Lovaricko shibako grizhipe

Kiadványaink

Radio Romano

Archív

Csatka

Közös Út Baráti Kör

Blog

Névjegy

Gindima

Tumencaj muro dyi sagda. Te na bisterdyon pa jekhavreste, zhikaj e luma luma avla,..

http://rfgy.blog.hu/

Portré

Rostás-Farkas György

CTMT videók

GTranslate

 

Rólunk

Roma kérdés, roma gondok

By Rácz Béla, on 05-03-2011 16:34

Fundamentumok az európai és nemzeti roma stratégiák tervezéséhez :
Az Európai Unió országainak közéletét, kíváncsiságát a magyar európai bizottsági elnökség által szorgalmazott Európai Roma Stratégia köti le. Azt, hogy hogyan készül el egy stratégia, a stratégiatervezők megválaszolhatják, de sokkal fontosabb az, hogy mit tartalmaz majd a stratégia, és mit várhatunk tőle. Nagy gondolkodók és tervezők tollából sokszor olvashatjuk ki a  „Tervezz globálisan, és tevékenykedj lokálisan” – fejlesztéspolitikai elvet.

Talán, ma, ha stratégiákat tervezünk, közelebb leszünk a „bizonyíték alapú“ tervezéshez akkor, ha a „Gondolkozz és láss lokálisan, hogy globálisan tervezhess” – elvet követjük.

A roma integráció országokon átívelő, program szintű együttműködési kísérlete nem új keletű Európa történetében. Szófiában, 2005-ben, 12 ország kormánya írta alá a Roma Évtized Program dokumentumát, melyben a tagországok abban állapodtak meg, hogy 2015-ig nemzeti és nemzetközi szinten is küzdenek a romák társadalmi és gazdasági integrációjáért, köztudottan eddig kevés sikerrel. A 12 millió főre becsült európai roma népesség nem csak etnikailag heterogén, hanem társadalmi és gazdasági összetételében is sokszínűséget mutat.

Ez a tény azt sugallja, hogy sem nemzetközi, sem nemzeti szinten nem lehet „globális roma fejlesztéspolitikát” folytatni. Sokszor hasonlítják az európai romák helyzetét, - ezáltal a megoldási javaslatokat is - az Egyesült Államokban élő feketék helyzetéhez. Viszont véleményem szerint az európai cigányság helyzetét és lehetőségeit sokkal inkább az amerikai indián közösségek állapotához lehetne hasonlítani: az amerikai adminisztráció máig azt a megoldást véli hatékonynak, ha az indián közösségeket egyfajta párhuzamos szolgáltatói és társadalmi rendszer szerint izolálja…

De hogyan is értelmezhető a roma integráció? Az egyik fundamentum véleményem szerint az, hogy etnikai alapon ez nem lehetséges, hiszen ehhez etnikai alapon gyűjtött adatokra van szükség. Az adatok gyűjtésének alapkérdése, hogy ki a cigány? A válasz természetesen nem egyértelmű, hiszen míg az állampolgárságunk adott, addig a nemzeti és etnikai hovatartozásunkról saját magunk döntünk. Tehát ebben az olvasatban az a cigány, aki annak vallja magát.

A szociológia használ még egy megközelítést – az előzőt is figyelembe véve – mégpedig azt, hogy az is cigány, akit a közvetlen környezete annak tart. Véleményem szerint ez a két megközelítés együtt sem tud biztos megállapítást adni ahhoz, hogy ki a cigány. Tehát a romák ügye, így a roma stratégia sem egy elszigetelt fejlesztési dimenzió, hanem az uniós, állami stratégiák ágazati- és területfejlesztéseinek kell, hogy az integráns részét képezze.

Az Európai Uniós és állami fejlesztéseket mikro-szinten, lehetőleg helyi, települési szinten kell értelmezni. Ehhez a kormányzatnak olyan jogszabályi környezetet kell kialakítania, melyek ezt szabályozzák és konkretizálják. Másrészről, az elinduló programokhoz olyan szakmai iránymutatás, támogatási rendszer kell, melyeket a helyi szereplők (önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek, közösségek) a helyi szükségleteik alapján tudnak értelmezni és használni.

Gondolom megfogalmazódott Önökben, hogy hogyan lehet az, hogy miközben az uniós források révén euró milliók érkeznek országunkba, a romák helyzete mégsem változik. A Strukturális Alapokból származó pályázati források mind utófinanszírozásúak, mely nem kedvez a tőkehiányban szenvedő szervezeteknek. Tehát vannak társadalmi rétegek, melyek egyáltalán nem tudnak a rendelkező forrásokhoz hozzáférni. Másrészről, ami még nagyobb probléma, hogy az ezekhez történő hozzáférés pályázati úton történik, mely projekt alapú tervezést és megvalósítást jelent.

