Lovaricko shibako grizhipe

Kiadványaink

Radio Romano

Archív

Csatka

Közös Út Baráti Kör

Blog

Névjegy

Gindima

Tumencaj muro dyi sagda. Te na bisterdyon pa jekhavreste, zhikaj e luma luma avla,..

http://rfgy.blog.hu/

Portré

Rostás-Farkas György

CTMT videók

GTranslate

 

Rólunk

Egy Roma-lexikon terve PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Dr. Balassa Iván   
2014. április 04. péntek, 07:35

Több  évtizeddel ezelőtt egy kis csoport, dr. Balassa Iván, Herder díjas akadémikus részvételével, javaslatot tett egy, a cigányság nemzetiségi kultúrájával kapcsolatos ismeretanyagot feldolgozó lexikon megszerkesztésére és kiadására. 

Azóta több hazai és külföldi fórumon is szó esett ennek a kezdeményezésnek a szükségességéről. Olyan neves – tudós személyiségek pártolták többek között, mint Voigt Vilmos professzor és Szabad György akadémikus.

Ma is időszerű lenne, ha több évtizedes késéssel is, de megszülethetne ez a hiánypótló mű. Emlékeztetőül idézzük Balassa professzor 1997-ben megfogalmazott tervezetét:

Ha valaki a romákról meg akar tudni valami, akkor nagyon nehéz helyzetbe kerül, hiszen semmi olyan közkézen forgó,esetleg könyvtárban elérhető munka nem áll rendelkezésére, melyből, akárcsak felszínesen is tájékozódhatna. Az Új Magyar Lexikon (196o) első kötetében három címszó (cigány nyelv, cigányok, cigányzene) található alig több, mint fél hasábnyi térjedelemben. Még mindig a Pallas Nagy Lexikonából (IV. kötet) lehet a legtöbbet megtudni, de ez meg 1893-ban látott napvilágot és egy évszázad olyan nagy idő, hogy a gyér kutatások ellenére sem lehet már időszerűnek mondani.

Feltétlenül szükség van hát egy Roma-lexikonra! Ez egy bibliográfia mellett vagy azzal együtt rendkivül nagy hasznot hajtana. Ezek közül csak néhányat emelek ki:

1. Az egészséges cigány-öntudat erősítése, amikor meglátják nagy múltukat, azt a sok értéket, melyeket kultúrájuk, nyelvük megőrzött és tovább fejlesztett.

2. Az iskolai és az iskolán kívüli nevelésinek olyan alapvető eszköze lehet, melynek kétségtelenül nagy hasznát vehetni. Különösen akkor, ha lehetőleg minél több címszó után irodalmat talál az olyan olvasó, aki a kérdésben tovább akar kutatni. ,

3. A nem roma olvasót pedig ráébreszti arra, hogy a magyarság körében él egy olyan nemzeti kisebbség, melynek nagy története, értékes kultúrája nemcsak figyelemre méltó, hanem elő kell segíteni annak kiterebélyesedését, megerősödését.

4. Egy ilyen magyarul és pl. lovari nyelven megjelenő lexikon a környező és távolabbi európai országokat is arra ösztönözhet, hogy maguk is egy roma-lexikont hozzanak létre és ebből esetleg kikerekedhet több olyan nyelven, melyet többfelé olvasnak.

5. Egy ilyen lexikon megmutatja, hogy melyek azok a romákkal kapcsolatos tudományos, kulturális stb. területek, melyek kutatását meg kell erősíteni. A kutatást feltétlenül megélénkítené.

6. Megfelelő anyag áll rendelkezésre, hogy a most és ezután készülő magyar és más nyelvű lexikonokba minél több roma címszó, adat kerülhessen be.

7. Most csak ez a néhány szempont jutott eszembe, mellyel igyekeztem megindokolni, hogy miért van egy Roma lexikonra szükség. Ehhez még hadd tegyem hozzá, hogy minden tudományos kutatás és az eredmények értékesítése a már elért eredmények összeállításával vagyis bibliográfiával és lexikonnal kezdődik és kezdődött minden országban,így nálunk is.

Az alábbiakban néhány olyan témakört említek meg, melyek címszavakba szedve jó lenne, ha egy ilyen szótárba belekerülnének. Ehhez szükséges még a gyakorlati lexikon írók, szerkesztők, továbbá a romák kérdéseivel foglalkozók kiegészítése.

Történelem. A legrégibb korszaktól kezdve a romák szétszóródásáig, majd az Európában és hazánkban való megjelenés (ez alkalommal a történeti Magyarországot együtt kell tárgyalni ).

Magyarországi elterjedésük. Itt különböző korszakokban népmozgalmi adataik.Velük kapcsolatban hozott országos és helyi intézkedések.

