Címlap Jegyzet jegyzet Ki lehet-e szorítani közülünk a cigányságot?

Kiadványaink

Névjegy

Radio Romano

Lovaricko shibako grizhipe

Archív

Közös Út Baráti Kör

Csatka

Rostás-Farkas György

Blog

CTMT videók

GTranslate

 

Közös Út Baráti Kör

Ki lehet-e szorítani közülünk a cigányságot? PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dr. Halák László   
2016. november 13. vasárnap, 18:42

Levél Rostás - Farkas György részére,  a Közös Út Baráti Kör megalakulása alkalmából:

Kedves Testvérem, Kedves György!

Évszázadok óta élünk együtt, modern szóval élve „hungarikummá” tették, a világszerte magyar cigányzenének elfogadott zenét, amely nem a cigányság népzenéje, hanem a magyarság nagyon színvonalas „műzenéje”. A cigányság művelhetetlenségét állítják azok, akik közül a többség a „Kodály módszer” hazájában egy oktávot sem tudna leütögetni a zongorán, miközben a cigánygyermekek „ hegedűbe öltözve” nőttek fel és se szeri se száma nem volt a világszerte híres zenészeknek.

A „Száztagú Cigányzenekar” a „Rajkó Zenekar”, neves éttermek, szállók zenekarai, de Brahms, Liszt Ferenc, Mosonyi Mihály zenéjének is a „cigányzene” a forrása, és a népszerű, világhíres primások sora, vagy Cziffra György zongoraművész.

Tömörkény István amikor Szegeden búcsúztatta 1903-ban Dankó Pistát, elmondta, Kossuth Lajos temetése óta Budapest nem látott olyan megrendítő eseményt, mint a cigány dalkirály koporsójánál összegyűlt, megrendült kétszázezernyi ember.

Ki merészelt volna cigánybűnözésről, rendcsinálásról szólni akár egyetlen szót is, amikor Tömörkény szerint : „Aludjál, aludjál barnaképű vándor, bús cigányfiúból nagyra lett poéta, a magyar nótának szerte e világon híres fejedelme! Hírvirágos hantod hiába borul rád, emlékezetünk lesz emlékezetednek leghívebb virága, legszebb koszorúja.”

Minden magyar település szélén ott éltek a cigányok, ki muzsikusként, ki teknyőkaparóként, ki vályogvetőként, ki szegkovácsként. Élt egymás mellett a két kultúra évszázadok óta. Ezt a harmonikus világot megzavarta a Romániában későn végbement jobbágyfelszabadítás és ezzel egyidőben az un. oláh cigányok vándorlásának kezdete. akik más kultúrát, más cigánykultúrát képviseltek. De megvolt a remény a beilleszkedésre. (…)

Amikor el kell fogadnunk és napi gyakorlattá kell tennünk, hogy ez az ország a mi országunk, akkor ki lehet-e szorítani közülünk a cigányságot? … Nem elég felemelő program azon gondolkodni és cselekedni, hogy 6-700 ezer barnaképű vándor , bús cigányfiú és leány betölthesse emberi hivatását közöttünk?

Kedves Testvérem!

Az idő eljár felettem is, de amíg szellemi erőm birtokában érezhetem magam, addig szeretném szerény képességeimet ennek a jó ügynek a szolgálatába állítani. Örömmel olvastam elnöki felhívásodat a Baráti Kör megalakulása alkalmából, a részvételre. Annyi megtisztelő gesztus után hadd kérjem, fogadjatok be a Baráti Körbe és számítsatok szerény személyem maximális támogatására is.

Testvéri, baráti üdvözlettel dr. Halák László

 

(A levél 2012-ben, a Közös Út - Kethano Drom folyóirat megalakulása alkalmából született.)

A Baráti Körről bővebben: http://www.kethane.hu/rolunk/

Módosítás dátuma: 2016. november 13. vasárnap, 19:04
 
Copyright © 2017 Kethano Drom - Közös Út. Minden jog fenntartva.
A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete
 

Kiállítás

Örökségünk nyomában

PTK roma tananyagok

Emlékezet

Interjú

Közös Út a Facebookon

Mottó


„A cigány kultúrának intézményekre van szüksége...
Én ezt egy kulturális autonómia intézményrendszerén belül képzelem el, amely nem szavakból, hanem láncszemként egymáshoz kapcsolódó intézményekből állna.”

***

Részlet Orbán Viktornak  2008. április 11-én elhangzott beszédéből.


 

Civilhang

SZEMlélek

Galéria