Alcsúton jártunk Nyomtatás
Írta: Administrator   
2010. szeptember 06. hétfő, 10:16

A Cigány Tudományos és Művészeti Társaság 2010. szeptember 5-én zarándoklatot és koszorúzással egybekötött megemlékezést szervezett az Alcsúti Arborétumban, ahol a XIX. század végén Habsburg József főherceg letelepítette a cigányokat.

Az eseményen részt vettek József főherceg dédunokái Habsburg József Árpád és Habsburg Mihály főhercegek is.

A megemlékezés ünnepélyes szentmisével kezdődött, melyet Székely János püspök, a Magyar Katolikus püspöki kar cigányokért felelős tagja mutatott be. A püspök homiliájában utalt a cigányság mai nehézségeire és kiemelte József főherceg múlhatatlan érdemeit, emberi nagyságát, mellyel már akkor felismerte, hogy a cigányság társadalomba való beilleszkedésének kulcsa, az oktatás és a munkalehetőség. Székely püspök a keresztényi emberbaráti szeretet mintájaként felidézte Kalkuttai Teréz anya példáját is, aki nem habozott a kirekesztettek és megalázottak segítségére sietni. Ma is ilyen emberekre van szükségünk, a cigányság pasztorációjában is- mondta.

A misét követően a főhercegi fivérek üdvözölték a jelenlévőket, köszönetet mondva a Cigány Tudományos és Művészeti Társaságnak, és személy szerint Rostás-Farkas Györgynek, - "kedves testvérüknek"- , amiért több évtizede őrzi, ápolja és továbbörökíti József főherceg örökségét, emlékét, jócselekedeteit, amit a cigányok érdekében tett. Felidézték személyes élményeiket, emlékeiket, mellyel az alcsúti birtokhoz, kastélyhoz kötődnek. A jelenlévők számos érdekes és eddig ismeretlen epizódot ismerhettek meg a főhercegi család cigánysághoz fűződő kapcsolatáról, érdekében kifejtett nemzetközi szintű kezdeményezéseiről.

Rostás-Farkas György beszédében az utódok nevében a köszönet hangján szólt arról a történelmi tettről, mellyel József Főherceg korát messze megelőzően felismerte azt a fontos ügyet, mely napjaink Európájának is egyik kulcskérdése, az országnyi méretű, de ország nélküli cigány kisebbség megoldatlan helyzete. Felismerése nem maradt meg a szép szavak, és értekezések szintjén, hanem azonnal cselekedett, s legjobb tehetsége szerint példát adott arra, hogyan karolhatjuk fel a cigányság ügyét. Nem segélyezte, hanem emberi méltóságukban partnerként kezelte a cigányokat, akiknek méltó munkát és érte méltó bért adott. Lehetővé tette, hogy tanuljanak, tisztelte hagyományaikat, kultúrájukat, megtanulta nyelvüket.

A József Attila díjas író kifejtette, a cigányság történelmét, hagyományos kultúráját, nyelvét mellőző integrációs, vagy inkább "asszimilációs" politika megfosztja ezt a népet gyökereitől, gyökerek nélkül pedig lehetetlen a méltó emberi kapcsolatok építése. Ennek a folyamatnak sajnálatos fejleményeit tapasztalhatjuk napjainkban, s a politikának nagy adósságot kell törleszteni e-téren.

A program során részletek hangzottak el Habsburg József nádor és fia József főherceg leveleiből, írásaiból: Hollai Kálmán színművész, Ruva Pál és Rostás Farkas Tímea tolmácsolásában. Egy rövid filmbemutató segítségével felidézték a főhercegi család életét, az alcsúti kastély fénykorát, és a birtokon letelepített cigányok életét.

A megemlékezés József főherceg emléktáblájának ünnepélyes megkoszorúzásával zárult, melyet a park nevezetes helyein tett séta követett.

 

Módosítás dátuma: 2010. szeptember 07. kedd, 20:19