18-19. századi történelmük. A 2o. század.

Helyzetük a II.világháború után és napjainkban.

Jellegzetes foglalkozások. Kovácsok, faragók, szövők, rézművesek, zenészek, kereskedők, főleg lókereskedők és még sok más.

Nyelvek. A magyar nyelvterületen beszélt roma önálló nyelvek és nyelvjárások. Szótárak, fordítások magyarból és más nyelvekből.

Kiemelkedő egyéniségek. Itt név szerint foglalkozni kell azokkal a roma származású alkotókkal, akik bármilyen területen (pl. iró, zenész, mérnök, orvos stb) kiemelkedő eredményt értek el, azokkal akik a romák szempontjából akár mint politikusok, kutatók, oktatók tettek valamit (itt nemcsak a pozitív eredményeket, hanem a negatívokat is rögzíteni kel]^.

A roma irodalom. Azokat az alkotásokat és alkotókat kell tárgyalni, akiknek munkássága akár nyomtatásban, akár kéziratban fennmaradt.

A népi műveltség. Vándorlás, letelepülés, építkezés, lakásbelső, tűzhelyek.

Termelői tevékenység. Étkezés, ételek.

Viselet, ékszerek. Öltözködés korosztályok, foglalkozások, nemzetségek szerint.

Család, nemzetség, nagyobb egységek, az öregek-fiatalok egymáshoz való viszonya. Tudat. Történeti visszaemlékezés stb.

Hitvilág. (

A valláshoz való viszonyuk. Búcsúk.

Születés-házasság-temetkezés-gyász.

A magyarokhoz és más népekhez való viszony. Összeházasodás, bármilyen más kapcsolat (munka,szomszédság, koldulás stb.).

Népköltészet (népdal, ballada, mese, monda, anekdota,elbeszélés stb)

Népzene. Cigány népzene és cigányzene,

A roma kutatás és kutatók. Itt az intézményes és egyéni kutatásokat lehet címszóba foglalni.Továbbá azokat a roma és nem roma kutatókat, akik ezen a területen tettek valamit: mint József királyi herceg, Herrmann Antal, Erdős Kamill és sokan mások.

Képzőművészet. Régebbi, de főleg 19-2o. századi alkotók, alkotások, irányzatok.

A számos terület közül itt csak néhányat említettem meg,,de ezt a továbbiakban részletesen és alaposan, megfelelő szakemberek bevonásával ki kellene dolgozni.

Ehhez a következőket ajánlom:

Javaslok létrehozni egy olyan előkészítő-bizottságot, mely ne foglaljon több személyt magába, mint 5-6. Ezek a következőképpen oszlanának meg:

Elnöki aki az intézményt képviseli)

3-4 szakember (pl. történész,nyelvész,néprajzos) 1 lexikon-szerkesztő szakember.

Feladatuk, megfelelő szakemberek bevonásával a címszavak kidolgozása, ezek egyeztetése stb. Azoknak az összegyűjtése, akik a különböző címszavak szövegét megírják. Javaslom, hogy először magyarul és csak azután kerüljön sor roma fordításra.

A tagok közé olyan szakemberek beválasztását javaslom, akit általában ismernek, mert ez teszi lehetővé, hogy különböző Alapoktól pénzt lehessen kérni az előkészületi munkára. Esetleg azt is el lehet képzelni, hogy a munkát valamelyik tudományos intézethez csatolják.

Amikor a címszavak elkészültek, ezek szöveges kidolgozása megtörtént, akkor ezt az anyagot széleskörű vitára javaslom bocsátani, mert ennek mindenképpen alapvető munkának kell lennie.

További szervezési kérdésekkel egyelőre azt hiszem, nem érdemes foglalkozni, majd csak akkor, ha már a címszavak kiválasztása, majd megírása, megszerkesztése és ellenőrzése megtörtént.

Végül hadd mondjam el, hogy egy ilyen kötet megjelentetése sok tudománynak, köztük különösképpen a néprajznak is nagy hasznára lenne, ezért a magam részéről is a munka megindítását, majd a megjelentetését a legmelegebben támogatom.

Budapest 1997. május 17.

 
Copyright © 2024 Kethano Drom - Közös Út. Minden jog fenntartva.
A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete
 

Tehetség

Örökségünk nyomában

PTK roma tananyagok

Emlékezet

Portré

Közös Út a Facebookon

Mottó


„A cigány kultúrának intézményekre van szüksége...
Én ezt egy kulturális autonómia intézményrendszerén belül képzelem el, amely nem szavakból, hanem láncszemként egymáshoz kapcsolódó intézményekből állna.”

***

Részlet Orbán Viktornak  2008. április 11-én elhangzott beszédéből.


 

Civilhang

SZEMlélek

Galéria