Könyvkeresztelő: Ravasz József: Selamit bárkái Nyomtatás
Írta: Pató Selam   
2015. március 18. szerda, 05:50

Valódi ünnepnap volt számunkra az idei év március 13.-a, amikor hosszas előkészületek után végre kézben tarthattuk és első ízben a nyilvánosság elé tárhattuk szép bemutató keretében Ravasz József: Selamit bárkái című háromnyelvű (magyar, romani, szlovák) tanmese könyvét.

A jeles eseményre a szlovákiai Rimaszécs Művelődési Központjában került sor, nagy lélekszámú érdeklődő közönség, a helyi egyházközösség vezetője, az oktatási intézmények pedagógusai megtisztelő jelenlétében. Rimaszécs polgármestere, Vavrek István kiváló tanár, s elkötelezett romaügyi személyiség nem csupán megnyitóbeszédében köszöntött minket s az egybegyűlteket, de rendhagyó szertartás keretében a kötet keresztapjának tisztségét is boldogan vállalta. A bemutató fináléjában, a kötet stílszerűen pezsgővel való meglocsolása mellett, kívánta, hogy áldott utat járjon be a kötet, minél többekhez eljutva töltse be küldetését, a fejezeteiben felsorolt roma nemzeti értékek napvilágra tárása útján.

A könyv szerzője, Ravasz József író, költő, egyetemi docens, e most megjelent 11. kötete bemutatóján ugyancsak hosszan és színesen beszélt önmegvalósítási lehetőségeink kiaknázásának a fontosságáról, a fennálló helyzetekről és a kiutat jelentő irányvonalakról.

Az esemény díszvendége volt Rostás-Farkas György, József Attila díjas, Babérkoszorú Díjjal elismert költő, író, a CTMT elnöke. A beszédében elhangzott nemes és magvas gondolatok közül talán annak kiemelése a legfontosabb, hogy egymásban nem a különbségeket kell keresnünk, és konfliktushelyzetbe állítani, hanem a hasonlóságokban összekapcsolódni (s ennek egy csodálatos esélyt adó színtere az irodalom, amelyben az emberi lelkek találkoznak egymással.)

Jómagam, a gyönyörű kötet szerkesztőjeként, illusztrátoraként, cigány nyelvű fordítójaként a nyelvi egység egyetemes fontosságát helyeztem előtérbe gondolataim sorában, amelyben határok feletti, élő közösségünk fennmaradásának zálogát látom, s beszéltem arról, milyen nagy szerepe volt szóbeli kultúránkban a mesélésnek, s mekkora azok felelőssége, akik csak az utóbbi évtizedekben kezdték írásokba foglalni értékeinket, kollektív ismeret- és emlékanyagunkat.

Röviden ismertettem a korosztályoktól és nemzeti hovatartozástól függetlenül mindenkit megszólító mű felépítését, a lenyűgöző szépségű természeti képekben, metaforákban megszemélyesített, lélekbe kódolt kincsek fejezeteit: A meghallgatás művészete, a szeretet s tisztelet lelki békéje, a szabadság, hit, remény, mese, tűz misztériumait.

A prezentáció záró akkordjában költészetünkből is ízelítőt adtunk, Ravasz József, Rostás-Farkas György s jómagam is felolvastuk néhány versünket.

Kis roma irodalmi delegációnk az eseményt követően zarándoklatot tett nagy történelmi, kulturális elődeink emlékhelyeire is a térségben, így Mátyás király és Czinka Panka gömöri szobrainál, Radnóti Miklós őseinek radnovcei házánál, Tompa Mihály hanvai lakhelyén, ahol a Gólya című verse felolvasásával is tisztelegtünk avulhatatlan értékű szellemisége előtt.

Hálás szívvel köszönjük a megtisztelő alkalom megvalósítását Polgármester Úrnak, s mindazoknak, akik részvételükkel, közreműködésükkel feledhetetlenül széppé tették ezt a jeles irodalmi eseményt.

Határtalan tisztelettel és szeretettel gratulálok Ravasz Józsefnek, a könyv nagyszerű alkotójának, aki e művével fenséges irodalmi munkássága egy újabb csúcsával gazdagította a nemzetközi roma kultúra kincsestárát, s szívből ajánlom az esztétikailag is tartalmához méltóan szép, színes kiadványt elolvasásra, mindenki belső gazdagodására!

(Összeállítás az esemény fotóiból F.M.)