Mindenek előtt köszönetet szeretnék mondani a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság elnökének, Rostás - Farkas György úrnak, a konferenciára való megtisztelő meghívásért, amivel lehetőséget adott az Egyesületünk szakmai munkájának  bemutatásához.

Több éves közös munka után, 2002 tavaszán alakult meg hivatalosan is budapesti székhelyű civil szervezetünk. A Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesület tagjai magas szakmai felkészültségű gyakorló pedagógusok, a művészeti nevelés széles palettáját képviselve  az óvodától az egyetemig.

A Köznevelés című oktatási hetilap 1945. augusztus elsejei számának címoldalán számolt be az akkori Országos Köznevelési Tanács alakuló üléséről. Az ott elhangzott megnyitó beszédből szeretnék idézni:
„A nevelésnek csak egy célja van: egy bizonyos embertípus kitermelése, és első kérdésünk az kell  hogy legyen, hogy milyen embert is akarunk formálni?

A válasz egyszerű: egészséges testű, jó ítéletű, értelmes, tettre kész, szép célokért hevülő és áldozó embereket. Megtoldhatnám még ezeket a sajátosságokat, de felesleges. Már a mondottak is eléggé kifejezik, hogy egész embert akarunk. A nehezebb kérdés az, hogyan érjünk célhoz, milyen eszközök és utak vezetnek el odáig.”
E szavak Nobel-díjas tudósunktól, Szent-Györgyi Alberttől hangzottak el. Az ő egyik versének címét választotta a nevének Egyesületünk: Psalmus Humanus – Emberi Zsoltár

Tapasztalataink szerint a társadalom széles nyilvánossága, de még a magasan képzett oktatással foglalkozó szakemberek előtt is alig ismertek a kisgyermekkori művészeti nevelés életre szóló pozitív hatását bizonyító neurobiológiai,  fiziológiai,  pszichológiai,  szociológiai  vizsgálati eredmények.  Közülük példaként egy agykutató, és egy biológus kutatásaiból szeretnék idézni.

1. Hámori József: Az agy aszimetriái című munkájában szemléletesen mutatja be a két agyféltekét, amelyek elsősorban működésükben különböznek jelentősen egymástól. A bal féltekéhez köthető többek között a beszéd, a logikus gondolkodás, míg a jobb (néma) féltekéhez  az érzelmi reakciók, humorérzék, muzikalitás, a kreativitás, az emberi személyiség kialakításában oly fontos tulajdonságok. A jobb félteke fejlesztésének vannak kritikus periódusai: a kisgyermekkorban kapott zenei neveléssel a személyiség optimálisan kifejleszthető.

2. Victor András biológus, főiskolai tanár a Kodály-koncepció pszichológiai-fiziológiai alapjait vizsgálta. Ennek alapján a következőket fogalmazta meg:
A zenetanulás  igen nagyfokú analizáló-differenciáló készséget is igényel, a hiszen feltételezi pl. a különböző hangmagasságok, ritmusképletek, felismerését. Ez egyszersmind fejleszti az agykéreg ANALIZÁLÓ-DIFFERENCIÁLÓ képességét is, ami nagymértékben hasznosítható más tárgyakban is, amit a pszichológia transzferhatásnak nevez. Ez biztosítja a tanulás, a problémamegoldás legfontosabb feltételeit.

A Psalmus Humanus Egyesület komplex művészetpedagógiai programját most felsorolás-szerűen szeretném bemutatni. A modell értékű, művészetpedagógiai műhelyek a PÜSKI KIADÓ és  Egyesületünk kiadásában megjelent könyv és DVD kiadványokból részletesen megismerhetők.(Kiadványainkról bővebben olvasható a www. psalmusarts. hu honlapon)

Psalmus Humanus Komplex Művészetpedagógiai program

I.  Felkészülés az anyaságra  tanfolyamok  keretében   zenei foglalkozások    
várandós  édesanyáknak:     Ringató és bölcsődalok tanítása
A program kidolgozói: K.Udvari Katalin és Vass Veronika

II.  Óvodai foglalkozások (2-től - 6 éves korig)
1  Játék, zene, öröm a legkisebbeknek  
A program kidolgozója: Szedlacsek Katalin

