Címlap Jegyzet jegyzet "Kárpátalját a cigányok mentik meg"

Lovaricko shibako grizhipe

Kiadványaink

Radio Romano

Archív

Csatka

Közös Út Baráti Kör

Blog

Névjegy

Gindima

Tumencaj muro dyi sagda. Te na bisterdyon pa jekhavreste, zhikaj e luma luma avla,..

http://rfgy.blog.hu/

Portré

Rostás-Farkas György

CTMT videók

GTranslate

 

Rólunk

"Kárpátalját a cigányok mentik meg" PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Kamarás István   
2014. augusztus 27. szerda, 18:22

Főtiszteletű Majnek Antal, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöke három napra meghívott bennünket Kárpátaljára. A meghívásról akkor még csak annyit tudtunk, hogy cigányoknak kell előadást tartanom a roma Holokausztról.

Feleségemmel együtt a meghívásnak örömmel tettünk eleget, de lelkünk mélyén volt egy erős aggodalom is: mostanában háborús helyzetről lehet hallani Ukrajnában. Bár tudtuk, hogy a háború Ukrajna keleti felén tombol, azt azonban nem, hogy mennyiben érinti az ország nyugati, tehát Kárpátaljai részét. Tombol-e Kárpátalján az ukrán nacionalizmus, amely veszélybe sodorhat bennünket is?

Aggodalmaink miatt felmerült bennünk az is, hogy inkább elnapoljuk a meghívást. Azonban Püspök úr többször írt és nagyon kedvesen invitált bennünket, így útnak eredtünk a számunkra ismeretlen, de éppen ezért nagyon vonzó Kárpátalja felé. A hosszú ideig tartó, nehézkes határátkelés után szinte visszacsöppentünk egy körülbelül hatvan évvel korábbi világba. A házak, üzletek és az utak a régi Magyarországot jutatták eszembe. Sokan az út mentén árusították termékeiket: gyümölcsöket, tejet, kosarakat, szőtt szőnyegeket, stb. A kenyeret külön, kis bódékban árusították. Éppen úgy, mint gyermekkoromban vidéken. Megálltunk többször érdeklődni és szépen, magyarul feleltek feltett kérdéseinkre.  Ahogyan egyre távolodtunk Magyarországtól, egyre kevesebb lett a magyar kiírás és a magyarul beszélők száma is.

Munkács vára már messziről csalogatott és lenyűgözött bennünket. A városba érve több embertől is érdeklődtünk, hogy merre találjuk a Püspökséget, azonban hatalmas meglepetésünkre szinte alig találtunk olyan embert, aki tudott egy kicsit is magyarul. Legtöbbször fiataloktól kaptunk útba igazítást angol nyelven. Püspök úr már várt bennünket szeretettel és finom vacsorával. Említettük neki, hogy alig találtunk olyan embert, aki tudott magyarul Munkácson. Ő azt mondta, hogy rossz helyen érdeklődtünk, mert a cigányok szinte mindegyike beszél magyarul, legközelebb őket kérdezzük meg.

A későbbiekben megfogadtuk tanácsát. Közel éjfélig beszélgettünk Püspök úrral az egyház helyzetéről, a kárpátaljai magyarság jövőjéről, a magyarországi társadalmi és politikai helyzetről, illetve a cigányságról, Magyarországon és a határon túl. Püspök úr nagyon-nagy szeretettel beszélt rólunk, cigányokról. Elmondta, hogy mennyire nagy öröme van a cigánypasztorációban Kárpátalján. Beszédét hitelessé tette számunkra felénk és az ottani cigány emberek felé irányuló szeretete, kedvessége és meglepően puritán életvitele. Semmi pompa, semmi luxus: egy magyarországi plébánia szintjén működött a Püspökség. Püspök atya nagyon szeretne egy cigány származású embert, elsősorban egy atyát, aki Kárpátalján összefogná a magyar ajkú cigányságot. Majnek püspök úr nem csak a katolikus, de a református közösségeket is magáénak érzi, számon tartja és örömmel segíti őket. Folyamatos a párbeszéd és az együttműködés. Jól példázza ezt, hogy a rendezvényre református papokat is meghívott. Miután pedig megtudta, hogy én református vagyok, kérte, hogy látogassam meg a nagyberegi és a beregszászi cigány híveket is. Beszélt az érdekemben református lelkészekkel, hogy mutassák be nekem a református missziósmunkát.

