Címlap Tanulmányok, kutatások

Kiadványaink

Névjegy

Radio Romano

Lovaricko shibako grizhipe

Archív

Közös Út Baráti Kör

Csatka

Rostás-Farkas György

Blog

CTMT videók

GTranslate

 

Közös Út Baráti Kör

Tanulmányok, kutatások
A cigány hagyományokról PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Radics Renáta   
2016. május 31. kedd, 13:58

Gyermekként sokszor mondták rám az emberek: „te cigány vagy”. Ez nagyon bántott engem. Nem az, amit mondtak, hanem az, ahogyan mondták. Mert amikor a cigány szó hagyta el ajkukat, abban rengeteg megvetés, utálat, lenézés volt. Ezt nem is értettem igazán akkoriban. Szerettem volna, hogy rám is úgy tekintsenek, mint bármelyik más emberre. Szuhay Péter szavaival élve:

„úgy gondolják, ők is részei a társadalomnak, még ha cigányok is, és nem hajlandók beletörődni abba, hogy őket a perifériára száműzik.1”

Amikor eljött a szakdolgozati témaválasztás ideje, nem volt kérdés számomra, hogyha lehetőséget kapok, a cigányság lesz az, amiről írok.

Mint köztudott, három nagy csoportot különböztetünk meg: vannak, beás cigányok, oláh cigányok és romungrók. Én az utóbbiba tartozom. Valószínűleg, szép dolgozatot írhattam volna a mi csoportunkról, de én nagyobb feladatot akartam. Ezért gondoltam arra, hogy az oláh cigányokról írok. Érdekel, hogy hagyományaik, melyekről már korábban is sokat olvastam, mennyire élnek még, mennyire határozzák meg életüket. Hiszek abban, hogy még a mai napig vannak olyan szokásaik, amik ma is élnek.

Hipotézisem is ez: Az oláh cigányok számos hagyományukat még a XXI. században is őrzik.

Ahogyan Száraz Miklós György is írta:

„sem az idő múlása, sem az éghajlat, sem az előttük álló példa mindenható ereje soha a legcsekélyebb mértékben sem volt képes megváltoztatni őket. 2”

Hipotézisem bizonyítása érdekében, először elolvasok számos szakirodalmat az oláh cigányok hagyományairól, majd ezt követően meglátogatok cigány családokat, megfigyelem életüket. A végén így összegezhetem az olvasottakat a látottakkal. Nagyon fontosnak tartom a velük való találkozást, beszélgetést. „Ahhoz, hogy kezeljek egy másik embert, meg kell értenem őt és az ő világát úgy, mintha benne élnék. Kell, értsem pillantását, miként és milyennek látja a világot maga körül, bele kell bújjak ahhoz, hogy belülről érezzem, milyen életet él.3”

Hiszem, hogy hipotézisem beigazolódik.

1 Szuhay Péter- A magyarországi cigányok kultúrája, Panoráma kiadó, 1999, 123. oldal

2 Száraz Miklós György- Cigányok, Helikon kiadó, 2007, 66. oldal

3 Forray R. Katalin- Romológia Cigalónia, Dialóg Campus kiadó, 279. oldal, Hilton Mayerhoff szavai

 

(A szakdolgozat a csatolt pdf fájban olvasható)


 

Módosítás dátuma: 2016. május 31. kedd, 14:21
 
A divat és az öltözködés, mint a kommunikáció és a kultúra eszközei PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Rubik Gina   
2016. február 18. csütörtök, 16:12

Ezen írásomban elsősorban szociológiai és antropológiai szempontból elemzem a divat és a ruházkodás kommunikációs és kulturális kérdéskörét, valamint nagy vonalakban bemutatom a divat- és öltözködéstörténet legfontosabb médiaelméleti megközelítéseit is. Végezetül pedig egy hazai, nem a „mainstream”, hanem kisebbségi divatmárka, a Romani Design1 egy saját ötleten alapuló, kortárs és részletekbe menő „digital branding” stratégiájával hozok példát a divat és a ruházat, mint kulturális és közösségi kommunikációs eszközök médiajelenségére.

Módosítás dátuma: 2016. február 18. csütörtök, 16:39
Bővebben...
 
Roma írónők a mai Magyarországon PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Rubik Gina   
2016. február 08. hétfő, 21:13

„Eltörölt szívek” Empirikus kutatás öt kortárs roma írónő munkásságáról

Bevezető: kutatási módszerek és kérdések

A következő magyarországi kortárs roma írónőkkel készítettem kutatást életút interjújuk és önéletrajzaik elemzésével: Daróczi Ágnes, Kalla Éva, Láng Judit, Nótár Ilona és Pató Selam. A kutatásom elején már kiderült, hogy a narratív biográfiai elemzés1 mellé fel kell vennem az empirikus kvalitatív kutatás 2 módszertanát is. A „megalapozott kutatási elmélet” (grounded theory)3 alapja az, hogy a korábbi ismereteken alapuló hipotéziseket összevetem (narratív biográfia) az empirikus terepmunkával készített életinterjúkkal, valamint a kódolás által (Glazer,Strauss)4 felállított esettanulmánnyal (extended case method, Burrawoy)5. Ez a szocio-antropológiai módszer a társadalmi jelenségek értelmezéséből, a hipotézis és empíria viszonyában megjelenő strukturális összefüggések felismeréséből, valamint egy „több skálán futó” (multi-scale)6 megalapozott elmélet abdukciós eset-rekonstrukciójából áll. 

Bővebben...
 
József Károly főherceg emlékezete PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Marton Józsefné   
2016. február 02. kedd, 17:12

A szerző 2005-ben, az Alcsútdobozért Faluvédő Egyesület megemlékezésén elhangzott előadásnak jegyzete:

Kedves Vendégeink, Kedves Barátaink!

Száz éve, 1905. június 13-án, hosszú szenvedés után, hetvenkét éves korában hunyt el József Károly főherceg, Alcsút egykori jótevője. Halálának századik évfordulóján elsőként mondunk életéért teremtőjének, aki hozzánk vezérelte Őt, és családját. Életútját dédunokája, Mihály főherceg úr, és Rostás-Farkas György úr méltatta előttem.

Bővebben...
 
Az első cigányiskola Európában PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Varjú Katalin   
2016. január 06. szerda, 18:29

Több helyen találkoztam már 1856-os dátummal, amikor is az írások szerint Érsekújváron (Szlovákiában) beindult a képzés a cigányiskolában. Nemrégiben egy padláson, régi újságcikkek, könyvek között kotorásztam és találtam egy agyonsárgult ujságcikk-maradványt. PhDr. Hofer Lajos tollából származott.

Módosítás dátuma: 2016. január 06. szerda, 18:49
Bővebben...
 
«ElsőElőző12345678910KövetkezőUtolsó»

3. oldal / 16
Copyright © 2017 Kethano Drom - Közös Út. Minden jog fenntartva.
A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete
 

Tehetség

Örökségünk nyomában

PTK roma tananyagok

Emlékezet

Portré

Közös Út a Facebookon

Mottó


„A cigány kultúrának intézményekre van szüksége...
Én ezt egy kulturális autonómia intézményrendszerén belül képzelem el, amely nem szavakból, hanem láncszemként egymáshoz kapcsolódó intézményekből állna.”

***

Részlet Orbán Viktornak  2008. április 11-én elhangzott beszédéből.


 

Civilhang

SZEMlélek

Galéria