Fél éve lépett hivatalba a Orbán-kabinet: a kormányzati kommunikációs államtitkárság ebből az alkalomból összefoglalta a kabinet eddigi főbb intézkedéseit. Összegzik a lefőbb gazdasági, családügyi, szociálpolitikai, rendvédelmi döntéseket, szó esik a nyugdíjpénztárakról is.

Emlékeztetnek a nemzetpolitikai döntésekre, és a kormányzás első hat hónapjában történt két rendkívüli katasztrófára is. Külön pontban számol be a kormányzati kommunikációs államtitkárság "a tabuk ledöntéséről". Példaként említik a politikai elit és a pártok "érinthetetlenségét", az állami intézmények és vállalatok vezetőinek busás, gyakran indokolatlan jövedelmeit, valamint az extranyereséggel rendelkező szektorok tehervállalásának igénybe vételét a köz érdekében.

A gazdasági lépésekkel kapcsolatban felidézik: júliustól 500 millió forintos adóalapig 19-ről 10 százalékra csökkent a társasági adó, kibővült a Széchenyi Kártya, hatályba lépett az egyszerűsített alkalmi foglalkoztatás, megkezdődött a közfoglalkoztatás átalakítása, valamint az új közoktatási és a felsőoktatási törvény kidolgozása, és a kormány elkötelezte magát a gyakorlatorientált szakképzési rendszer bevezetése mellett is. Elkészült az Új Széchenyi Terv vitairata, és 2011. január 15-én el is indul az Új Széchenyi Terv.

A január 1-jétől életbe lépő új adórendszerben minden olyan jövedelem adója 16 százalék lesz, amely után személyi jövedelemadót kell fizetni. Megszüntettek tíz, a vállalkozásokat sújtó kisadót, 51-ről 33-ra csökkent a beruházásokhoz szükséges engedélyek száma. Szeptembertől adómentes a pálinkafőzés, és bevezették a másodlagos élelmiszervizsgálatot - sorolják, hozzátéve: mindemellett "fokozott mértékű bankadó és több válságadó lépett életbe az elmúlt hónapokban, amelyek mind a kivételes profittal rendelkező szektorokat sújtják".

A családpolitikáról szólva az államtitkárság kiemeli a január 1-jétől hatályba lépő egykulcsos, arányos, családi adórendszert, amely - mint írják - a munkát és a gyermeknevelést érezhetően elismeri, és Magyarországot a térség legversenyképesebb országává teszi. Létrejött az adórendszeren kívüli, azaz adómentes kereset fogalma, továbbá adó- és illetékmentes lett az egyenes ági öröklés, ajándékozás - emlékeztetnek. A kormány döntött a gyes 3 évre történő visszaállításáról is, továbbá ezentúl a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonulhatnak.

A szociálpolitikai lépések közé sorolják a kilakoltatási moratóriumot, a jelzáloghoz kötött devizahitelezés megszüntetését, a nehéz helyzetbe került lakáshiteleseket segítő törvénycsomagot. Hangsúlyozzák azt is, hogy a jövő év elejétől új, a lakosságot védő gázárszabályozás lép életbe. Ugyancsak január 1-jétől 3,8 százalékkal emelkednek a nyugdíjak.

Szólnak a magánnyugdíjpénztárakat érintő intézkedésekről is, amellyel kapcsolatban azt írják, hogy "a jelenlegi és jövőbeni nyugdíjak védelmében a kormány visszaállította a nyugdíj-pénztárválasztás szabadságát, majd november 26-án nyugdíjvédelmi törvénycsomagot terjesztett az Országgyűlés elé. Ez lehetővé teszi, hogy mindenki - aki eddig, ha akarta, ha nem, kötelező magán-nyugdíjpénztári tag kellett, hogy legyen – visszaléphessen az állami nyugdíj-rendszerbe, ahol garantált a nyugdíja. A kormány ezzel a sok vitát gerjesztő döntéssel megteremtette a biztonságos, fenntartható nyugdíjrendszert".

A kabinet újranyitott a korábbi kormány által bezárt öt kispostát, valamint tizenegy vasúti szárnyvonalat, és további bezárt postákat, szárnyvonalakat tervez megnyitni a jövőben.

A rendvédelemmel összefüggésben emlékeztetnek a "három csapás" törvény hatályba lépésére, valamint például arra, hogy a törvénymódosítások következtében ma már elzárással vagy akár százötvenezer forint pénzbüntetéssel sújtható a kis értékű, azaz 20 ezer forint alatti lopás, csalás, sikkasztás, szándékos rongálás, valamint a hűtlen kezelés. Készül emellett az új drogstratégia is. A Belügyminisztérium szeptemberben 70,3 millió forintos támogatást nyújtott a Borsod-Abaúj-Zemplén és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei települések, valamint e megyék területén kívül a kiemelten veszélyeztetett települések közbiztonságának javítására.

Ugyancsak hozzálátott a kabinet "a korábbi liberális politika következményeként" bezárt börtönférőhelyek újranyitásához, valamint létrehozta a Terrorelhárítási Központot.

Külön pontban számol be a kormányzati kommunikációs államtitkárság "a tabuk ledöntéséről". Példaként említik a politikai elit és a pártok "érinthetetlenségét", az állami intézmények és vállalatok vezetőinek busás, gyakran indokolatlan jövedelmeit, valamint az extranyereséggel rendelkező szektorok tehervállalásának igénybe vételét a köz érdekében.

E "tabukat ledöntve" 386-ról 200-ra csökkentették az országgyűlési képviselők létszámát, csaknem megfelezték az önkormányzati képviselők számát, radikálisan csökkentették az állami vállalatok igazgatósági és felügyelőbizottsági tagságának számát. A közpénzekből fizetett végkielégítések kétmillió, illetve 3,5 millió forint feletti részére 98 százalékos különadót vetettek ki, és bevezették a közszférában a kétmillió forintos bérplafont. A pártok költségvetési támogatását 15 százalékkal csökkentette a kormány, és az elmúlt fél évben befagyasztotta az állami szférában a jutalmak kifizetését, bútor- és gépjármű-vásárlási stopot hirdetett.

Emlékeztetnek a nemzetpolitikai döntésekre is, így egyebek mellett arra, hogy a parlament elfogadta a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Idesorolják azt is, hogy életbe lépett a magyar termőföldekről szóló törvény, továbbá Magyarország kezdeményezte az uniónál, hogy 2014-ig életben maradjon a magyar termőföld-vásárlási moratórium.

A kormányzás első hat hónapjában két rendkívüli katasztrófa is történt, amelyek a kabinet számára is rendkívüli feladatokat teremtettek - idézik fel, hogy a májusi-júniusi árvízben 349 lakóház semmisült meg - amelyek helyére a kormány új otthonokat építtetett, illetve vásárolt. A vörösiszap-katasztrófában pedig 365 család otthona vált lakhatatlanná vagy részben lakhatatlanná.

Ezeknek az otthonoknak a pótlásához, új vásárlásához, építéséhez vagy a helyreállításhoz a kormány szintén minden anyagi és nem anyagi segítséget megad. Mindemellett számos jogszabályi változtatással tette könnyebbé, adómentessé a közcélú adományozást, illetve biztosított adókedvezményt a jótékony vállalakozások számára - zárja közleményét a kormányzati kommunikációs államtitkárság.

(MTI)