Megkezdte működését és júliustól ad hitelt az úgynevezett szegények bankja. A három hazai üzletember Felcsuti Péter, Ujlaki András és Polgár András nevéhez fűződő kezdeményezés (Kiútprogram Közhasznú Nonporfit Zrt.) a Grameen-modell magyarországi meghonosításával kísérletezik. A vállalkozás  meghirdetett célja az, hogy a szegények szakadjanak le a segélyrendszerről, és adófizető, önfoglalkoztató vállalkozóvá váljanak.

A Grameen- modellről:

 Tartós béke nem érhető el, ha a lakosság jelentős része nem kap lehetőséget arra, hogy kikeveredjen a szegénységből – áll Muhammed Yunus, illetve a Grameen (Vidéki) Bank Nobel-békedíja 2006-os indoklásában.

Muhammed Yunus bangladesi közgazdász és az általa alapított és vezetett, mikrohitelezéséről híres, a szegénység elleni harc jegyében kisembereknek és elesetteknek is kölcsönző Grameen Bank kapta 2006-ban a Nobel-békedíjat.
A most 70 éves gazdasági szakember, Yunus, illetve bankja a vidéki szegények legszegényebbjeinek is nyújt hitelt dél-ázsiai hazájában, a világ egyik legszegényebb és „legzsúfoltabb” országában, ahol 147 millióan laknak 144 ezer négyzetkilométeren, tehát Románia területének mindössze 60 százalékán.

A legszegényebbek magukon segítenek, de valaki bizalmat előlegez nekik. A bank koldusoknak is hitelez, mégis mindenki visszafizeti. A bangladesi „szegények bankjának” sikerére itthon is felfigyeltek.
„A Muhammed Yunus-féle bangladesi „szegények bankja” világszerte nincstelenek millióinak az életét változtatta meg. A díjazott közgazdász Banker to the Poor című könyvében számol be a modell sikeréről. A hetvenes évek kísérletezései után 1983-ban megalakult Grameen Bank a legszegényebbeknek nyújt hitelt - fedezet és garancia nélkül. Azok juthatnak kisebb összegekhez, akiknek vannak vállalkozói ötleteik, de a hagyományos pénzügyi rendszer keretein belül sose kapnának hitelt. Van, aki varrógépet vásárol, van, aki autóba vagy állatokba fektet. Az összeget egy éven belül kell visszafizetniük, a kamat húszszázalékos, a részleteket hetente szedik be a bank munkatársai. A visszafizetési ráta megdöbbentő: 98 százalék.

„Az emberek tisztában vannak vele: ez az egyedüli esélyük, hogy kitörjenek a szegénységből” - indokolja az alapító. Yunus szerint még sosem kellett a rendőrséghez fordulniuk, sosem lett bírósági ügy vissza nem fizetés miatt: „ennek a banknak a bizalomra kell épülnie”. A jelenlegi pénzügyi válság apropóján a Human Rights Magazine-ban a közgazdász arról számolt be, hogy a legszegényebbeknek hitelező Grameent, ahol „bankár és adósa egymás szemébe néz”, most semmi sem fenyegeti. A Der Spiegelnek ezt azzal is indokolta, hogy a Grameen nem szakadt el a valós gazdasági viszonyoktól: „Ha egy kétszáz dolláros hitelt helyezünk ki, akkor abból valahol valaki tehenet vesz.”

A Grameennél minden fordítva működik: a bankot nem az emberek keresik fel, hanem az megy házhoz. A speciális képzést kapó munkatárs - egy személyben banktisztviselő és szociális munkás - kerékpáron járja be a területét, és felméri, mire van szükségük az embereknek. Nincs hitelbírálat, hitelszerződés és értékbecslés, a bank egyszerűen átutalja a pénzt a gyakran analfabéta igénylőknek.
A Grameen Bank megalakulása óta közel hétmilliárd dollár hitelt nyújtott, Bangladesben 7,5 millió adósa van. Habár a mikrofinanszírozással kezdetben civil szervezetek foglalkoztak, ma már világszerte egyre több kereskedelmi banknak éri meg ez a tevékenység.

Egy magyarországi lapnak nyilatkozva  Muhammed Yunus budapesti látogatása során elmondta, véleménye szerint ez a modell a cigányok felzárkóztatásában  is sikeres lehet. A Grameen ugyanis lehetőséget teremt. Egyfelől a romáknak, hogy jobb élethez jussanak önerőből, ugyanakkor ezzel a társadalom felé is bizonyítják, hogy képesek vállalkozóvá válni és jövedelmet termelni saját szakmájukban. Ennek kedvező a hatása az ország gazdaságára éppúgy, mint a romák önbecsülésére.

Kérdőjelek:

Kiútprogram előkészülete során kiderült, hogy egyes jogszabályok súlyosan akadályozzák az öngondoskodóvá válást, és megkülönböztetnek a különböző foglalkoztatási formák között. Jelentősen szűkíti a programba vonhatók körét számos feltétel: nem lehet se köz-, se banki tartozás. A vállalkozóvá válást pedig az nehezíti, hogy a vállalkozás megalapításának első napjától fizetni kell a minimálbér utáni közterheket. Nagy kihívást jelent a megvalósításban az, hogy az egyéni vállalkozóvá válás feltétele OKJ-szintű vizsga, amit csak az tud letenni, akinek megvan a nyolc általános iskolai végzettsége.
A Kiútprogram egyelőre kísérletképpen előre kiválasztott településeken alakított vállalkozásoknak ad hitelt az üzlet beindításához. A felvehető hitel összege 200 ezer forinttól 1 millió forintig terjed. Az első vállalkozások többek közt fakitermelésre, bútorkészítésre, állattartásra kaphatnak majd hitelt.  Jelenleg két területen, a főváros VII. kerületében és Észak-Kelet Magyarországon tervezik a program elindítását.

A kétkedők érvei :

A kétkedők érvei között első helyen szerepel a kihelyezett pénz visszafizetési garanciáinak bizonytalansága. A modell-nyújtó Indiában ennek alapja, hogy 5 mélyszegénységben élő embernek kell csoportot alakítania és ismertetni egymással a vállalkozási terveiket, a többieknek ezt jóvá kell hagyni, ezután kezdődik a hitelfelvétel. Először az első ember vesz fel hitelt, és már a következő héten törlesztenie kell. Ha nem fizet az első, a második nem kap hitelt és így tovább, a csoport vezetője az ötödik ember. A bank gyakorlatilag a csoportban található többi tagtól várja, hogy az előttük levő, nem fizető egyedre nyomást gyakoroljanak. A hitelfelvétel során a terepmunkások intenzív kapcsolatot ápolnak a mélyszegényekkel és a későbbiekben is nyomon követik a törlesztőrészletek sorsát.

 (Forrás: hvg.hu, nol.hu, gondola.hu)