Ezek a tények mind azt indukálják, hogy az egyszeri és/vagy időszakos pályázati kiírások, egyszeri és/vagy időszakos projekt lebonyolítást tesznek lehetővé. Véleményem szerint – a roma stratégiában is – nemzeti, regionális és transznacionális kiemelt projektekre, programokra van szükség, mely a kormányzatoknak direkt állami beavatkozást tesz lehetővé. E mellett ki kell építeni azokat a fejlesztési csatornákat (üzleti, önkormányzati és civil társulások, hálózatok révén), melyek biztosítják a programozók és a közösségek közti közvetlenebb párbeszédet.

Minden uniós országra jellemző a felülről történő tervezés és implementálás gyakorlata. Ez a fejlesztési elv nem roma fejlesztési specifikum, hiszen pl. a nemzeti fejlesztési tervek, a kormányzati intézkedések és programozás is centralizált elveket követnek. Ez a megközelítés azt a problémát okozza, hogy indirekt módon nem veszik figyelembe a helyi társadalmi szükségleteket. A támogatásokért sorban álló civil szervezetek, önkormányzatok és gazdasági szereplők forrásszerzési motivációját ez a tény sem gyengíti, hiszen a hazai és uniós forrásokon kívül más nem áll rendelkezésre. Tehát a felülről történő tervezés közvetlen következménye az, hogy gazdasági és társadalmi fejlesztések vakvágányra futnak.

Azt gondolom, hogy a kormányzati és uniós fejlesztéspolitikának alulról kell építkeznie, azok közvetlen részvételével, akiket megcéloznak a programok. A helyi szinten értelmezhető és körül írható közösségek, szervezetek participációja lehet az alapja a „valóság alapú” tervezésnek. Másrészről, a különböző szektorok közül a civil szféra érdekérvényesítő képessége a leggyengébb. Ez azért is fontos, mert sem az állami/önkormányzati, sem a gazdasági szektorokban nem rendelkezünk olyan potenciális roma érdekérvényesítőkkel, akik a civil társadalom, és a leszakadó rétegeket – pozitív értelemben vett - gazdasági, illetve politikai tényezőnek tekintenék. Véleményem szerint a kormányoknak és magának az Európai Uniónak is abban van felelőssége, hogy szorgalmazzák a cigányság szakmai szerepvállalását a gazdaságban és az állami/önkormányzati döntéshozó mechanizmusokban.

Továbbá, a közösségfejlesztés (aktív részvétel az állampolgári jogok és kötelezettségek gyakorlásában) alappillére annak, hogy a roma emberek is egyenrangú és aktív tagjai lehessenek országainknak. Hinni az európai álomban nehéz akkor, ha egyesek privilégiuma a jogok ismerete és gyakorlása. A roma közösségekért dolgozó civil szervezetek sem képesek, az állam és az önkormányzatok helyett ellátni olyan szolgáltatói feladatokat (minőségi oktatás, foglalkoztatás, egészségügy stb.) melyek alapvetően - törvényi szabályozásból kifolyólag is - az állami/önkormányzati adminisztráció és intézményrendszer dolga.

Összegezve, az Európai Roma Stratégiának nem csak az országok között lévő területi és társadalmi különbségeket kell figyelembe vennie, hanem az alapvető uniós és nemzeti fejlesztéspolitikai elveket és rendszereket kell elemeznie és a megfelelő beavatkozási irányokat kijelölnie. Ez az írás természetéből fakadóan nem képez kizárólagosságot, és teljességet. Reményeim szerint szakmai vitát generál, mert jelenleg egy irányú a kommunikáció. Egy egész nép sorsát meghatározható stratégia kialakításában a politikai elit mellett, a szakmai kompetenciákkal rendelkező, különböző szférákat képviselni tudó szereplőket is be kell vonni. Valószínűsítem, hogy ez évben az Európai Unió tagországai elfogadják majd a beterjesztett Európai Roma Stratégiát, vagy annak keretdokumentumát.

A kérdés az, hogy ez a stratégia reprezentálja-e azokat az elveket, fejlesztési irányokat és eszközöket, melyek a szakmaiság és a gyakorlatiasság irányába mutatnak. És természetesen nekünk, cigányoknak is aktív szerepünk van az életünk megváltoztatásában. Közvetlen környezetünkben, azokon a településen ahol élünk, tegyünk magunkért és hallassuk hangunkat! Azokon az utcákon, tereken és a közéletben ahol megküzdhetünk saját forradalmunk által, a közös európaiságunkért; kikényszeríthetjük társadalmunkból közös hitünket és összetartozásunkat!


(Forrás/Magyar Hírlap)

User comments Read more...
PDF Nyomtatás E-mail
Módosítás dátuma: 2011. március 06. vasárnap, 12:29
 
Copyright © 2024 Kethano Drom - Közös Út. Minden jog fenntartva.
A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete
 

Tehetség

Örökségünk nyomában

PTK roma tananyagok

Emlékezet

Portré

Közös Út a Facebookon

Mottó


„A cigány kultúrának intézményekre van szüksége...
Én ezt egy kulturális autonómia intézményrendszerén belül képzelem el, amely nem szavakból, hanem láncszemként egymáshoz kapcsolódó intézményekből állna.”

***

Részlet Orbán Viktornak  2008. április 11-én elhangzott beszédéből.


 

Civilhang

SZEMlélek

Galéria