Címlap Cikkajánló közélet-társadalom Vak vezet világtalant? (Luk 6:39)

Lovaricko shibako grizhipe

Kiadványaink

Radio Romano

Archív

Csatka

Közös Út Baráti Kör

Blog

Névjegy

Gindima

Tumencaj muro dyi sagda. Te na bisterdyon pa jekhavreste, zhikaj e luma luma avla,..

http://rfgy.blog.hu/

Portré

Rostás-Farkas György

CTMT videók

GTranslate

 

Rólunk

Vak vezet világtalant? (Luk 6:39) PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Hadházy Antal   
2014. október 31. péntek, 11:33

Nyugdíjas, lelkészi tevékenységekből gyakorlatilag kizárt lelkészként kaptam meghívót a „MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ ZSINATI HIVATALA Missziói Iroda - Országos Cigánymisszió” – tól, hogy vegyek részt „lelkésztovábbképzésen”  „Ciganisztika – Cigánymisszió I. és II.”  tárgykörben.

Az alkalmon nem azért nem veszek részt, mert már nem vagyok aktív lelkész, így nincs szükségem a most beígért 23 kredit pontra, (korábban 30-at ígértek akkor, amikor egy ízig vérig színvonalas tartalmú és kivitelezésű, költségtérítéses lelkésztovábbképzésen csak 13-at kapnak a résztvevők),  nem is azért, mert a cigányok közötti egyházi munkában már több mint hatvan éves tapasztalatom van, nem is azért, mert szociáletikából a cigánykérdésből doktoráltam, azért sem, mert a szociológiai tudomány kandidátusa vagyok, (így a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja), főiskolai tanárként nemcsak szociológiát, hanem romológiát is oktattam, hanem azért, mert nem akarom elvenni a helyet sem attól az állítólag 20 főtől, aki már tavaly is részt vett hasonló rendezvényen és különösen nem attól a másik húsz főtől, akik az idén jelentkeznek először.

(Eszembe jut, hogy amikor még a Tiszántúli Református Lelkésztovábbképző Intézet szervezte a kredites továbbképzéseket, nem pedig a MRE Országos Cigánymissziója, akkor is történtek kísérletek cigánymissziós alkalmakra, csakhogy résztvevők híján nem lehetett megtartani. Magam is részt vettem a MRE egyik munkaága által szervezett „Roma érzékenyítő” képzésen, amelyen a résztvevők többsége (7 fő) a nyírteleki tanyavilág evangélikus cigányai közül való volt. Egy érdeklődő lelkésszel találkoztam ott, pedig az is ingyenes (pályázati pénz elköltéséről szólt),volt (a magyar adófizetők állták), szemben a Lelkésztovábbképző által szervezettekkel. amikor fizetni kell a részvételért).

Miért a cím?

* Azt gondolom, hogy a MRE Zsinati Hivatala Missziói Iroda – Országos Cigánymissziójának nem tiszte, (mert nem is alkalmas rá), kredites lelkésztovábbképzéseket tartani.

* Magam több évtizeden át voltam a MRE Cigánymissziójának a vezetője, akkoriban úgy hívtuk, hogy „társadalmi munkában”, hisz a Cigánymisszió évi egyházkormányzattól kapott költségvetése (dologi kiadásokra, képzésre. konferenciákra, stb.) 10.000Ft, később 20.000Ft volt éveken át. (Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy szolgálatom utolsó fél évére megszavazott a Zsinat már évi 50.000 évi ellátmányt, sőt nekem is havi 50.000 Ft fizetést, amit nem kaptam meg azóta sem. (Sőt, követeltek rajtam mintegy ekkora összeget, mondván, hogy nem számoltam el vele. Szerencse, hogy az én könyvelésem tisztességes volt, nem úgy mint a Zsinaté.

* A Cigánymisszió vezetéséről való lemondásomhoz a pénzeknek semmi köze nem volt). Nem pontosan tudom, hogy mit is takar az „Országos Cigánymisszió” kifejezés?

* A meghívás szerint a lelkésztovábbképzés témája, célkitűzései stb., a lehetne összefogniuk, kiktől lehet segítséget (még több pénzt) kérni.

* A következő következők „Milyen cigánycsoportok, milyen szokásvilággal, milyen körülmények között élnek ma Magyarországon? Milyen munkát végeznek és végezhetnek közöttük a református gyülekezetek? Kikkel tudunk összefogni, milyen segítséget kérhetünk más szakemberektől?” Eszerint a MRE Országos Cigánymissziója lelkésztovábbképzője nem a cigányok érdekében, javára, stb., hanem a „református (nemcigány”) gyülekezeteknek” az (anyagi) javát szolgálja.

* A lelkészeket itt nem arra „képezik”, hogy hogyan kell bizonyságot tenni hitükről a cigányoknak, hogyan kell a cigányok hitét létrehozni, erősíteni. (Misszió). Arról sincs szó az előadásokon, hogy hogyan lehet az (egyébként hívő) cigány embereket az MRE-ba behozni, őket adakozásra szoktatni (egyházi integráció). Az sem téma, hogy mit lehetne tenni a mély szegénységben lévő cigány emberekért? (diakónia).

