Állásfoglalás az Új Széchenyi terv foglalkoztatási célkitűzéseihez

A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság 2010. szeptember 27.-i megtartott ülésén az új Széchenyi tervet és a magyar vállalatok fejlődési lehetőségeinek, a foglalkoztatottság növelésének kérdését tűzte napirendre. A vitaindító előadást több mint 150 fő jelenlétében Dr. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatás-politikáért felelős államtitkára tartotta.

Az előadó világos átfogó képet festett a magyar foglalkoztatáspolitika elmúlt évtizedének elhibázott koncepciójáról és gyakorlatáról, ami döntően a mai mennyiségi és strukturális bajok okozója és gazdasági versenyképességünk növelésének egyik legfőbb gátja.

Társaságunk az élénk vitát követően egyetértett abban, hogy a jelenlegi foglalkoztatáspolitika  teljes keresztmetszetében újragondolásra szorul. Egyetértéssel találkozott az a koncepció, hogy a szociál-, oktatás- népesedés- és foglalkoztatás politika összefüggéseiben kezelendő, valamint az, hogy a kormány gazdaságpolitikájának és így az új Széchenyi tervnek is a munkahely-teremtés áll a középpontjában.

A Széchenyi terv hét fő stratégiai iránya különböző mértékben, de mind a foglalkoztatás növelését célozza; és első lépésben 2014-ig  százötvenezer új adót fizető munkavállalóra számít a kormányzat. A célkitűzést társaságunk reálisnak és teljesíthetőnek látja. Kívánatosnak tartjuk azonban, hogy elsősorban a termelő ágazatokban jöjjenek létre az új munkahelyek, és a foglalkoztatás területi szóródása mérséklődjön. A foglalkoztatottság növelése differenciált képzési és szociálpolitikai elemekkel kombinált programok kidolgozása és megvalósítása útján érhető el.

Különösen fontos a felsőfokú képzésben a természettudományos és műszaki terület kibocsájtásának növelése, valamint a közép- és a felsőoktatás, valamint a szakképzés vonatkozásában a munkaerő kínálat piaci racionalitás által diktált arányainak kialakítása.

Számos hozzászóló észrevételezte viszont, hogy a Széchenyi terv vitairatában nem jelenik meg karakteresen a mezőgazdaság és az ahhoz csatlakozó ipari és kereskedelmi kultúrák sora, holott éppen a foglalkoztatás vonatkozásában – elsősorban Kelet-Magyarországon – potenciálisan ígéretes tevékenységekről van szó.

Az előző kormány közmunka-programjai is gyökeres átalakításra szorulnak, mivel csak látszateredményt hoztak, hiszen a több százmilliárdos állami költségvállalás mellett nem növekedett az adófizető, tartós munkavégzők száma. A közmunkák mai rendszerének teljes átalakítása mellett, többek között a kamarákra alapozva és bevonva a vállalkozásokat, felül kell vizsgálni a gyenge hatékonyságú szakképzési rendszert is.

A vitában többségi vélemény volt, hogy jelenleg világszerte is, és Magyarországon is a kis-közepes vállalatok a gazdasági dinamizmus fő forrásai. Egyetértés alakult ki azonban abban, hogy az állami foglalkoztatási ösztönzők alkalmazását a kis- és a közepes magyar vállalkozások mellett ki kell terjeszteni a nagyobb hazai vállalatokra is; elsősorban azokra, amelyeknél kutatás-fejlesztés, színvonalas szakmai képzés és folyamatos innovációs tevékenység folyik, mert az álláshelyek számán túlmenően a megteremtendő munkahelyek minősége és hatékonysága is fontos.

A közmunka-programok keretében a formális foglalkoztatás helyett, ha a fogadókészség megteremthető, hasznos lenne a vállalkozások bevonása akkor is, ha az ilyen foglalkoztatás hatékonysága gyengébb. Az ilyen kisebb hatékonyságú foglalkoztatás is előrelépés a jelenlegi viszonyokhoz képest, és jól szolgálja az emberek visszavezetését a munka világába.

A külföldi tulajdonú nagyvállalatok részéről is megélénkült az érdeklődés hazánk iránt; és a munkahely-teremtésben ez is egy számottevő lehetőség. Társaságunk határozott álláspontja szerint a nemzetközi befektetőknek adott ösztönzés és támogatás azonban nem lehet többszöröse a hazai tulajdonú cégeknek adott juttatásnál, e tekintetben világos és határozott kormányzati politikát ajánlunk.

Végezetül a Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság kinyilvánítja, hogy a továbbiakban is fórumot kíván teremteni a gazdasági felemelkedés iránt elkötelezett szakemberek és érdeklődők számára, az állami tulajdonnal, annak őrzésével, gyarapításával kapcsolatos vélemények kifejtésére, és konstruktív tanácsaival, véleményével segíti az új kormányzatot. Állásfoglalásait és ajánlásait továbbra is eljuttatja a szélesebb nyilvánosságnak.

Budapest, 2010. október 7.

Baross Gábor Társaság nevében:

Dr. Bod Péter Ákos elnök,  Dr. Pakucs János ügyvezető elnök, Dr. Halzl József társelnök,Dr. Papanek Gábor társelnök,Dr. Závodszky Péter társelnök