Lovaricko shibako grizhipe

Kiadványaink

Radio Romano

Archív

Csatka

Közös Út Baráti Kör

Blog

Névjegy

Gindima

Tumencaj muro dyi sagda. Te na bisterdyon pa jekhavreste, zhikaj e luma luma avla,..

http://rfgy.blog.hu/

Portré

Rostás-Farkas György

CTMT videók

GTranslate

 

Rólunk

Létezik-e a cigány nép? PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Tuza Tibor   
2012. március 28. szerda, 14:10

Dilemmák sokaságával kell szembenéznie annak, aki a cigányokat megismerni kívánja.Bármely kérdést emeljük ki a cigány népismeretből, az szerteágazó és meglehetősen bonyolult egyéb kérdéseket von maga után. Érveket és ellenérveket, kételyeket, amelyek kibogozása lehetetlennek tűnik. Annál is inkább, mert miközben már a kisebbségi törvény megjelenése (1993) óta nélkülözhetetlen a romológia oktatása, az igen fiatal romológia még a XXI. században is a kutatás stádiumában van.

Ezen belül az egyes magyarországi cigány csoportok tudományos feldolgozása eltérő mértékű és szintű, túl sok még a vitatott kérdés, közöttük főként az, hogy az eltérő szubkultúrával rendelkező csoportokra vonatkozóan egyáltalán lehet-e általános jellemzőket találni. Még továbbá a cigány kisebbségiek és a többségiek körében máig jelentkező kölcsönös bizalmatlanság, előítéletesség miatt bármely állítás ellentámadásokat válthat ki.

A többség szerint

Maga az a kérdés is vitatott, hogy létezik-e egyáltalán „cigány nép”, vagy csupán cigánynak minősített, de egymástól merőben eltérő népcsoportok léteznek a cigány értelmiség és az első cigány világkongresszus (1971) óta a cigány szervezetek részéről is tapasztalható egységesítési törekvések ellenére. (A beások például óromán nyelvet és kultúrát hoztak magukkal, de az oláhcigány csoportokkal együtt érkeztek és cigánynak vallják magukat.)

A Ki a cigány? kérdésre a magyarországi cigányok az alábbi választ adták (ld. Romano Nyevipe 1992 szeptember): „A cigány etnikai közösség olyan populáció, amely: 1. biológiailag nagyrészt folytonos; 2. alapvető a kulturális formákban megvalósuló értékekből részesedik; 3. kommunikációs és interakciós területet alkot; 4. olyan tagjai vannak, akik saját maguk azonosítják magukat, és mások is azonosítják őket egy olyan kategóriával, amely az ugyanolyan rendű más kategóriáktól megkülönböztethető.”

A cigányösszeírások és kutatások pedig a XVIII. századtól kezdődően a XX. század végéig azokra vonatkoztak, akiket a többségiek cigánynak tartottak.

Az egyén szerint

Az EU-hoz való csatlakozás (2004) óta terjedőben van az az eljárás, hogy az önkéntes identitásvállalást helybeli legitim cigány szervezet is megerősíti (igazolja). Az önkormányzati választások évében kisebbségi nyilvántartások is születnek, ám a cigányok esetében ezek még 2010-ben sem voltak teljesek.

A jog azt mondja: az a cigány, aki annak vallja magát. (Akár köze van a cigánynak minősített népcsoporthoz, akár nincs.)

Érthető tehát, ha az a kérdés is vitatott, hogy a cigányságot lehet-e nemzetiségnek vagy etnikumnak tekinteni. A 2000. évi cigány világkongresszus ugyan kimondta már, hogy a cigányság nemzetiség, de azóta ezt még egyetlen állam sem ismerte el. Hazánkban is etnikum a cigányság, míg a többi államilag elismert kisebbség nemzetiség.

Mindezek miatt kérdés, hogy kiknek a hagyományairól és szokásairól beszélünk, ha beszélhetünk egyáltalán.

Miután a „cigány nép” fogalma vitatott, az a kérdés is vitatott, hogy a cigánynak minősített népcsoportok mindegyike Indiából származik-e és mióta létezik. Mi azt valljuk, hogy a Magyarországon élő és csoportonként eltérő szubkultúrával rendelkező cigányok többségének eredete Indiára vezethető vissza, s éppen a közös indiai gyökerek teszik lehetővé, hogy megállapításainkat a magyarországi cigányok többségére vonatkoztathassuk. Vállalva az emiatti esetleges vitákat.

 


Az új sorozatról:

Cigány hagyományok és szokások összeállításunkban arra törekszünk, hogy a szubkulturális értékek egyes elemeinek bemutatása során keressük az összefüggéseket a magatartásformákban, megnyilvánulásaikban tapasztaltak tényei és ok-okozati összefüggései között. Továbbá érintsük azokat a jellemzőket, amelyek megkönnyíthetik a cigány csoportok integrációját a többségi társadalomba.

 

A szerzőről

Tuza Tibor, 1945-ben született pedagógus, cigányoktatási szakértő. Napjainkig tucatnyi roma népismereti és romapedagógiai tanulmánykötete jelent meg, 2000 óta a Hajdú-Bihar Megyei Konfliktusmegelőző és Konfliktuskezelő Hálózat tagja.

 

 

(Forrás: mon.hu)

 
Copyright © 2024 Kethano Drom - Közös Út. Minden jog fenntartva.
A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete
 

Tehetség

Örökségünk nyomában

PTK roma tananyagok

Emlékezet

Portré

Közös Út a Facebookon

Mottó


„A cigány kultúrának intézményekre van szüksége...
Én ezt egy kulturális autonómia intézményrendszerén belül képzelem el, amely nem szavakból, hanem láncszemként egymáshoz kapcsolódó intézményekből állna.”

***

Részlet Orbán Viktornak  2008. április 11-én elhangzott beszédéből.


 

Civilhang

SZEMlélek

Galéria