2. Játék, zene, mozgás az óvodában  
A program kidolgozója: Szedlacsek Katalin

3. Részképesség-fejlesztés, hallás és mozgásfejlesztés óvodásoknak és
kisiskolásoknak                  A program kidolgozója: Négyesi Anna

III. Általános iskolai művészeti nevelés  (6-tól - 14 éves korig)

1. Általános iskolai énektanítás és karének hagyományos  órakeretben 
A program kidolgozója: Zircher Ilona

2. Általános iskolai énektanítás és karének, ének-zene tagozatos              
iskolában                                   A program kidolgozója: Vass Veronika

3.  Énektanítás  Orff - hangszerek alkalmazásával
A program kidolgozója: Stipkovits Fülöp

4. Énektanítás és angol nyelvoktatás
A program kidolgozója: Bodnár Gábor

5. Egyházzene tanítása a 21. században  a Budapesti Énekes Iskola
tapasztalatai alapján
A program kidolgozója: dr Bubnó Tamás és dr. Mezei János 

6.  Roma költészet és irodalom                     
A program kidolgozója: Rostás-Farkas György

7. Ének-zene és kézművesség   
A program kidolgozója: Csirmaz Mátyás
8. Számítógép alkalmazása az énektanításban                                                                     
A program kidolgozója: Baráth Zoltán

9. Néptánc tanítás 6-14 éves korig
A program kidolgozója: Kovács Henrik
10. Vizuális nevelés - rajzoktatás       
A program kidolgozója: Somody Beáta

11. Komplex művészeti nevelés
(alsó tagozatos, szabadidős napközi otthonos  foglalkozások keretében.)
A program kidolgozója: Szedlacsek Katalin

12. Komplex művészeti nevelés
(felső tagozatos, szabadidős napközi  otthonos  foglalkozások. keretében) 
A program kidolgozója: Somody Beáta

IV.  Zenetanítás a gyógypedagógiában

1. Iskolai énekoktatás hagyományos módon
A program kidolgozója: Kaibinger Pál

2. Iskolai ének-zene oktatás az ULVILA színes kotta segítségével  
A program kidolgozója: Kaibinger Pál

3. A Marcali Iskola 7SZÍN pedagógiai programja 
Iskolaigazgató, programvezető: Bertalan Edit

V.  Fizikai fogyatékosok és sérültek ének-zene tanítása

1. Vak és látássérült gyermekek művészeti foglalkozásai
A program kidolgozója: Büki Rita

2. Mozgássérült gyermekek zenei nevelése
A program kidolgozója: Őrfalvy Aladárné

VI. Egészségnevelés az iskolában

1. Munkaképesség-gondozás az iskolában, tanulók és pedagógusok
részére                                 A program kidolgozója: dr. Pásztor Zsuzsa

2. Óvodás,- és iskoláskorú gyermekek egészséges táplálkozása 
A program kidolgozója: Balogh Gáborné

Úgy gondoljuk, hogy a felsorolt művészeti műhelyek sokféleségéből egyértelműen kitűnik, hogy  programunk a közoktatás keretein belül differenciáltan, a gyermekek életkori és egyéni adottságait, egészségi állapotát, valamint a szocio-kulturális lehetőségeit is figyelembe véve gazdag módszertani választékot kínál tanárnak – gyermeknek egyaránt, a mindennapi munkához. 

Az elmúlt évek alatt számos konferenciát szerveztünk hazai és külföldi résztvevőkkel, valamint számos nemzetközi konferencián vettünk részt. Közülük  fontosnak tartjuk megemlíteni a I.UNESCO Művészeti Nevelési Világkonferenciát, (2006. Lisszabon, Portugália), ahol egyedüli  képviselői voltunk a hazai művészetoktatásnak. Pedagógiai programunkat a Tanári módszerek / Új pedagógiák  elnevezésű szekcióban mutathattuk be. A következő évben a Magyar UNESCO Bizottság felvett a tagjai közé bennünket.

Ez év májusában ismét meghívást kaptunk, a II. UNESCO Művészeti Nevelési Világkonferenciára, Szöulba, Dél-Koreába. Mindkét konferencia kiemelten foglalkozott a hátrányos környezetből érkező gyermekek művészeti nevelésének fontosságával, kiemelve, hogy annak megoldása nemcsak kulturális kérdés, hanem az egész társadalmat érintő gazdasági tényező is.

