Kisebbségi parlamenti képviselet - hogyan tovább... |
Írta: M. László Ferenc |
2011. október 13. csütörtök, 12:51 |
Komoly dilemmát okoz a Fideszben, hogyan teljesítse a párt a hazai kisebbségeknek – többek között a cigányságnak, németeknek, szlovákoknak, horvátoknak – a kedvezményes mandátumról tett ígéretét. A hvg.hu úgy tudja, a párt elnökségének hétfő ülésén Orbán Viktor és Kövér László között élénk vita folyt a kérdésről. A házelnök szerint félmegoldás lenne, ha csak a legnagyobb közösségek jutnának képviselethez a parlamentben.
Összekülönbözött Orbán Viktor és Kövér László a Fidesz-elnökség hétfő délutáni ülésén, mert a nagyobbik kormánypárt vezetője és választmányi elnöke eltérően ítéli meg a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletének biztosítását – értesült több fideszes forrásból is a hvg.hu. A két politikus között nem ez az első vita, Kövér álláspontja korábban a határon túli magyarok választójoga miatt maradt kisebbségben.
A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője hétfőn délelőtt ismertette pártja reformkoncepcióját. Lázár János a kisebbségek parlamenti képviseletéről beszélve elsősorban az indulásnál – a pártoktól elvárt feltételekhez képest – biztosított kedvezményekről tett említést, többek között arról, hogy a nemzetiségek listáinak nem kell megugraniuk az 5 százalékos küszöböt és nem kell kopogtatócédulákat gyűjteniük. De sem Lázár hétfői bejelentéséből, sem múlt csütörtökön a hvg.hu birtokába került koncepcióból nem derül ki, hogy milyen módszerekkel fogják kiszámítani a kedvezményes mandátumok számát, azaz hány szavazat kell egy nemzetiségi képviselői hely megszerzéséhez. Bár a Fidesz elnöksége két héttel ezelőtt egyszer már megtárgyalta a kormánypárt választójogi koncepcióját, információink szerint ezt a kérdést azért nem zárták le, mert még mindig vita van róla, nem sikerült megnyugtatóan lezárni. A hvg.hu-nak fideszes források azt mondták, a párt elnökségében részben elvi ellentétek vannak, részben attól is tartanak, hogy a többek között a cigányságnak, németeknek, horvátoknak, románoknak biztosított mandátum komoly vitákat válthat ki a többségi társadalomban. Szenzitív kérdés, ami eddig elkerülte a közvélemény figyelmét, de nagy viták várhatók – ismerte el a parlament alkotmányügyi bizottságában hétfőn Lázár János. Délután a nagyobbik kormánypárt elnökségében fel is merült a kérdést: a Fidesz vezetői azt próbálták tisztázni, hogy milyen módszerekkel számolják ki a mandátumok számát és ebből adódóan a bejegyzett 13 nemzetiség közül mely kisebbségeknek lehet majd képviseletük a parlamentben, illetve kiknek kell beérniük a Házban szavazati joggal nem rendelkező, úgynevezett nemzetiségi szószólóval. „A Fideszben senki nem ellenzi már, hogy a kisebbségeknek kedvezményes mandátumot biztosítsunk, hiszen a miniszterelnök több nemzetközi találkozón is megígérte, hogy lesz ilyen. A vita arról folyik, hogy hányan legyenek, legyen-e szavazati joguk, és adott esetben a mérleg nyelvét képezhessék-e olyan képviselők, akik jóval kevesebb szavazattal jutottak be a parlamentbe. Nem biztos, hogy a kisebbségeknek jót tenne, ha egy kiélezett helyzetben rajtuk múlna a kormányozhatóság: így beszorulnának a pártok közé” – beszélt a Fideszen belüli nézetekről a párt egyik képviselője. Eddig a bukás volt garantált Az elmúlt években pedig több szervezet is vállalkozott arra, hogy valamelyik kisebbséget – a Magyarországi Kisebbségek Pártja (MKP) az összes hazai nemzetiséget – parlamenti képviselethez jutassa. Az MKP és a Liberális Roma Unió azonban képtelen volt összegyűjteni a szükséges mennyiségű kopogtatócédulát, nem tudott listát állítani, az Új Roma Kerekasztal Szövetséget pedig még csak nyilvántartásba sem vették a 2010-es választások előtt. Eddig egyedül Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat korábbi