Cigány Tudományos és Művészeti Társaság

20. Nemzetközi Tudományos Konferencia - Dr. Lentner Csaba előadásának rövidített változata

A belső piaci erők koncentrációja, a pénzügyi rendszer stabilizálása, állami csődkezelés, szükség esetén a magántulajdon korlátozása, a nemzetközi nagyvállalatok tevékenységének integrálása a magyar érdekszférába, igény esetén állami támogatása, és hatékony belső piacvédelem. Ezekkel a szakkifejezésekkel jellemezhető az új polgári kormány gazdaságpolitikája.

Kétségtelenül protekcionista, a magyar érdekeket szolgáló lépések. 2007 nyara óta az Egyesült Államok, 2008-tól pedig az Eu tagállami – leszámítva hazánkat – ugyanezeket a gazdaságpolitikai eszközöket alkalmazzák. Ezt a belső gazdaságvédelemre irányuló protekcionizmus kellett volna meghosszabbítani hazánk irányába.

Ez azonban elmaradt, noha a nemzetközi légkör, a külföldi gyakorlat ezt lehetővé tette volna. A görcsös félelem az újtól, a tehetetlenség, a koncepciótlanság, a rossz helyzetértékelés, a válság katasztrófális elmélyülésével járt. A 10 százalékos költségvetési hiányt kizárólag közkiadások csökkentésével próbálta a szocialista kormány kivitelezni.

Tulajdonképpen 2006 őszétől, a megszorítások legváltozatosabb eszközeivel élt a Gyurcsány – Bajnai kurzus. Noha a nemzetközi válság érintette hazánkat is, azonban a jelenlegi problémáink igazi gyökere az elmúlt évek gazdaságpolitikája.

A polgári kormány erőteljes gazdasági szerepvállalásával a jövő elkezdődött. A gazdasági növekedés, amely a költségvetési hiány csökkentésének elsődleges forrása, hosszabb távon együtt kell, hogy járjon az állami kiadások növekedésével. Most még, a megörökölt költségvetési bázison a fiskális expanzió, vagyis a közkiadások emelése nem lehetséges. Az állami szabályozás újraértelmezett, és kibővített eszközeivel azonban több, nagyobb piaci aktivitás elérése a cél. Végső soron a piacgazdaság világos és határozott jogrendet, működőképes anyagi és szellemi infrastruktúrát igényel.

A nemzetállam megteremtése, a nemzet és az ország logikai, érzelmi összekapcsolásán túl, a gazdaságpolitikai eszközökkel kivívott beteljesülést is magába öleli. És erre képesnek, alkalmasnak kell lennünk.

Az elérendő célokhoz az eszközrendszer hozzárendelése megtörtént. Ebbe bőven belefér, hogy egy környezeti katasztrófát okozó magáncég állami felügyelet alá kerüljön. A közüzemi szolgáltatók díjszabását hatósági árakkal korlátozzák, a bankokat, energiaszolgáltatókat.

Válságadókkal terheljék. Az arányos közteherviselés a gazdasági egyensúly megteremtésének egyik eszköze. Tévedés azt hinni, hogy az egyensúly csak a költségvetési bevételek és a kiadások között fontos. Lényeges az egyensúly a költségvetési szinkront megteremtő lakossági jövedelmek területén is, a különböző társadalmi csoportok között.

A szociális partnerség intézménye válság esetén szociális paktumban, társadalmi megállapodásban ölt testet.