Cigánykérdés Magyarországon 1945-2010 Nyomtatás
Írta: Administrator   
2012. június 09. szombat, 09:39

A 83. Ünnepi Könyvhéten mutatták be Majtényi Balázs és Majtényi György Cigánykérdés Magyarországon 1945-2010 című könyvét. A szerzők a pénteken tartott beszélgetésen elmondták: céljuk egy közérthető, akár diákok számára is érdekes történeti összefoglaló munka létrehozása volt.

Majtényi Balázs alkotmányjogász és Majtényi György társadalomtörténész gazdag képanyaggal ellátott, közel 230 oldalas könyve az 1945 és 2010 közötti évtizedeket áttekintve mutatja be a magyarországi cigánykérdést, azt, hogy miként alakult a különféle korszakok romapolitikája, milyen hatással van a Kádár-kor a mai helyzetre, hogyan viszonyult a kormányzat a rendszerváltás után a roma integrációhoz.

"Van egy zárófejezet is, amely reflektál a 2010 utáni változásokra, de korszaktól függetlenül elemeztük valamennyi dokumentumot, amelyek valahogy a romák helyzetén kívántak javítani. Természetesen megvizsgáltuk a rendszerváltás után alakult civil szervezeteket is" - mondta Majtényi Balázs az MTI-nek.

Hozzátette: olyan könyvet akartak írni, amely egységes szerkezetben, szemléletben próbálja bemutatni a cigánykérdés történetét. "Az egyes fejezetekből akár több nagymonográfiát is lehetne írni, a mi célunk azonban az volt, hogy a nagyközönség számára is érdekes és olvasható legyen a kötet" - magyarázta az alkotmányjogász.

A kötet két határdátumáról elmondta: bár mindkét dátum önkényes választás, szükség volt meghatározni a vizsgálandó korszakot. Mint fogalmazott, ők az 1945 utáni roma történelemről kívántak átfogó munkát írni, a kormányváltás és azt követően az új alaptörvény elfogadása pedig mindenképpen korszakhatárt jelent.

Az elmúlt két év közjogi változásainak hatásait azonban még nem lehet "belátni". A Libri Kiadó gondozásában megjelent kötet kiindulópontja egy 2003-ban készült tanulmány volt, azt bővítgették, mindegyik fejezetet együtt készítették. Majtényi Balázs szerint a közös munka előnye, hogy a kötet többfajta tudományági - történészi, jogászi, szociológusi - megközelítést ötvöz.

"Például a történeti áttekintésen kívül megvizsgálhattuk, hogy a különféle stratégia-dokumentumokban milyen normatív-politikai szándékok jelennek meg" - jegyezte meg. Hozzátette: céljuk az volt, hogy könyvük felhasználható legyen további társadalomtudományi kutatásokhoz. Ezt például bőséges jegyzetanyag, bibliográfia is segíti.

A gazdag képanyagról a szerző elmondta, hogy kaptak fotókat roma művészektől, archívumoktól is. "Olyan képeket választottunk, amelyek kontextualizálják a kérdéseket, ugyanakkor többfajta megközelítést is kínálnak" - jegyezte meg. Példaként az Úton München felé című képet említi, amelyen Dinók Henrietta jogász az alaptörvény kommentárját olvassa egy München felé robogó vonaton.

A könyv szerzőit pénteken Ránki Júlia szerkesztő-riporter kérdezte a Vörösmarty téri színpadon. A beszélgetés során szóba kerültek az alaptörvény által hozott változások is. Majtényi Balázs szerint alapvetően a nemzetfelfogás változott, az új alaptörvény kizárólag a magyarokhoz szól, nem jelennek meg benne a nemzetiségek.

"Az alapjogi felfogás is változott, hiszen az új alaptörvény a jogok mellett a kötelességeket is hangsúlyozza, ami meglehetősen avítt felfogás" - vélekedett az alkotmányjogász, hozzátéve, hogy ez utóbbi "jogkorlátozásnak" is felfogható, azokra nézve jelent nagyobb terhet, akik hátrányos, diszkriminatív helyzetben vannak.

A szerzők hangsúlyozták, hogy Magyarországon sok nemzetiség története elnyomatás-történetnek látszódik, a magyar történelemnek nemcsak a magyar nemzet történetének kell lennie. "Ez nemcsak politikai, hanem történelmi, társadalmi kérdés is" - jegyezte meg Majtényi György. Kitért arra, hogy a Kádár-kor iránt hamis nosztalgia él, noha a rendszerváltás előtt nem is létezett hivatalos cigánypolitika. Rámutatott: az állam folyamatosan hangsúlyozta, hogy mindent megtesz a rossz szociális helyzetű cigányságért, de ez hosszútávon a többségi társadalomban etnikai felhangot kapott.

Arra a kérdésre, hogy kirajzol-e valamilyen jövőképet a kötet, a szerzők azt felelték, nem állt szándékukban utat kijelölni, könyvük csak az egyik lehetséges olvasata a cigányság történetének. Ugyanakkor úgy vélték, a mai fiatal cigány értelmiségben sokan úgy gondolják, a lehetőségek nem adottak a változásra. Majtényi Balázs leszögezte: ott, ahol az államtól nem lehet megoldást várni, nagy tér nyílik a civil közösségeknek, szerveződéseknek.