vezetője alapította Magyarországi Cigányszervezetek Fóruma (MCF) tudta teljesíteni az alapvető feltételeket: 2006-ban 29 egyéni jelöltet indítottak és országos listát állítottak, de végül 0,08 százalékos eredményt értek el mindössze 4459 szavazattal. Az MCF 2010-ben még ennél is rosszabbul szerepelt, összesen 491 szavazatot gyűjtöttek. A cigányság szervezetei ezért rendszerint valamelyik nagy párthoz csapódtak, és így jutottak be a parlamentbe. Igaz, őket a frakciókban köti a pártfegyelem. (Ez most annyiban változna, hogy kisebbségi listát csak országos kisebbségi önkormányzat állíthatna, etnikai párt nem, tény viszont, hogy a OCÖ-ben a Fidesszel szövetséges Lungo Dromnak kétharmados többsége van, ami kihatással lehet a 2014-es lista összeállítására is.) Egyharmad vagy fél? Ezt élesen vitatta a konferencián Magicz András, a kisebbségi ombudsmani hivatal alkotmányügyi főosztályvezetője, aki szerint az Ab az utóbbi években többször is visszautalt az 1992-es határozatára, ami szerinte azt jelenti, hogy a testület nem tekinti lezárt kérdésnek az ügyet. Magicz úgy vélte, az Ab elnöke saját hatáskörben – a határozatot a maga módján értelmezve – vetette le a listáról a kérdést. Ugyanakkor több fideszes jogász képviselő is azt mondta a hvg.hu-nak, a kisebbségi mandátum kialakításánál figyelemmel kell lenniük az Alkotmánybíróság egy 2005-ös határozatára is, amely kimondja, hogy a választópolgárok száma közötti kétszeres eltérés mindenképpen alkotmányellenes. Így a harmadolós szabály már nagy valószínűséggel fennakadna az Ab szűrőjén. De mi lesz az örményekkel? Bár a 12 ezres szlovák, 11 ezres horvát, 5 ezres román szavazótömbön a harmadolós szabály sem segítene, egy elnökségi forrás azt mondta, az alacsonyabb "küszöb" ösztönzőleg hatna a szavazókedvre. A neve elhallgatását kérő politikus úgy számol, hogy alacsonyabb országos részvétel esetén a pártlistás mandátumok mögött álló szavazatmennyiség is csökkenne, így többen tudnák megugrani a limitet. A pár ezres örmény, bolgár és ukrán választói csoport viszont be kellene érje a parlamenti szószóló intézményével. A Fidesz választmányi elnökének az új alkotmány kidolgozásakor is több csörtéje volt a párt vezetőségében – ő ragaszkodott többek között ahhoz, hogy vármegyékre kereszteljék a megyéket –, ahogy tavaly nyáron azt is ellenezte, hogy Schmitt Pált jelöljék köztársasági elnöknek. Kövér László a Heti Válasznak 2010. július végén adott interjújában elismerte, házelnökké választását kockáztatva érvelt Schmitt ellen a Fidesz elnökségében. A párt választmányi elnöke hangsúlyozta, ő alkalmasnak tartotta Schmittet a posztra, de úgy vélte, voltak, akik alkalmasabbak lehettek volna. A kisebbségi mátrix Ezt egy neve elhallgatását kérő fideszes szakpolitikus úgy értelmezte, hogy az országos listáról kiosztandó mandátumok mögött álló szavazatszámot oszthatják majd kettővel, esetleg hárommal: ennyit voksot kell elérnie majd egy kisebbség állította listának, hogy legalább egy képviselői helyet szerezzenek. A Fidesz név nélkül nyilatkozó szakpolitikus-képviselője szerint a kompenzációs mandátumok számításánál eddig használt d’Hondt mátrixszal fogják kiszámítani, hogy mennyi voks képezi a kezdeményes mandátumkiosztás alapját. Mivel a területi listákat a Fidesz koncepciója szerint megszüntetik, ezentúl a pártok listáira leadott szavazatokat és a vesztes egyéni jelöltek után keletkező töredékszavazatokat összeöntik, majd ezzel a módszerrel kiszámolják, melyik pártnak hány mandátum kell. A legutóbbi választásokon 5,1 millióan szavaztak a pártok listáira, és közel 2,2 millió töredékszavazat keletkezett. A d’Hondt-mátrixszal számolva kapták meg a Fideszben, hogy egy mandátum mögött átlagosan 80-90 ezer szavazat lehet majd, amiből a kedvezményes képviselői helyet kell megállapítani. |
Módosítás dátuma: 2011. október 13. csütörtök, 13:17 |