Címlap Könyvajánló Roma holokauszt a Grábler-tónál

Kiadványaink

Névjegy

Radio Romano

Lovaricko shibako grizhipe

Archív

Közös Út Baráti Kör

Csatka

Rostás-Farkas György

Blog

CTMT videók

GTranslate

 

Közös Út Baráti Kör

Roma holokauszt a Grábler-tónál PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Administrator   
2016. február 21. vasárnap, 22:02

A  hiánypótló mű  szerzője, Harmat József, fehérvári könyvtáros elmondása szerint azért kezdett a téma kutatásába, mert régóta érdekelte a cigányság élete.  Várpalota Székesfehérvár között naponta utazva a Grábler-tó mellett elhaladva egyre jobban érdekelte, hogy mi történt ott valójában. Ury János pétfürdői helytörténész volt az első az 1980-as években,  aki elkezdte kutatni a témát, azokat az információkat sikerült kiegészíteni és pontosítani. A könyv szerzőjét az foglalkoztatta, hogy miért történt, milyen előzmények, okok játszottak közre abban, hogy a XX. század legnagyobb cigánygyilkossága történt itt Várpalotán, a Grábler-tónál.

A könyv nem elfogult, valóban csak a tényeket mutatja be. Átfogó kép a korszakról, az akkori  fehérvári és palotai helyzetről. Egyben emlék is azoknak a temetetlen holtaknak, akik itt fekszenek a tó fenekén.

Harmat József azt kérte, hogy tanuljunk ezekből az eseményekből, hogy soha többé ne fordulhasson elő. (Ez a kérés a mai Magyarországon sajnos nagyon élő és aktuális kérdés.) Ne felejtsük, hogy ez a tömeggyilkosság háborús események között történt. Akinek fegyver volt (van) a kezében bárkit agyonlőhetett.

A könyv székesfehérvári bemutatóján magáról a kutatásról Márkusné Vörös Hajnalka főlevéltáros számolt be. Mint mondta, sok időbe telt, mire rátaláltak a forrásokra. Az áldozatokat ugyanis nem anyakönyvezték, pedig népbírósági tárgyalások voltak az ügyben. A perek alkalmával várpalotai túlélőket nem idéztek be. A holokauszt zsidó áldozatait utólag halottá nyilvánították, itt ez nem történt meg, ahogy az exhumálásuk sem. A helyi közigazgatás nem foglakozott vele. A legtöbb forrás Pintér József, Fejér vármegye nyilas vezetőjének peréből került a kötetbe. Az ezzel összefüggő iratok egészen  rendszerváltozásig nem voltak kutathatóak. Az állambiztonsági levéltárban azonban még több forrás is lehet, de ezek mind a mai napig sem kutathatóak. Éppen ezért nem állítható, hogy teljes képet tudtak adni a könyvben. Ez a kötet egy válogatás, amely a történelmi közeget és a közállapotokat mutatja be az adott korban.

Majd felelevenítette azt a történelmi hátteret, mely szerint 1417-től kezdve számos szankció és rendelet sújtotta a cigányokat. Sokszor úgy akarták letelepíteni a vándorcigányokat, hogy közben kitiltották őket a megyékből és a másik megye határáig űzték őket és ott kezdődött elölről a továbbkergetés.

Az igazi tragédia 1944 októberében Szálasiék hatalomra kerülése volt. A cigányokat Komáromban, a Csillag erődben gyűjtötték össze. 4 hónapon keresztül ezen a területen húzódott a front. Ilyen zavaros helyzetben a helyi embereken, a közigazgatás vezetőin és a csendőr vezetőkön múlott, hogyan viszonyultak a cigányokhoz. Az ország több helyén is történtek cigánygyilkosságok, hol 3, hol 14, hol 26-27 főt gyilkoltak meg. Itt Várpalotán 118-at. Nem bűncselekményeket toroltak meg, ahogy azt a korábbi várpalotai polgármester, Németh Árpád egy nyilatkozatában mondta. Az a vád sem volt igaz, hogy együttműködtek volna az oroszokkal.

A kötet három egymást kiegészítő részből áll. Az első a tanulmányokból álló bevezetőrész, amely a közállapotokat és a Szálasi-kormány ténykedéseit foglalja össze. A második részben találhatók a konkrét szövegek, a források. Nemcsak levéltári források jelennek meg a könyvben, hanem korabeli újságcikkek is. Azonban mindent kritikával kell fogadni. Több bírósági jegyzőkönyvből is arra lehet következtetni, hogy a tanuk szájába adták, mit kell mondaniuk, hiszen később, amit diktafonról írtak le, azok teljesen mások. Viszont egyikből sem derült ki, hogy cigányság miért nem menekült el.A harmadik rész egy súlyos függelék. Előbb egy kronológia áttekintés található majd levéltári források, szakirodalom és a cigány kivégzettek névsora.

Harmat József a Grábler-tavi gyilkosságra kitérve elmondta, hogy 10 csendőr végezte ki őket, ebből 9 csendőr neve ismert. A helyi nyilasok önszorgalomból mentek ki velük a kivégzésre. Ezt onnan lehet tudni, hogy 8 nyilas egymásra vallott.

Márkusné Vörös Hajnalka elmondta, hogy azért van nagy jeletősége ennek a könyvnek, mert ilyen mélységig még nem kutatták ezt az ügyet. Ez itt történt, a közvetlen környezetünkben, ezt a közösséget terheli a több mint 100 ember kivégzésének története. A téma azonban nem zárult le és nagyon reméli, hogy lesznek követőik a kutatásban.

Ez a könyv azért nagy jelentőségű, mert történelmi tényekkel, dokumentumokkal megőrzi a temetetlen és elfelejteni akart holtak emlékét. Teszi ezt az egyre több „nemzeti” jelzőt magára aggató magyar valóságban.

 

(Forrás: Várpalotai Hírhatár)

 
Copyright © 2017 Kethano Drom - Közös Út. Minden jog fenntartva.
A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete
 

Tehetség

Örökségünk nyomában

PTK roma tananyagok

Emlékezet

Portré

Közös Út a Facebookon

Mottó


„A cigány kultúrának intézményekre van szüksége...
Én ezt egy kulturális autonómia intézményrendszerén belül képzelem el, amely nem szavakból, hanem láncszemként egymáshoz kapcsolódó intézményekből állna.”

***

Részlet Orbán Viktornak  2008. április 11-én elhangzott beszédéből.


 

Civilhang

SZEMlélek

Galéria