Igazán jól sikerült zenés irodalmi est zajlott le szép számú hallgatóság előtt hétfőn este a Békéscsabai Jókai Színházban a Körös Irodalmi Társaság (KIT) szervezésében Összefonódás – Kalandozás a kortárs cigány irodalomban címmel. 

A házigazda dr. Elek Tibor irodalomtörténész, a KIT elnöke, a Bárka irodalomtudományi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat főszerkesztője volt. Köszöntőjében elmondta, hogy azok közé tartozik, akik úgy vélik, hogy a magyarországi cigányság 21. századi integrálódása a többségi magyar társadalom egyik sorskérdése.

Meglátása szerint a magyar nyelven megszülető cigány irodalom is része a magyar irodalomnak. A Hajdú-Bihar megyei, biharországi, berettyóújfalui és nagyrábéi vendégművészeknek (Kocsis Csaba énekmondó, gitár, Miczura Károly cigányprímás, Bai Károly versmondó) köszönhetően rengeteg élménnyel, felemelő pillanattal gazdagodott a publikum a valóban hangulatos kulturális rendezvényen.

Nánási Andrea és lánya, a Franciaországban mesemondóversenyeket nyert Nánási Andrea Bianka éppúgy elfáradt Dobozról Békéscsabára, mint Pallér István és felesége Szabadkígyósról, de ott láttunk a székeken olyan neves békéscsabai közéleti, kulturális személyiségeket, mint Marosvölgyi Károly, E. Szabó Zoltán, Szeverényi Mihály, Hevesi József, Kőszegi Barta Kálmán. Az irodalmi est díszvendége a Budapesten élő, alkotó, 1949-ben Újkígyóson született József Attila-díjas roma költő, a honi cigány kultúra legjelentősebb alakja, Rostás-Farkas György, RFGY volt, aki bizony megkönnyezte öccse, Ruva Farkas Pál önéletrajzi ihletésű, korán elhunyt édesanyjuk, Lakatos Mária iránt érzett, igaz szeretettől átitatott írását (Angyalok, ha álmodnak), amelyet Bai Károly adott elő mély beleéléssel. RFGY műalkotásain kívül a tartalmas irodalmi esten többek között elhangzott Balogh Gyula, Bari Károly, Choli Daróczi József, a vésztői származású József Attila-díjas költő, író, Lakatos Menyhért és Szepesi József verse, a végén Weöres Sándor fordításában adta elő a színvonalas zenés társaság Choli Daróczi József lovári nyelven írt Magyarország című költeményét.

Rostás-Farkas György nem mulasztotta el megjegyezni, hogy a cigányság kultúrájának ismerete nélkül nem lehet a romákat ismerni, se nem szeretni, s jó tudni, hogy az Észak-Nyugat Indiából, Pandzsábból annak idején vándorútra kelt cigányokat sehol nem fogadták be akkora megértéssel, mint Magyarországon.

Az emlékezés gyalulatlan padján vetette papírra mintegy megelőzve jelenkorát: „Engem oly’ sokszor megöltek már, hogy néha szégyellem, hogy élek. (…) Fogoly voltam, boldog fogoly, mert a rabtartó szerelemmel etetett.” (Óda). Kocsis Csaba hozzáfűzte, hogy Békéscsaba volt az Összefonódás első állomása, még öt településre vándorol el Magyarországon a kis kulturális misszió. Természetesen néhai barátját, Gyurkovics Tibor Kossuth- és József Attila-díjas magyar költőt, írót is idézte a Sisák saroki, Öreg utcaiRostás-Farkas György: „Szeretem a cigányokat, égig érő hegedűjüket, boldog hetvenkedésüket, nyomorúságos, nagy álmukat.”

A közös énekléssel záruló irodalmi est végén Rostás-Farkas György, a Közös Út – Kethano Drom roma magazin alapító főszerkesztőjének három könyvét sorsolták ki tombolán –Kecseti Nóra, a Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium tanulója, dr. Elek Tibor nevelt lánya kapta a Cigány népmeséket, a Békesség zarándokait Nánási Andrea Bianka vehette át, míg a Balladás álmok Litauszky Magdolnának (Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára, Gyula) jutott.

( Forrás: hir6.hu/ Békéscsabán volt az első állomása a cigány Összefonódásnak / Dányi László )

Képek a rendezvényről: http://hir6.hu/cikk_galeriak/131111_Studioszinhazkalandozas_a_cigany_irodalomba_esemenyfoto/