Lovaricko shibako grizhipe

Kiadványaink

Radio Romano

Archív

Csatka

Közös Út Baráti Kör

Blog

Névjegy

Gindima

Tumencaj muro dyi sagda. Te na bisterdyon pa jekhavreste, zhikaj e luma luma avla,..

http://rfgy.blog.hu/

Portré

Rostás-Farkas György

CTMT videók

GTranslate

 

Rólunk

Balról előzni PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Administrator   
2011. február 01. kedd, 18:21

A magyarok jobban művelték a kommunizmust, mint az elmúlt húsz évben a demokráciát - vallja Kopátsy Sándor. aki  úgy véli: a nyugdíj-megtakarítások többet fialnak az államnál, mint a magánpénztárakban, és ha az emberek hetente kapnák a fizetést, jobban beosztanák a pénzüket. A nagy tekintélyű közgazdásszal a Heti Válasz hasábjain Facsinay Kinga készített interjút.

- Több évtizedes ismeretség fűzi a nemzetgazdasági miniszterhez. Matolcsy György lapunkban egyenesen "második alma materének" tartotta az ön munkásságát. Szoktak mostanában is beszélgetni?

- Amióta miniszter lett, nincs sok ideje: többet van Brüsszelben, mint Budapesten. Inkább telefonon és e-mailben érintkezünk, s én rengeteg anyagot küldök neki.

- Más pártnak is adna tanácsot?

- Ez társadalmi kötelességem. De tudni kell, hogy Magyarországon még nem volt olyan kormány, amelyik elviselte volna a bírálatot. És olyan sem, amelyik ne érdemelte volna meg a kritikát.

- Gondolom, ez Orbánékra is igaz.

- Elkövetnek bakikat, de ma az Európai Unió keretein belül nem lehet nagy butaságokra vetemedni. Brüsszel arra szorít, hogy józanok maradjunk. Az Orbán-kormány nincs olyan helyzetben, hogy elveszítse kapcsolatát a valósággal. Ugyanakkor nagy előnye, hogy olyan, mint a magyar társadalom: középjobb és konzervatív beállítottságú, nemzeti és kissé klerikális. Nagy hibának tartom, ha egy kormány másmilyen akar lenni, mint az ország. Ez okozta az utóbbi évek liberális gazdaságpolitikájának vesztét is.

- Munkásságából tudjuk, hogy nem a liberálisok híve. Hová sorolná magát?

- Sokkal baloldalibb vagyok, mint a magyar társadalom, de ezt nem erőltetem, nem akarom a baloldaliságot megutáltatni az emberekkel. A liberálisok elkövették ezt a hibát. A kommunista rendszer utolsó 15-20 évét ők élték túl a legügyesebben. A közgazdászok többsége SZDSZ-es lett, vagy a szocialistákhoz csatlakozott, mint Bokros Lajos vagy Békesi László. A Fidesszel való együttműködésem erre az időszakra nyúlik vissza: Matolcsy Györggyel elhatároztuk, hogy segítünk a fiatal demokraták gazdasági programjának kidolgozásában. Abból indultam ki, hogy a Horn-kormány szocialistái "lefeküdtek" koalíciós partnerüknek, az SZDSZ-nek - gondoljunk csak a termelő- és szolgáltatószektorok privatizálására -, ezért balról kell előzni őket. Ha így nézzük, a Fidesz akkori programja baloldali értékeket képviselt.

- Ez tulajdonképpen a jelenlegi programra is áll, amire most valóságos össztűz zúdul. A bírálók elsősorban Matolcsy György személyét veszik célba.

- Szerintem Matolcsy szidalmazásával többet használnak neki, mint amennyit ártanak. A mai magyar gazdasági valóság irányításában őt tartom a legjobb miniszternek: észreveszi a magánnyugdíjpénztári szélhámosságot vagy azt, hogy hol lehet megtakarítani a büdzsében.

- A kormány lépéseivel is egyetért?

- Sok mindennek egyenesen örülök: ilyen a magánnyugdíj-pénztári rendszer átalakítása vagy a bankok megadóztatása. Inkább azzal van bajom, hogy a kormány nem tálalja elég jól az intézkedéseit. Folyton védekezik. Vegyük a nyugdíjpénztárak esetét: miért nem tették közzé azonnal azokat az adatokat, amelyekből kiderül, hogy a magánkasszák 1998-as megalapításuk óta mennyire gyengén muzsikáltak? Ha valaki államkötvénybe fektette volna azt a pénzt, már három százalék fölött lenne a reálhozama. A magánpénztárban ez az egy százalékot sem érte el. Többször is előfordult, hogy a vitában a Fidesz nem állt kellő színvonalon. Pedig a kormánynak minden lehetősége megvan, hogy elindítsa a gazdasági fejlődést.

- Erre vár mindenki, s mégis inkább a médiatörvénytől vagy Brüsszel rosszallásától hangos a sajtó.

- A brüsszeli bürokrácia érthetően megbotránkozik azon, ha valamelyik tagállam kicsit szabadabban mozog. Az is furcsa lehet számukra, hogy egy uniós országban egy párt kétharmados többséget szerzett, így azt csinálhat, amit akar. Tényleg rajtunk a világ szeme, de sok a mellébeszélés is: minden meghozott törvényen ádáz küzdelem folyik, ám kevés szó esik az elmúlt húsz év kulcsproblémáiról. A magyar gazdaságnak az a legnagyobb baja, hogy felszámolt kétmillió munkahelyet, és másfél millió állás azóta is betöltetlen. Létrehozhatunk új Alkotmányt vagy médiatörvényt, ezek igazából nem érdeklik az embereket. A lakosság kilencven százalékának munkával megteremthető anyagi háttérre van szüksége. A kérdés tehát az, miként hozzunk létre egymillió munkahelyet.

