Címlap Könyvajánló Az idő siratása

Lovaricko shibako grizhipe

Kiadványaink

Radio Romano

Archív

Csatka

Közös Út Baráti Kör

Blog

Névjegy

Gindima

Tumencaj muro dyi sagda. Te na bisterdyon pa jekhavreste, zhikaj e luma luma avla,..

http://rfgy.blog.hu/

Portré

Rostás-Farkas György

CTMT videók

GTranslate

 

Rólunk

Az idő siratása PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Szakonyi Károly   
2015. március 15. vasárnap, 19:19

Ajánlás Ruva Farkas Pál „Mezítláb a csillagok között” című verseskötetéhez

Nehéz, vagy talán lehetetlen is verseket okoskodóan megítélni. A költő lelkében, agyának emlékezetet felidéző rekeszeiben megszületnek a szavak, először talán nem is érti,miért éppen azok teremtődnek-villanak fel, létrejöttüket pusztán az érzéssel lehet magyarázni, de aztán, mint ahogy a megsejtett zenei dallamok, egyszerre csak értelmet nyernek a kompozíció hangzásában.

A létéből, a nehéz sorsú, de mégis biztonságot adó közösségből, a nemzetség és a család egykor volt zugából teremtődnek újra és újra. Őszinte líra. Őszinte abban, hogy nem akar olyasmiről szólni, amit nem érez, nem é át, ami nem torokszorítóan fojtogatja az életben.

Ami nem fáj, vagy ami nem gyönyörködteti. Ami nem rombolja le a kedvét, vagy ami nem tölti el örömmel. Ha ezekre ébred, ha holdas éjeken ezek a dallamok tolulnak fel benne, ezek a cavantinák, áriák, akkor miért is írna holmi rapszódiát,/megírta azt ő remekül prózában./

A költő kapaszkodna az idő felleghajtójának szárába, megragadná, hogy ne szálljon el, tépi,húzná vissza, hogy újra ott legyen a Mama, Újkígyós házai, a bibliás apa, ott legyenek a régiek lovaikkal, ott legyen mindaz, amivel elszelelt az idő, a napraforgós mezőkkel, esti tüzekkel,szélben suhogó fákkal, és megmaradjon a szerelem ibolya illata,hogy feltámadjanak a holtak, és ne múljon el a világ.

Értékként mondom, hogy ezek a versek a költői magyar nyelvvel együtt cigány versek, csakis az írhatta őket, akinek élete nemzetisége évszázadok múltjában gyökerezik Átitatja a sorokat az ősök szellemének sugallata, törvénye, átöröklött szenvedélye.

Még a cigány asszonyok öltözékének sokféle színe is. Szinte tarkállanak a versekben, anélkül, hogy Ruva Farkas Pál törekedne rá, de ahogy itt-ott felvillannak a génekben hordott vándorlás-emlékek, úgy átsüt a szavakon az egykori öregek tűz melletti szomorkodása is.

 

„…mert az öregre nőtt magánytól

csak kihullik a hajunk

s megráncosodik

az idő arcán a bőr…”

(Sóhajtó magány)

 

 

***

 

A Cigány Írószövetség és (Köz)Művelődési Társaság kiadásában jelent meg 2015 februárjában Ruva Farkas Pál hetedik önálló verseskötete Mezítláb a csillagok alatt címmel.

Módosítás dátuma: 2015. március 15. vasárnap, 21:08
 
Copyright © 2024 Kethano Drom - Közös Út. Minden jog fenntartva.
A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete
 

Tehetség

Örökségünk nyomában

PTK roma tananyagok

Emlékezet

Portré

Közös Út a Facebookon

Mottó


„A cigány kultúrának intézményekre van szüksége...
Én ezt egy kulturális autonómia intézményrendszerén belül képzelem el, amely nem szavakból, hanem láncszemként egymáshoz kapcsolódó intézményekből állna.”

***

Részlet Orbán Viktornak  2008. április 11-én elhangzott beszédéből.


 

Civilhang

SZEMlélek

Galéria