Címlap Irodalom Próza Zátonyra futva

Lovaricko shibako grizhipe

Kiadványaink

Radio Romano

Archív

Csatka

Közös Út Baráti Kör

Blog

Névjegy

Gindima

Tumencaj muro dyi sagda. Te na bisterdyon pa jekhavreste, zhikaj e luma luma avla,..

http://rfgy.blog.hu/

Portré

Rostás-Farkas György

CTMT videók

GTranslate

 

Rólunk

Zátonyra futva PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Harangozó Imre   
2012. március 09. péntek, 12:29

Keresem azt az okot, ami ide vezetett. Újra és újra belebotlok egy olyan sajátosságba, amely megítélésem szerint a legfontosabb okok között szerepelhet, jelesül az a tény, hogy nem tudok s talán nem is akarok „embert” szolgálni. Amióta az eszemet tudom, mindig „ügyek” mellé álltam, vagy éppen nem álltam oda.

S ha ennek a világ szemében oly gyűlöletes tulajdonságnak az okát keresem, rá kell jönnöm, ez nálam nem valamiféle tartás, etika, vagy jellem kérdése, csupán egyszerűen így van. Azzal súlyosbítva, hogy ez a szolgákat kereső hatalmi potentátok számára, valami titkos jel, vagy stigma révén a velem való találkozás első percében már nyilvánvalóvá is válik.

Nem lehet más, ez, mint valami fátum, eleve elrendeltség vagy genetikai adottság. Barátokat sem érdek, vagy a laza együttlétek léha öröme révén találtam, hanem a tartós és hosszútávon megtapasztalt értékazonosság, közös ügyeink szolgálatának jegyében. Ez az, ami annyira gyűlöletes a pillanatnyi érdekek szolgálatába szegődöttek szemében, hogy a puszta létem is elviselhetetlennek tűnik számukra.

Nap, mint nap tapasztalom, nem, hogy elfogadni, de megérteni sem hajlandók létezésem logikáját. Minden ok nélkül a puszta jelenlétemtől pőrének, leleplezettnek érzik magukat. Már valósággal félek, ha úgy indít valaki, hogy nagyra becsüli, értékeli mindazt, amit csinálok, csak hát… Na ez az…

 

Őrzöm a tétlen képességet…

Uram! Én megvagyok,

Mert engedsz engem lenni.

Mormolom zsoltárosodat, mikor ideje jő:

Ímé: ellenségeim szüntelenül gyaláznak,

S gyűlölőim is összeesküdtek ellenem.

 

Olvasom igédet is s Jóbbal kérdezem:

Ordít-e a vadszamár, ha füve van?

S bőg-e az ökör, ha teli van a jászla?

 

Te küldted volna,

Ki falsul hadovál Szent Igéd nevében

S ostoba arcán átüt az együgyűek magabiztos dölyfe?

 

Uram! Ide vetettél, ahol ismeretlen fogalom az érték,

Székében puszta érdek tetszeleg.

 

De megvagyok, min hó alatt a mag,

S hitvány testem léte,

Alávetve nagyszerű alkotásodnak…

 

Őrzöm a tétlen képességet,

A szikrát, melyet Te plántáltál belém,

Híven őrzöm s várom igéd lobbanását,

S a percet, hogy mikor jön felém…

 

Őrzöm ordító vadszamarak,

S pengeszájú áspisok között,

Hátha erre a szikrára lesz szükség,

Ama tisztító tűzözön előtt

Módosítás dátuma: 2012. március 09. péntek, 12:40
 
Copyright © 2024 Kethano Drom - Közös Út. Minden jog fenntartva.
A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete
 

Tehetség

Örökségünk nyomában

PTK roma tananyagok

Emlékezet

Portré

Közös Út a Facebookon

Mottó


„A cigány kultúrának intézményekre van szüksége...
Én ezt egy kulturális autonómia intézményrendszerén belül képzelem el, amely nem szavakból, hanem láncszemként egymáshoz kapcsolódó intézményekből állna.”

***

Részlet Orbán Viktornak  2008. április 11-én elhangzott beszédéből.


 

Civilhang

SZEMlélek

Galéria