- Ezt ígéri a kormány is tíz év alatt. De vajon ez lehetséges?

- A társadalom szempontjából nincs drágább dolog a tartós munkanélküliségnél. A rendszerváltás utáni vállalatbezárások összességében rontották a költségvetés helyzetét az elbocsátott dolgozóknak kifizetett segélyek, korkedvezményes és rokkantnyugdíjak miatt. Ha egy veszteséges vállalatot nem számoltunk volna fel, minden megspórolt elbocsátás évi kétmillió forintot hozott volna az államkasszába. Ha nincs munka, akkor anyagi és erkölcsi kár éri a társadalmat.

El kell tartani ugyanis a munkanélkülieket, akik lassan elvesztik azt a kevés szaktudásukat is, ami volt, és lezüllenek. Sajnos nem tartjuk nyilván, valójában hol élnek a munkanélküliek és milyen a végzettségük. Pedig akkor kiderülne, hogy számos faluban már csak a közigazgatás ad munkát. Az is, hogy a munkanélküliek többsége képzetlen, és arra rendezkedett be, hogy jobban megél a segélyből és a feketemunkából, mintha dolgozna. Ma sokkal nehezebb a cigányságot munkára fogni, mintha folytatódott volna a Kádár-rendszer. A kommunizmust szerintem jobban műveltük, mint a demokráciát az utóbbi húsz évben.

- A kommunizmus végül megbukott, a teljes foglalkoztatottság pedig gyáron belüli munkanélküliséget takart. Ezt kellene visszasírnunk?

- A régi rossz rendszerből is lehet tanulni. Manapság elsősorban a foglalkoztatási feltételeken változtatnék: a munkaügyi szabályozás, a sok bürokrácia megnehezíti a képzetlen emberek visszaterelését a munkaerőpiacra. Pedig sokszor apróságokon múlnak a dolgok: egy vállalatnál kipróbáltuk, hogy hetente fizettük a dolgozókat, s így harminc százalékkal nőtt a teljesítményük. Ha havonta fizettünk, már első nap a nyakára hágtak a pénzüknek. Több felmérés készült a cigánykérdésről, amelyekből kiderül: nincs bűnözés ott, ahol valamilyen egyház foglalkozik velük. Ezt a fajta missziót is támogathatná a kormány.

- Orbán Viktor a napokban kilátásba helyezte, hogy csökkentik a munkanélküli-juttatásokat és a nyugdíjkiadásokat. Elindult az új Széchenyi-terv is, ami a kis- és középvállalkozásokat hozná helyzetbe.

- Úgy látom, jó irányban haladnak. Az új Széchenyi-tervet is hasznosnak tartom, de valamit nem értek. A nemzetgazdasági miniszter is egyetértett velem abban, hogy az egymillió munkahely nagy részét vidéken, a mezőgazdaságban lehet megteremteni. De akkor miért nem volt jelen a program megnyitóján a vidékfejlesztési miniszter?

- Sokan vitatják, hogy a mezőgazdaság képes lenne felszívni több százezer embert, miközben a világon a fejlődés a gépesítettség irányába halad. Mégis, mit csinálnának ezek az emberek?

- Páratlan adottságaink vannak például a kertészetben, ezt kellene kihasználni. A képzetlen tömegek számára a mezőgazdaság lehet a legjobb iskola ahhoz, hogy visszaszokjanak a munka világába. Hazánk számára nincs más kiút, mint a foglalkoztatottság növelése: egyetlen ország sem tud megerősödni, amíg olyan kevesen dolgoznak, mint nálunk.


KOPÁTSY SÁNDOR

1922-ben született Kaposváron. 1953 óta minden gazdasági reformprogramban részt vett, 1954-ben Nagy Imre számára is kidolgozott egy programot. Az 1956-os forradalom alatt a Tervhivatal és a Minisztériumok Forradalmi Bizottságának elnöke volt. Dolgozott az Országos Tervhivatalban, a Pénzügyminisztériumban, alapítója és első igazgatója a Pénzügy kutató Intézetnek. A rendszerváltás után két évig az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának tagja, 1992 és 1998 között a Privatizációs Kutatóintézet kuratóriumának elnöke volt. A hatvanas években szerzője és kezdeményezője volt a Magyarázom a mechanizmust című rajzfilmsorozatnak.

 

Módosítás dátuma: 2011. február 25. péntek, 23:26
 
Copyright © 2024 Kethano Drom - Közös Út. Minden jog fenntartva.
A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete
 

Tehetség

Örökségünk nyomában

PTK roma tananyagok

Emlékezet

Portré

Közös Út a Facebookon

Mottó


„A cigány kultúrának intézményekre van szüksége...
Én ezt egy kulturális autonómia intézményrendszerén belül képzelem el, amely nem szavakból, hanem láncszemként egymáshoz kapcsolódó intézményekből állna.”

***

Részlet Orbán Viktornak  2008. április 11-én elhangzott beszédéből.


 

Civilhang

SZEMlélek

Galéria