyerek hozott, még többet akart. Elhatározták, hogy kicserélik a tarisznyát. Másnap a cigány küldte a fiát a tarisznyáért, hogy megint egyenek. A komája, odaadott egy másik hasonlót Mikor a fiú hazavitte,  ennivalót kértek tőle, de a tarisznya semmit sem adott. Megharagudtak rá, és a tűzbe dobták. Megint megy a cigány az Istenhez, hogy levágja a lábát szegénységük miatt. Már várta az Isten, és kérdi tőle:

- Mi történt cigány ? - A tarisznya nem adott másnap ennivalót. - Most adok néked egy szamarat ! Csak annyit mondj neki: Nyomd ki az aranyat !

A cigány hazavezette a szamarat .Az öregasszonyt odaállította a szamár mögé egy köténnyel a kezében, majd rászólt a szamárra:

- Nyomd ki az aranyat! A szamár csak úgy nyomta kifelé az aranypénzeket. A zsák tele lett aranyat. Másnap megint adott a szamár egy-egy zsák pénzt. A cigány nagyon gazdag lett, A szamarat meg átküldte a komájának a fiával. Megint mondta a gyereknek: -Vidd át fiam ezt a szamarat a komámnak. De mondd nekik : A szamárnak ki ne mondják nyomd ki az aranyat !

- Jól van apám!- válaszolt a fiú, s átvitte a szamarat. Mondta is a keresztapjának: - Keresztapám! Apám küldi ezt a szamarat, de ne hogy mondják a szamárnak :- Nyomd ki az aranyat!

- Dehogy mondjuk fiam, menj csak nyugodtan haza.- Kérdi a feleségét: - Elment már a fiú?

- Elment kedves uram! - Akkor hozd be a szamarat! próbáljuk ki! És a szamár nekik is adta a sok aranyat. Gazdagok lettek ők is. A cigány meg csak szórta a sok pénzt, hiszen volt bőven. Addig-addig, hogy egy árva krajcárt sem találtak a háznál. Már a szemétről szedték össze a maradékokat. Mondja a cigány a fiának :

- Eredj  fiam, hozd haza a szamarat!  A gyerek elment a szamárért, de a koma kicserélte a szamarat. Amikor aztán a szamár nem adott pénzt, nagyon megharagudtak rá, fejbevágták, megnyúzták, majd megették. Megint elindul a cigány az Istenhez, hogy levágja a lábát .Megy, megy  az erdőben, mikor elébe toppan az isten.

- Mi van már megint te cigány !

- Szegény vagyok Istenem, segíts rajtam! Egyszer még segítek neked, de többet nem!  Itt van ez zsák. amikor hazaérsz, Mondd neki:

- Üssed, üssed botocskám! Most eredj haza, de használd a fejed is! A cigány hazament. A komája látta ezt, és elküldte fiát, hogy lesse ki, mert nagyon kíváncsi volt a zsák tartalmára.

A fiú meghallotta, amikor a cigány mondta a gyerekeinek:

- Ebben a zsákban van valami. Nehogy azt mondjátok neki: - Üssed, üssed botocskám ! A gyerek gyorsan hazaszaladt és elmondta az apjának. Közben a cigány felesége is ki akarta próbálni a zsákot.

Mondta a zsáknak:

- Üssed, üssed botocskám! Erre a két bot kiugrott a zsákból, 's össze-vissza verte az asszonyt, az embert meg a gyerekeket. - Állj már meg botocskám! - kiabálta az egyik gyerek, aki legkisebb volt a családban. A bot erre visszaugrott a zsákba. - Na fiam, most ezt a zsákot vidd el a komának! De most ne szólj semmit, csak siess haza. Láttam, hogy a fia hallgatózott! A fiú átvitte a zsákot. A gazdag ember, a komája azt hitte, hogy a zsákban megint valami értékes dolog várja. Már mondta is a zsáknak:

- Üssed, üssed botocskám! A botocskák kiugrottak a zsákból és jól elverték a komát, az asszonyt, meg a gyereket is. Még most is verné, ha közben a cigány nem ment volna át a nagy jajgatásra. Rászólt a komára: - Na komám hol a zsákom? -  Szólj már rá a botokra, mert menten meghalok a fájdalomtól. Jaj a hátam jaj a májam! Jaj a derekam!

- Állj már meg botocskám! A botocskák visszaugrottak a zsákba.

- Vidd el ezt a zsákot minél messzebb tőlem! Jaj a fejem! A cigány közben nagyon megszomjazott, elindult a kocsma felé. A kocsmában már sok ember volt. A zsákot is magával vitte. A kocsmában jól érezte magát, Jól berúgott. Mindenkivel csak kötözködött. Az emberek jól elverték a cigányt. Ekkor azt mondja az öreg cigány:

- Elhiszitek-e, hogy ez a zsák megver titeket ? - Még hogy ez a zsák megverjen minket! Nem hisszük el! Erre a cigány rászólt a zsákra. A botocskák kiugrottak a zsákból, és verni kezdték az embereket. Az egyik ember elszaladt a csendőrökért. Amikor a csendőrök megjöttek, kérdezték az emberektől, ki verte meg őket.

- Ki vert meg benneteket ? Csak nem ez a cigány?

- Ez a zsák verte meg ezt a sok embert!-mondta a kocsmáros

- Nem a cigány volt ! De a zsák a cigányé! Mi nem hisszük el, egy zsák nem tud megverni senkit, még hogy ennyi embert!

A cigány rászólt a zsákra, s a botocskák jól elverték a csendőröket is.

Vitték a cigányt a csendőrparancsnok elébe. Mondják a csendőrök:

- Ez a zsák vert meg minket! A zsák a cigányé!

- Hiszed-e hogy ez a zsák megver téged is?

- Nem hiszem én! Erre a bot elverte a parancsnokot is. A csendőrök sok pénzt ajánlottak fel, csak vigye haza a cigány a zsákot.

Mikor a zsákkal hazaért, a komája kint nevette az utcán, mert hallotta, hogy a cigányt elverték.

Az öreg cigány fogta a zsákot és kiment az erdőbe megint. Kereste az Istent.

Elkezd kiabálni: -Istenem, de jó hogy segítettél rajtam ! Akarok veled beszélni !

- Mi van cigány? Miért kerestél fel, talán a zsák nem volt jó, hasznos?

- Visszahoztam a zsákodat, benne a két botot. Megláttam rajta a két ujjadnak a nyomát, a jelét. Add a zsákot másnak is, mi megtanultuk amit kellett Ezután rendesen fogunk élni!

-Menj haza öreg, éljetek békességben. E szavak után az Isten eltűnt. A cigány hazament, és még ma is él, ha meg nem halt.

(Illusztráció: F. Tóth Zsuzsa rajza)