„Minden világ megformálja a maga embereit, és minden ember a maga világát. Úgy élnek egymásban, ahogy tudnak, ahogy nekik a legjobb.”
/Lakatos Menyhért: Füstös képek/
Dolgozatomban három, különböző generációhoz tartozó cigány származású író családjáról tett vallomását hasonlítom össze abból a szempontból, hogy az elmúlt században milyen változások történtek és milyen vonások állandósultak a cigány családok életében, a család funkcióiban. Mindezt Lakatos Menyhért Füstös képek, Harkály Emil Elemér Glóriás angyalkák és Jónás Tamás néhány műve alapján tekintem át.
Évszázadokon keresztül nemcsak a nagy gondolkodók (pl.: Locke, Rousseau, Kant, Hegel), hanem az egyszerű emberek, a közvélemény is öröknek, változatlannak tekintette a családot. A tudomány ezen a felfogáson csak a múlt század közepe óta kezdett változtatni. Bachofen, svájci jogtudós a családot történetileg változó társadalmi csoportként ábrázolta és hirdette.[1] A változás azonban nem csak olyan nagy léptékekben követhető nyomon, mely felöleli az antik római famílián át a feudalizmus patriarchális családján keresztül a polgári családot is, hanem kisebb méretekben bár, de akár egy fél évszázad leforgása alatt is bekövetkezhetnek mélyreható változások a családok életében.
A különböző szociológiai iskolák a család különböző funkcióit különítik el. Ezeket és az idők során bennük bekövetkezett változást veszem számba a fentebb már említett művek esetében....
A teljes dolgozat a csatolt pdf fájlban olvasható
|