*  Szomorú élethelyzet, számomra, a „vak vezet világtalant” cím adását ez is motiválta, ha a lelkésztovábbképzésen a lelkipásztorokat nem egyházi, gyülekezetépítő munkájukra oktatják, hanem arra, hogy milyen – nemcigány – „világi” szakemberekkel – szintén kissé magyartalanul fogalmazott -, mondat is árulkodó: „A főelőadások témái mellett a következő együttműködések által nyújtott lehetőségekkel ismerkedhetnek meg a résztvevők: HEKS pályázat, Wáli István Református Cigány Szakkollégium, Önkéntes Diakóniai Év program, MRSZ, „Út az életért” szűrőprogram, Öko gyülekezet és Egyháztáji program”. Ezek lehetőségek is sokkal többet beszélnek pénzről (HEKS-től Magyar Államtól, stb., mint a cigányokért végezhető és végzendő szolgálatokról.

* Néhány szó az előadásokról, előadókról

„Ismerkedés - két csoportban”  Ez az óra is árulkodó információkat tartalmaz. Egy szakmailag korrekt lelkésztovábbképzésnek nem része az ismerkedés. Különösen nem az, ha a résztvevők már ismerik egymást, márpedig elvileg (ha igazat írnak a meghívóban), a húsz fő „haladó” már tavaly is részt vett képzésen. (Az „ismerkedés” egy kis konferencia programjába belefér, de szükségtelen egy lelkésztovábbképzésen, ahol az ismerkedés a fehér asztalnál, a kávészünetekben, stb. történik).

„Ciganisztikai Alapok”, ”Kultúra és szokásvilág”. Előadó: Landauer Attila (a MRE Cigánymisszójának volt országos referense, aki ismereteim szerint nem cigány, nem is református, a cigányokhoz soha nem volt köze, a misszióhoz sem, stb., azaz „vak vezető”). /

Elgondolkoztató, hogy a cigánymisszióból, ebből a lelkésztovábbképzésből is kimaradnak a cigányok. Ezekre az elődadásokra legalább cigány embereket kellett volna megkérni.

Fel lehetett volna kérni Kamarás István történész-politilógust, aki református presbiterként lett megválasztva a Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Tanácsa elnökének, többek között azért is, mert ő volt az egyetlen cigány ember közöttünk.

Alkalmas egy ilyen előadásra Tóth József református lelkipásztor, az első cigány származású a jelenleg szolgálók között, aki a Wáli István Református Cigány Szakkollégium munkatársa, hogy csak két református férfit említsek.

Ajánlhatnám Rostás Farkas György költő, műfordítót is, aki a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság alapító elnöke, akinek könyve jelent meg többek között a cigányok hiedelemvilágáról, stb.

„Missziológia I. II.” „Keresztyén közösségfejlesztés”  (Előadó Dani Eszter. Számomra legalábbis egyértelműen nyilvánvalóvá vált a Dani Eszter által a Zsinat elé terjesztett Cigánymissziós koncepcióból, hogy a Missziói Osztály vezetője sem a missziológiához, sem a keresztyén közösségfejlesztéshez nem ért, de a „cigánykérdésben” sem járatos).

Ezekre az előadásokra – ha megkértek volna – tiszta szívvel javasoltam volna dr. Gaál Sándor egyetemi docenst, aki Hollandiában gyülekezetépítést tanul. a debreceni Hittudományi Egyetemen a missziológiai tanszék vezetője, (aki ráadásul a cigánymisszióval is foglalkozik doktori disszertációjában, de aki a gyülekezeti munkájában is példamutató módon foglalkozott a cigányokkal).

Dr. Anne-Marie Kool református főiskolai oktató is missziológiai szakember. (Van tippem, hogy miért nem a megfelelő emberek tartanak előadást Berekfűrdőn, de ezt nem részletezem. A pénz („lenyulás”) mindenképpen szerepet játszik).

„Szemléletformálás az Iskolában – 2 órában”  (Izgalmas cím, nemcsak azért mert az iskola nagy I-vel van írva, mint a ciganisztikai Alapok. Ismereteim szerint az iskolai oktatás, benne az egyik leggyengébb láncszemként a kötelező és a választható református hitoktatással, teljes egészében nevelés is. A címből nem derül ki, hogy ki, kinek, miért és hogyan formálja a szemléletét, de az sem, hogy milyen irányba?)

Nem ismerem az előadót sem így a legjobbat is feltételezhetem róla. Ha találkoznánk megtudakolnám: mi a véleménye, mik az ismeretei arról, hogy a MRE, így a Missziói Osztály, és annak része a Országos Cigánymissszió is, lemondott arról, hogy a cigányok döntő többsége, és velük jónéhány magyar gyerek is „vallásos szemléletének” formálása református iskolai keretek között történjen?

Miért van az, hogy olyan vidékeken, ahol van, meghatározó a református jelenlét, ahol vannak jó gyülekezetek, lelkipásztorok, ott az iskolafenntartók olyan vallások, egyházak, egyházacskák, vallási csoportok, akiknek a környéken sincs egyetlen „tagja”, nemhogy vezetője? (Itt is van tippem, hogy miért, de ez már egy másik „szösszenet” témája lesz).

Nyíregyháza, 2014. okt. 15.

 

Hadházy Antal , (Ph.D. th. C. Sc. soc.), nyugd. lelkész, főiskolai tanár

 

 
Copyright © 2024 Kethano Drom - Közös Út. Minden jog fenntartva.
A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete
 

Tehetség

Örökségünk nyomában

PTK roma tananyagok

Emlékezet

Portré

Közös Út a Facebookon

Mottó


„A cigány kultúrának intézményekre van szüksége...
Én ezt egy kulturális autonómia intézményrendszerén belül képzelem el, amely nem szavakból, hanem láncszemként egymáshoz kapcsolódó intézményekből állna.”

***

Részlet Orbán Viktornak  2008. április 11-én elhangzott beszédéből.


 

Civilhang

SZEMlélek

Galéria