Töredékek... Nyomtatás
Írta: Szécsi Magda   
2011. február 03. csütörtök, 12:12

Töredékek...

A cigányok bûntudata legtöbbször a saját fajtájuk iránti gyûlöletükbõl táplálkozik…

Aki ma büdös cigányozik, holnap õmaga lesz azzá…

Egy börtönviselt cigánypolitikus kijelentette: „Ellenem van a múltam…” Ezzel megteremtette jelenünket és saját jövõjét: szenvedhetünk!

Ha agyonhallgatnak valamit, az észrevétlenül elkopik, mint igazságról az „i”…

Éppen olyan hiábavaló, egyes cigányok vágya, hogy svédnek nézzék õket, mint a milliárdos haldokló végrendelete, aki önmagát jelölte meg örökösként…

Az áruló és a haszonlesõ közti különbség manapság csak annyi, hogy az egyik születetten kreol, a másik pedig fizetni tud kreolságáért…

Aki négyévenként gyakorolja a reinkarnációt, azt nyugodtan nevezhetjük politikusnak. (Idegeskedni ráérünk a választások után is…)

Az is ehet almát, aki ültet almafát... Az is ültet almafát, aki nem szereti az almát… Ha az almafa dombon áll, bizony messzire eshet az alma a fától… Az alma, akkor is alma marad, ha befõtt… – Mi ennek az értelme? – Miért, a kisebbségi törvénynek mi az értelme?

Észrevettem, hogy egyes cigány politikusok csak akkor gyõznek, ha kínos dolgokat mûvelnek. Például felelevenítenek régi tanításokat, amiket a többi cigány politikus már megtagadott, de õk átértelmezik ezeket, és a maguk politikai céljaihoz igazítják… (A többi kínos cselekedet már le sem írható jogi képviselõ megkérdezése nélkül!)

Hasznos lenne, ha gyakrabban jutna eszünkbe, hogy az erõ és minden hatalom egyetlen forrásból ered… De ezt a forrást egyre gyakrabban mérgezik meg!

A gyõztesektõl soha ne kérdezd meg, hogy hol a határ a valóságos és a nem valóságos között, mert erre õk tudnak a legkevésbé válaszolni…

Miért van az, hogy a nem cigányok jobban tudják, hogy miben hisznek, míg a cigányok azt tudják jobban, hogy miben nem…

A Bibliában valóban olvashatod, hogy „...tartsd a fajt tisztán…”, de arra nem utasít, hogy irtsd ki a neked nem tetszõt!

Gyakran eltöprengek azon, hogy a cigányok másképp gondolkodnának-e a sorsukról, ha tudnák, hogy mentális szinten a gondolatok létez, valóságos dolgok. És ezért egy gondolatforma, ha egyszer létrejött, olyan „igazi és tapintható, mint az agy”, ami létrehozta… Mert a gondolat: anyag!

Álmomban azt kérdezte tõlem egy örök vesztésre ítélt politikus, hogy tudom-e, hogy nem csak a káosz, de az abszolút rend is szül borzalmakat? Válasz helyett kifordítottam az egész embert, és bizony, igazat kellett, hogy adjak neki…

Ha a cigányokat nem kényszerítenék arra, hogy karjukat folyton a koldulás pózába merevítsék, gyorsan rájönnének arra, hogy a tudás is csak egy karnyújtásnyira van tõlük!

Az a baj velünk, cigányokkal, hogy akaratlanul is mindig éppen ellenségeinkhez bilincseljük magunkat, és így arra kényszerülünk, hogy egész életünkben a bilincskulcsot keressük...

Az a cigány, aki komolyan hiszi, hogy nyomokat hagyhat maga után, cipõben kell járnia… Ha gyakran szorít ez a cipõ, akkor viselõje már nagyon régen elfelejtette, hogy „a lélek megváltása nem azonnali megdicsõülés”, hanem a lábnyomok lassú, türelmes visszakövetése…

A varázslat és a politika dolgai között a választóvonalat ott húzhatjuk meg, ahol a percenkénti kiszolgáltatottság kezdõdik…

Nem felmentésként jegyzem meg, de illik tudni, hogy aki bûn nélkül való, annak nincs teste!

Ha igazat szóltál, nem biztos, hogy betörték a fejedet, hiszen már be volt…

A cigány politikában csak akkor lesz rend és hihetõ a szó, ha átvilágítják a felelõs pozícióban lévõket, hogy a választásokon ne indulhassanak alvilági figurák, rendõrspiclik, börtönviseltek, álcigányok és félanalfabéták…

A bírók talán azért nem járnak templomba, mert azt prédikálják a papok, hogy „amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek…”

A cigányság egyik rákfenéje a képmutatás… (Nagyon ránk férne már egy cigánymúzeum!)

Nem azért vagyunk szegények, mert cigánynak születtünk, hanem azért, mert képtelenek vagyunk megérteni, hogy szabad akaratunkat éppúgy alkalmazhatjuk saját érdekünkben is, ahogyan magunk ellen…

 

(Forrás: kethanodrom/2004.1.szám)