vélemény
Költő a szavakkal festett képekről |
|
|
|
Írta: Molnár Pál
|
2020. december 02. szerda, 02:45 |
"Amióta az eszemet tudom, mindig versbe voltam zárva. Úgy szoktam megfogalmazni, hogy körülöttem az élet prózában zajlik, de én versben gondolkodom. A költő számára más életfilozófiát jelölt ki a Teremtő." Ihletetten dolgozik Rostás Farkas György író, költő. Az alkotónak jelenleg négy műve van a könyvkiadónál előkészítés alatt. Az irodalmárnak tett föl kérdéseket a Gondola.
|
Bővebben...
|
Írta: Fialovszky Magda
|
2020. december 02. szerda, 02:18 |
„A cigányok által valójában »az ősi világlátással« találkoztam, melynek legfőbb jellegzetessége a »rendkívüliség«, s egyben »az egyetemes lét« felfedezése”– Nagy Olga néprajzkutató gondolatai nyomán ezek a gondolatok jártak az eszemben, miközben a berettyóújfalui Bodorka Népmesepont szakmai napján Tóth Mária Zsuzsanna grafikus kiállításának megnyitóján vettem részt. A cigány mesék lélekrajzáról, az alkotás folyamatáról és a cigány gyermekek körében pedagógusként szerzett tapasztalatairól kérdeztem.
|
Módosítás dátuma: 2020. december 02. szerda, 02:35 |
Bővebben...
|
|
Írta: Jáki Réka
|
2019. január 14. hétfő, 19:08 |
E néhány éve Kiskunlacházán élő, mai magyar irodalmunk jelentős alakja, Rostás-Farkas György a Budapesti és Pest megyei Regionális Príma Különdíját vehette át november 30-án a Magyar Irodalom kategóriában.
A díjat a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Budapesti és Pest Megyei Regionális Szervezetének elnöksége ítélte oda számára eddigi széleskörű irodalmi és újságírói tevékenysége alapján.
Rostás-Farkas György József Attila-díjas magyar cigány író, költő, műfordító, újságíró, népművelő, a cigányság hagyományainak és nyelveinek kutatója. A Magyar Írószövetség, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Neve ismerősen cseng széles körben. Azok számára is, akik meséit szeretik, akiket megérintenek versei, akik publicisztikáit olvassák, akik magyar-cigány és cigány-magyar szótárait forgatják. Ismerik a magyarországi cigány közösségek, akik felemelkedéséért büszkén felvállalva cigány származását egész életében folyamatosan dolgozik, mert ahogyan mély meggyőződéssel a szemembe nézve fogalmazott: „Én nem csak költő vagyok, hanem cigány is”.
|
Bővebben...
|
Írta: Pató Selam
|
2018. augusztus 27. hétfő, 09:40 |
Jó és rossz értelemben egyaránt megrendítő időt töltöttem el ezen a nyáron Csedregben, egy parányi észak-román falucskában, kevéssel a magyar határ fölött, alig 10 percnyire az ukrán határtól. A kelet-európai mélyszegénységben élő gyermekeket támogató BuKi segélyszervezet meghívására érkeztem, aki gondozási központot működtet a faluban az általános iskoláskorú roma gyermekek számára. Utazásomat többhavi egyeztetés előzte meg Stefan Zellel, aki Heidi Hallerrel együtt képviseli és működteti a szervezetet, immár 10. éve. Évente négyszer-ötször látogatnak el a gyerekekhez, és töltenek velük heteket-hónapokat, gondot viselve szükségleteikre.
|
Módosítás dátuma: 2018. augusztus 27. hétfő, 10:06 |
Bővebben...
|
|
Könnyel írt mesék - Paramicha phenav |
|
|
|
Írta: F. Tóth Benedek
|
2018. augusztus 22. szerda, 12:04 |
aramicha Phenav. Kade sar, ashundom. Na feri pej vorbi dikhen, ba vi pe kodi so phenav. Shaj kerdyol. Vagyis: Mesét mondok. Majdnem úgy, ahogyan hallottam. Ám ne csak a szavakra figyeljenek, hanem arra is, amiről mesélek. Kezdődhetne bárhol, véget úgysem ér. Csak valahol el kell kezdeni. Hétfőre fordult a vasárnap, amikor befogta a fakót, és elnyargalt vele Budapestre. Mert a mesét így is lehetne kezdeni. Vagy úgy, hogy 1967. május nyolcadikán, Budapesten, a Keleti-pályaudvaron, zsebében ötvennégy forinttal leszállt a vonatról. Mindegy is. A lényeg úgyis az érkezésen van, a pillanaton, amikor Rostás Farkas György egy szál farmerben, könnyűre gombolt inggel rálépett a főváros aszfaltozott testére. Most, persze, azt várják, hogy történet vegyen váratlan fordulatot, de a tizennyolc éves fiatalembert senki nem várta a peronon. Sem a bőség, sem a jólét, talán csak a jövő ígérte, hogy eljuthat oda, ahová a szíve viszi, vére hajtja. Így az első éjszakát mindjárt a sünökkel töltötte a soroksári Duna-parton.
|
Módosítás dátuma: 2018. augusztus 22. szerda, 12:35 |
Bővebben...
|
Hol vagytok régi tanárok? |
|
|
|
Írta: Mátyás Tibor
|
2018. június 19. kedd, 05:27 |
- Avagy manapság vannak e olyan ,,tanítók", mint az elmúlt évtizedekben voltak? -
Én, aki 42 évet eltöltöttem a pedagógusi pályán, tanárként, középiskolai igazgatóként, óvatosan ízlelgetem a szót, hogy pedagógus. Az 1930-as években (nem beszélve régebben), a tanító úr egy faluban valóban a falu tanítója volt.
Bátran állíthatom ezt, mert már az ükapám is görög katolikus kántortanító volt, egy Piricse nevű faluban (erről szól a kis piricsi faluvégén című dal ).Ezekhez az emberekhez bátran lehetett fordulni szinte bármilyen problémával és nem csak az iskolás gyerekeknek. Ők néhányan a bíróval, a pappal, a jegyzővel, az orvossal (ha volt a faluban), ténylegesen azért éltek, hogy biztosítsák a falu nyugodt életét. Igaz, hogy nem heti 22-órában, mint ma és nem csak szorgalmi időben, hanem az év 365 napján.
|
Módosítás dátuma: 2018. június 19. kedd, 05:34 |
Bővebben...
|
|
|
|
|
1. oldal / 29 |
Copyright © 2024 Kethano Drom - Közös Út. Minden jog fenntartva.
|
|
Pályázat
Mottó
„A cigány kultúrának intézményekre van szüksége... Én ezt egy kulturális autonómia intézményrendszerén belül képzelem el, amely nem szavakból, hanem láncszemként egymáshoz kapcsolódó intézményekből állna.”
***
Részlet Orbán Viktornak 2008. április 11-én elhangzott beszédéből.
Partnereink
|