Címlap Társadalom Általános "A szegénység exportját senki sem akarja..."

Lovaricko shibako grizhipe

Kiadványaink

Radio Romano

Archív

Csatka

Közös Út Baráti Kör

Blog

Névjegy

Gindima

Tumencaj muro dyi sagda. Te na bisterdyon pa jekhavreste, zhikaj e luma luma avla,..

http://rfgy.blog.hu/

Portré

Rostás-Farkas György

CTMT videók

GTranslate

 

Rólunk

"A szegénység exportját senki sem akarja..." PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Administrator   
2012. május 05. szombat, 06:04

Az unió döntéshozatali szerveiben felismerték, hogy közös politikára van szükség a romákat érő súlyos hátrányok felszámolására. A tagállamoknak tavaly év végéig kellett elkészíteniük saját politikájukat. Így az Európai Bizottság pont azokra a kormányokra bízza a feladatot, melyek évtizedek óta nyilvánvalóan nem tudnak vagy nem akarnak megbirkózni vele. 2008-ban az olaszországi romák összeírása, az ujjlenyomatvétel, a menekültekkel szemben bevetett hatósági eszközök és a kirekesztés ellen emelte fel a szavát az Európai Parlament (EP). 2010-ben pedig Európa-szerte felháborodás kísérte a francia kormány intézkedéseit: a hatóságok erőszakot is alkalmazva számoltak fel illegális telepeket és toloncoltak vissza – főleg Romániából menekült – romákat a származási országukba.
 
Ezek a válsághelyzetek hozzájárultak ahhoz, hogy az unió döntéshozatali szerveiben felismerjék, közös politikára van szükség a romákat érő súlyos hátrányok felszámolására. Ennek az egységes európai romapolitikának alapja a magyar elnökség alatt elfogadott európai keretstratégia, amelyhez igazodva a tagállamoknak tavaly év végéig kellett elkészíteniük saját politikájukat. Magyarországon ezt Nemzeti felzárkózási stratégiának nevezte el a dokumentum elkészítéséért felelős társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság. A tagállamok saját vállalásait a bizottság májusig vizsgálja meg.
 
A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány blogján olvasható Ujlaky Andrásnak, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) kurátorának elemzése a magyar romastratégiáról, amelyben a szerző azt írja, nagy kár, hogy az Európai Bizottság „nem vállal nagyobb szerepet a programok megalkotásában, végrehajtásában és monitorozásában, hanem pont azokra a kormányokra bízza a feladatot, melyek évtizedek óta nyilvánvalóan nem tudnak vagy nem akarnak megbirkózni vele”.
 
Megkérdeztük Andor László foglalkoztatásért felelős uniós biztost, hogy milyen eszközökkel tud a bizottság hatékonyabban fellépni a romák társadalmi befogadásának elősegítésével kapcsolatban. – Az európai stratégia azért ebben a formában alakult ki, mert meg kellett találni azt a megfelelő szintet, amellyel kellően konkrét iránymutatást adunk a tagországoknak, ugyanakkor egy olyan területen, ami alapvetően szociális problémák, hátrányok leküzdését jelenti. Ugyanakkor nem rövid vita eredményeként minden ország elismerte azt, hogy ennek a szociális problémának van egy európai dimenziója – nyilatkozta Andor László.

A közös európai fellépést a biztos szerint a szabad mozgás sürgette, vagyis „a szegénység exportját senki sem akarja Európában”. A gazdagabb tagországok viszont felismerték, hogy azokban az országokban, vagyis Szlovákiában, Magyarországon, Romániában és Bulgáriában, ahol a roma népesség legnagyobb része él, a romák társadalmi befogadásához a hazai források messze nem elegendőek. – Tehát ezt ki kell egészíteni uniós forrásokkal, de a pénzt nem lehet feltételek nélkül adni, nem lehet szabad felhasználású zsebpénzként kezelni, hanem meg kell mondani, milyen politikai céllal fogják elkölteni – fogalmaz.
 
Arra a kérdésre, ha a bizottság azt olvassa egy ország nemzeti romaprogramjában, hogy az abban leírt célok nem illeszkednek a keretstratégiához, milyen eszközökkel tud beavatkozni az adott tagállam politikájába, Andor azt mondja, ez fontos kérdés volt a bizottságon belül is. – Alapvetően két eszközünk van, az egyik a nyilvánosság előtti bírálat. Bármely országról is van szó, ha a kritika, illetve az ellentmondások feltárása nyilvánosság elé kerül, az egyfajta nyomásgyakorlást önmagában is jelent.

A civil, a nemzetközi és a romaszervezeteknek konkrét érveket adnak, ha a megoldásokat más módon akarják megtalálni vagy alkalmazni, mint ahogy a szóban forgó tagállami kormány. A másik pedig a pénzeszközökről szól. Az ilyen célú támogatásokat is a romastratégia értelmében kell felhasználni, és ha a szegregáció a kérdés, nyilvánvalóan nem lehet szegregációs gyakorlatot uniós pénzből finanszírozni, ez teljesen egyértelmű –állítja a biztos. (...)
 
(Forrás: nol.hu /Ónody-Molnár Dóra)

 
Copyright © 2024 Kethano Drom - Közös Út. Minden jog fenntartva.
A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete
 

Tehetség

Örökségünk nyomában

PTK roma tananyagok

Emlékezet

Portré

Közös Út a Facebookon

Mottó


„A cigány kultúrának intézményekre van szüksége...
Én ezt egy kulturális autonómia intézményrendszerén belül képzelem el, amely nem szavakból, hanem láncszemként egymáshoz kapcsolódó intézményekből állna.”

***

Részlet Orbán Viktornak  2008. április 11-én elhangzott beszédéből.


 

Civilhang

SZEMlélek

Galéria