Szociális Kerekasztal a Széchenyi Tervről

A kormány megbízottjának jelenlétében Budapesten társadalmi szervezetek, szakszervezetek, politikai csoportok és közgazdászok Szociális Kerekasztal körül mondtak véleményt az Új Széchenyi Tervről és fűztek hozzá javaslatokat. Ez volt az első szélesebb körű társadalmi véleménynyilvánítás azóta, amióta a Széchenyi Tervet július szervező Magyar Szociális Fórum (MSZF).

A Szociális Kerekasztal résztvevői helyesnek tartották és támogatásukról biztosították a Széchenyi Tervben meghirdetett legfontosabb célt: a foglalkoztatás növelését. Azt javasolták, hogy rendeljenek megfelelő eszközöket ennek a célnak az eléréséhez, mert a tervben  megjelöltektől nem remélhető a foglalkoztatás gyors növelése, a teljes foglalkoztatás megteremtésének igényével. A Magyar Szociális Fórum véleménye szerint a Széchenyi Tervnek a magyar dolgozó és alkotó társadalmi többség érdekeit kell szolgálnia.

"Figyelemmel fogjuk kísérni a tervet, és a kormány társadalompolitikáját, s a szerint fogunk viszonyulni hozzá, hogyan felel meg ennek a követelménynek" - jelentette ki Simó Endre, az MSZF szervezője.
A Kerekasztal résztvevői teljes mértékben egyetértettek abban, hogy a foglalkoztatás szempontjából elsődleges állami megrendeléseket ne a külföldi nagyvállalatoknak adják, hanem a magyar kis- és középvállalkozásoknak. Ennek egyik kulcsterületét a lakásépítésben, részeként a szociális bérlakás építési programban jelölték meg. Javasolták, hogy a lakhatási jog váljék alkotmányos alapjoggá, a jog érvényesíthetőségét pedig otthonteremtési rogrammal alapozzák meg, 20-25 ezer bérlakás felépítésével a következő időszakban. Iktassák ki a haszon nagy részét ellenszolgáltatás nélkül lefölöző közvetítő cégeket, és közvetlenül a kivitelező vállalkozásoknak adják a megrendeléseket.

Hiányolták a Tervből a mezőgazdasági és ipari importtermékek, import szolgáltatások kiváltására irányuló fejlesztési és foglalkoztatási megközelítést. Pedig egy ilyen gazdaságpolitika óriási lendületet adhatna a növekedésnek, ha olyan piaci viszonyokat is kialakítanak, amelyek közepette a hazai ipar és mezőgazdaság előnyösebb helyzetbe kerül a nemzetközi tőkével szemben a hazai szükségletek kielégítése terén, és segít az elvesztett
külpiacok visszahódításában, sőt újak megszerzésében is.
Helyeselték, hogy a kormány elutasította a társadalmi megszorító intézkedéseket a nemzetközi hitelezőkkel folytatott tárgyalásokon, és reményüket fejezték ki, hogy a jövőben is kitart álláspontja mellett. De azt javasolták az Orbán-kabinetnek, hogy a nemzetgazdaság talpra állítása érdekében használjon ki minden kínálkozó hitel-lehetőséget,vonjon be akár külső forrást is, és jusson az ország számára előnyös kompromisszumra az IMF-el és az EU-val.
Egyöntetűen helyeselték, hogy az új kormány ne csak elődjével kapcsolatban folytasson harcot a korrupció ellen és számoltassa el a közpénzzel gazdálkodókat, hanem magára nézve is tartsa kötelezőnek ezt az etikus magatartást, és iktassa azt a Széchenyi Tervbe.
A résztvevők kifogásolták, hogy a Tervben nem esik szó sem civil kontrollról, sem közvetlen demokráciáról. Annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a társadalmi problémákat csak a társadalommal együtt lehet megoldani. Ezért a részvételi demokrácia intézményesítését ajánlották, úgy hogy a parlamentáris rendszert ötvözzék a közvetlen demokrácia olyan népi fórumaival, mint amilyen a Szociális Kerekasztal is.

A Széchenyi Tervet húsz szervezet értékelte, és fűzött hozzá társadalmilag fontos javaslatokat. A kormányt képviselő Fűrész Tünde, a Nemzeti Erőforrások Minisztériuma Szociális Államtitkárságának képviselője a tanácskozáson elismerően szólt a Kerekasztal munkájáról, és arra kérte a Magyar Szociális Fórum szervezőit, hogy a kormány mielőbb írásban is megkaphassa a konkrét elgondolásokat és kezdeményezéseket.

A Szociális Kerekasztal résztvevői úgy döntöttek, hogy írásba foglalt javaslataikat néhány napon belül elküldik Orbán Viktor miniszterelnöknek, azzal, hogy igényt tartanak a tervezés további folyamatában való részvételre is.

(Forrás: MSZF SZK)