A Psalmus Humanus Egyesület tevékenysége sok hasonlóságot mutat e konferenciára bennünket meghívó Cigány Tudományos és Művészeti Társaság célkitűzéseivel. „Művészeti neveléssel a roma integrációért!” című pedagógiai programunkat a közelmúltban közösen dolgoztuk ki. Koncepciónk szemléltetésére két rövid filmrészletet szeretnénk bemutatni. (A filmeket egyesületi tagunk, Gadányi György fotóművész készítette.)
1.Gyermekhangversenyek várandós édesanyáknak
2. Művészeti nevelés a Marcali Iskolában

Roma integrációs művészetpedagógiai programunk elkészült. Széleskörű megvalósítása nem elsősorban pénzkérdés, hanem egy nagyfokú szemléletváltás elősegítése. Szemléletváltás a gyermeket nevelő szülők körében: énekkel, zenével, gyermekversekkel, mondókákkal, mesékkel  segítsék kisgyermekük memóriájának, hallásának fejlesztését, beszédkészségüket, akár cigány nyelven, akár magyar nyelven. (Ehhez gazdag választékot nyújtanak a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság irodalmi kiadványai.)

E szülői közreműködés a gyermekek iskolai tanulmányainak megkezdését segítené elő. Ezt helyettük senki más nem képes megtenni, megtanítani. Szemléletváltás szükséges a pedagógiai módszerekben. Tudni kell, hogy mennyire meghatározó az iskolakezdés előtti időszak a gyermekek számára, akik ekkor még legkönnyebben énekkel, zenével, tánccal és rajzzal tudják magukat kifejezni. Ezért ezekkel az eszközökkel lehet leginkább leküzdeni szocio-kulturális hátrányaikat, felzárkóztatni és felkészíteni őket az eredményes iskolai tanuláshoz. Valamint szemléletváltásra van szükség az oktatáspolitikában is, hogy a gyermekkori művészeti nevelés kellő súlyt kapjon a közoktatás egyéb tantárgyai között.

A Cigány Tudományos és Művészeti Társaság jubileumi konferenciájának 2. napján vagyunk. A tegnap elhangzott előadásokból is kitűnt, hogy milyen sokan és sokféle utat keresve próbálnak megoldást keresni azoknak a gyermekeknek  és felnőtteknek a számára, akiket „Nem hordott a tenyerén a sors”.

A Psalmus Humanus Egyesület és a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság roma integrációs programját  pedagógiai tradícióink, tudományos vizsgálati eredmények, a  magyar és roma kulturális  hagyományok  figyelembe vételével dolgoztuk ki, a gyakorlatban évek óta bizonyított eredmények alapján.

Jövőre a soros Uniós elnökség megtisztelő szerepe vár Magyarországra. Meggyőződésünk, ha „Művészeti neveléssel a roma integrációért”  elnevezésű programunk megvalósításához megkapnánk a kellő erkölcsi és anyagi támogatást, akkor a hozzánk látogatóknak hatékony, és Európa bármely országában  jól hasznosítható nevelési  koncepciót és  módszert tudnánk felkínálni. Ha ezt az illetékesek felismernék, nem kevés gazdasági  hasznot is jelentene az országnak.

Amikor a mai előadásra készültem, a mondanivalómat egy szép Kodály-idézettel szerettem volna befejezni. De ehelyett egy két nappal ezelőtt a Kossuth Rádió reggeli adásában egy oktatáspolitikustól elhangzott bejelentéssel kapcsolatban szeretném a véleményemet kinyilvánítani.

A hír azt tudatta, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására az un. Harlemi-getto modellt kívánják Magyarországon kipróbálni és bevezetni, elsőként az ország keleti részében. Itt, a konferencia nyilvánossága előtt szeretném kijelenteni, hogy Egyesületünk 10 évvel ezelőtt kidolgozta a Psalmus programot, a  magyar harlemi-modellt, ami nem egy sok pénzbe kerülő bizonytalan kísérletezés, hanem kipróbált, eredményes nevelési koncepció.

Tudjuk, hogy a jó példákat át kell venni, de azt első sorban a történelmi és kulturális környezetünkben élő országokból tanácsos, például a visegrádi országokból.

(Elhangzott a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság 20. nemzetközi tudományos konferenciáján, 2010.10.27-én.)