Püspök úr azt kérte tőlem, hogy beszélgessek minél több cigánnyal, majd tartsak egy nagyon könnyed előadást az általa megszervezett rendezvényen a cigányok történetéből, ami érintené a roma Holokausztot is.

Augusztus 19-én korán keltünk, hogy időben elinduljunk Beregújfaluba. Püspök úr itt a cigánytáborban, cigánysoron építtetett kápolnát a cigányoknak, ami szentmiséken kívül más pasztorációs programoknak is helyt ad. A kápolnát és annak környékét a helybeli cigányok tartják rendben, példaértékűen. Beregújfalúba nehézkesen érkeztünk meg, ugyanis az utak minősége sokszor tengelytöréssel fenyegetett. A cigánytáborba vezető út ennél is rosszabb volt: csak föld és sár. A helyi cigányok nagy szeretettel fogadtak bennünket és éreztették, hogy igazán neves napnak érzik ezt a napot. Szegénységük megdöbbentő volt számunkra, szeretetük még inkább. Püspök úr nagyon komolyan veszi a cigánypasztorációt Kárpátalján, Istennek hála, igazi örömöt és boldogságot talált benne. Magyarországi viszonylatban is hatalmas püspöki szentmisén vehettünk részt a tábor lakóival.

Majnek püspök úrnak néhány magyarországi cigánypasztorációban is jeleskedő atya is segített a szentmise celebrálásában. Kárpátalján ez párját ritkítja, de cigánysoron ez idáig elképzelhetetlen volt. A cigány kápolna nagyon szép és rendezett, Boldog Ceferinó festménye előkelő helyet foglal el benne. A szentmisét megelőzően a tábor lakóinak tartottam saját élményekben gazdag előadást. Az előadást nagyon figyelmesen hallgatták, melyet sokszor kérdésekkel is fűszereztek. Előadásom befejezése után többen jelezték, hogy örömmel hallgatták volna még a cigányok történetét. A szentmise teljességgel lenyűgözött egyszerűségével, szervezettségével és fegyelmével. Mészáros Domonkos atya prédikációban kihangsúlyozta, hogy Kárpátalját egyedül a cigányok menthetik meg. A tábor lakóinak viselkedésén látható volt, hogy Majnek püspök úr és a plébános atyák rendszeresen foglalkoznak velük.

Finom ebéddel zárult a program, melyet a cigányasszonyok főztek a vendégek és az egész tábor lakói számára.

Hosszú búcsúzkodás után elindultunk Nagyberegbe, ahol már várt bennünket Kádár Jenő nagytiszteletű úr. A lelkész háza szép, de nagyon egyszerű volt, családja barátsággal fogadott. Megnéztük a Nagyberegi Református Líceumot, melyet a magyar állam több, mint száz millió forinttal támogatott. Az intézmény a magyarság megmaradásának elősegítésében jelentős célt szolgál. Nagyberegen a cigányoknak is épült egy közösségi ház, ahol istentiszteletet is tartanak. Ezt hollandok és koreaiak építették önkéntesekkel, adományokból a cigány tábor területére, ahová autónkkal nem tudtunk eljutni az út minősége miatt, így Kádár lelkész úr Ladájával közelítettük meg az épületet.

A cigány közösségi ház nagy és korszerű volt. Istentiszteletet tartanak itt és gyermekeket foglalkoztatnak. Az intézményt minden bizonnyal Magyarországon is megcsodálnák. A cigánytáborban élő fiatal roma gondnok végig vezetett bennünket az épületben. Elmondása szerint gyümölcsöket, zöldségeket is termesztenek a közösségi ház kertjében, ezzel is segítve a gyermekek étkeztetését. A cigánytáborba vezető út, mint kiderült hatalmas változtatásokon ment keresztül, mert korábban teljesen megközelíthetetlen sártenger volt. A fiatal gondnok fotókon keresztül mutatta be számunkra, hogyan újították fel a hollandok a táborba vezető utat.

Kádár Jenő nagytiszteletű úr vezetésével elmentünk Beregszászra is, ahol hatalmas, hatezres lélekszámmal bíró cigánytábor volt. A tábor mellett volt a református templom. A gondnok itt is helyi cigány ember volt. A templom kicsi és nagyon szegényes, azonban kívülről jó állapotú volt. Nagytiszteletű úr elmondása szerint nem rég jött Beregszászra szolgálni. Előtte máshol volt, de ott is foglakozott cigányokkal.  A beregszászi cigánytáborban nagy káosz van vallási téren, szinte „vallási bomba robbant” közöttük. Rengeteg kisegyház megosztotta az előtte csak színtiszta református közösséget. Beszélgettem néhány kisegyház cigány vezetőjével is, lehengerelt az elkötelezettségük.

