Tizenkét pontban összegzett felhívással fordulnak az Országgyűléshez a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek a kisebbségi ombudsmannal közösen, kérve, hogy Magyarország készülő új alkotmánya továbbra is biztosítsa jogaik védelmét, intézményeik megőrzését és működőképességét.

Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa a 13 országos kisebbségi önkormányzat elnökeivel közösen tartott pénteki, budapesti sajtótájékoztatón azt mondta: a készülő alaptörvényben is államalkotó tényezőként elismert kisebbségek egyebek mellett alapvető kulturális, nyelvi és önkormányzati kisebbségi jogaik rögzítését és garantálását, a kisebbségi ombudsmani hivatal megőrzését és függetlenségét, parlamenti képviseletük megteremtését és a kedvezményes mandátum visszaállítását kívánják elérni.

Közlésük szerint a hatékony kisebbségpolitikát követelő felhívásukat, a készülő alkotmánnyal kapcsolatos gondjaik leírását elküldték minden olyan embernek, hazai és nemzetközi civil szervezetnek, uniós országok nagyköveteinek, diplomatának, aki befolyásolni tudja a jogalkotást, hogy felhívják a figyelmet a szerintük "tarthatatlan állapotra".

"Pofátlanságnak" nevezte a kisebbségi ombudsman, hogy az új alaptörvényből a jogalkotók kihagynák az elmúlt két évtizedben már megszerzett kisebbségi jogokat; ha ez megtörténik, akkor szerinte a kormányzat kisebbségi és nemzetpolitikája hiteltelenné válhat.

Kállai Ernő sajtótájékoztatón azt is elmondta: Magyarország új alkotmányának nyilvánosságra hozott tervezete szisztematikusan leépíti a kisebbségi érdekképviseletet és intézményrendszert, megnyirbálja a már eddig megszerzett jogokat, és a kétharmados többségű kormány radikális változtatásaival nemhogy előmozdítaná a kisebbségi közösségek életét és jogaik kiszélesítését, hanem azt két évtizednyi visszalépésre kényszeríti.

(Forrás:MTI)