Kádár Jenő nagytiszteletű urat szívinfarktusát követően sokszor hívták Magyarországra szolgálni, Ő azonban nem akarja hagyni Kárpátalját, s a cigány missziós munkát is nagyon közel érzi magához. Mint mondta, Isten nem azért mentette meg, hogy most itt hagyja azokat, akik bíznak benne. Istentiszteleteket tart, keresztel, esket. A beregszászi cigány református egyházközösségnek semmije sincs, mégis kitartóan dolgoznak. Szükség esetén a táborban szerveznek gyűjtést és ily módon mindig sikerül az adományokból megvalósítani a kitűzött célt. Jellemző az a bibliai idézet, amely a cigány templom falára, a szószék fölé van kirakva:

„Ne aggodalmaskodjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? vagy: Mit igyunk? vagy: Mivel ruházkodjunk?

Mert mind ezeket a pogányok kérdezik. Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mind ezekre szükségetek van.

Hanem keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek.”

Máté evangéliuma 6. 31-33

Jó érzéssel emlékeznek a hívek Bölcskei Gusztáv püspök úr istentiszteletére, amit ott tartott a cigány templomban.

A templomlátogatás után elmentünk a cigánytáborba is, amit fallal vettek körbe a város vezetői, hogy ne rontsa Beregszász imázsát. A falon belül szörnyű emberi életfeltételek uralkodnak. Bűz, mocsok, kosz mindenhol. Hatalmas és kilátástalan szegénység. A magyarországi viszonyokhoz képest is sokkal mélyebb a nyomor. Rengeteg a tbc-s beteg. Pár hónapos kisgyermekek haját is színesre festik, hogy a tetű kimenjen belőle. Itt nem érzem azt a konszolidált helyzetet, mint Beregújfaluban. Itt is szükség lenne egy nagyobb missziós munkára, sokkal több egyházi segítségre, amely talán elindíthatna egy másfajta gondolkodást és viselkedés kultúrát.

Beregszászi kirándulásunk végen megcsodáltuk a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát, amely úgyszintén a magyar állam hatalmas anyagi segítségével indulhatott el. Beregszászról vissza utaztunk Munkácsra, azonban előtte látogatást tettünk a Munkács várába. A vár megtekintése után visszatértünk Püspök úrhoz, akivel ismét hosszú órákon keresztül beszélgethettünk. Elmondtam tapasztalataimat, mely szerint láthatóan sokkal jobb állapotban voltak a Beregújfaluban élő cigányok. Ezt leginkább a viselkedésükön, fegyelmezettségükön és mentális állapotukon lehetett érezni. Püspök úr hosszú és fáradságos munkája, melyet Beregújfaluban és a többi cigánytáborban folytat, nem szabad abba hagyni. Sajnálatos módon sokkal rosszabb életképet mutatnak a beregszászi cigányok, akiket fallal vesznek körbe, s még tiszta vizük sincs. Ugyan nagyon elkötelezett Kádár Jenő nagytiszteletű úr, de egyedül szinte hiábavalónak tűnik munkája, ugyanis a problémák sokasága felfalja. Nagyon hiányzik egy református püspök rendíthetetlen támogatása.

Majnek Antal püspök úr őszintén beszélt a cigánysághoz fűződő viszonyáról, amely eleinte távolságtartó volt, de a Jóisten megmutatta neki, hogy szolgálnia kell közöttük.

Püspök úr ígéretet tett arra, hogy próbál Kádár Jenő nagytiszteletű úrnak is segíteni, mert a cél közös: megmenteni Kárpátalját és segíteni a legelesettebb, legszegényebb embertársainkon.

 

 

 
Copyright © 2024 Kethano Drom - Közös Út. Minden jog fenntartva.
A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete
 

Tehetség

Örökségünk nyomában

PTK roma tananyagok

Emlékezet

Portré

Közös Út a Facebookon

Mottó


„A cigány kultúrának intézményekre van szüksége...
Én ezt egy kulturális autonómia intézményrendszerén belül képzelem el, amely nem szavakból, hanem láncszemként egymáshoz kapcsolódó intézményekből állna.”

***

Részlet Orbán Viktornak  2008. április 11-én elhangzott beszédéből.


 

Civilhang

SZEMlélek

Galéria