CTMT XXI. nemzetközi tudományos konferencia, 2011. október  7. / Tisztelt Hölgyeim és Uraim!  Mindenek előtt köszönetet szeretnék mondani a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság elnökének, Rostás-Farkas György úrnak, a konferenciára való megtisztelő meghívásért. Ezzel lehetőséget adott a Psalmus Humanus  Művészetpedagógiai Egyesület szakmai tevékenységének  bemutatására, immár második alkalommal. Egyesületünk közel 10 éves közös munkájának  eredménye a Psalmus Humanus névvel kidolgozott komplex művészetpedagógiai programunk, amelynek hangsúlyos része a „Művészeti neveléssel a roma integrációért!” elnevezésű oktatási koncepciónk.

Az előadásomban érvekkel szeretném bizonyítani a művészeti nevelés jelentőségét és kívánatos szerepét a hazai közoktatásban, ami kimutatható  mértékben tudná jó irányba befolyásolni a társadalom  gazdasági, kulturális és egészségi állapotát egyaránt.

A témához kapcsolódóan két  nyilatkozatból szeretnék idézni:
Az Európai Unió oktatási minisztereinek tanácskozásán  Lisszabonban, 2000. márciusában, a következők hangzottak el: „ az emberi tőkébe való beruházás a gazdasági növekedést és társadalmi stabilitást biztosító első számú prioritás Európa számára.”

A másik célkitűzés a  2009-ben Budapesten a Bölcsek Tanácsa Alapítvány kiadásában megjelent  Szárny és Teher című könyvben olvasható, amely  többek között a 2020-2030-as évek oktatásának  jövőképéről is szól.
A könyvben a nevelés és oktatás újjáépítésének legfontosabb kérdései között külön fejezet foglalkozik a művészeti neveléssel, mint a magyar oktatásügy kiemelt hagyományával és értékével, sőt, a magyar oktatási és tehetséggondozási tevékenységeket, mint „hungaricumot” kívánják követendő  példaként bemutatni Európában.

Mindkét nyilatkozatban megtalálható az a cél, ami Egyesületünk munkáját a megalakulása óta vezeti: szeretnénk a döntéshozók felé eljuttatni azt a hiteles megállapítást, hogy a hazai pedagógiában található egy olyan kiaknázatlan erőforrás, ami a nyilatkozatokban elhangzott feladatok megoldásához hatékony segítséget tudna nyújtani, ha biztosítják hozzá a szükséges feltételeket.

Ez pedig a Kodály Zoltán nevéhez fűződő zenei nevelési koncepció.
Közel fél évszázad gyakorlata, és a legújabb természet -, és  társadalom- tudományi vizsgálati eredmények egyaránt a módszer sok irányú, életre szóló pozitív hatását. Valamint azt sem szabad elfelejtenünk, hogy ez pedagógiai koncepció szerzett világhírt a magyar zeneoktatásnak és művészeti nevelésnek.

A tudományos vizsgálatok közül  itt egy személyre szeretnék hivatkozni,  Hámori József agykutató professzorra,  és az általa végzett, a két agyfélteke működésével kapcsolatos vizsgálataira. 
A Psalmus Humanus integrált művészetpedagógiai programunk mindezeket figyelembe vette, és a kodályi nevelési elvek megőrzése mellett olyan eredményesen működő módszertani metódusokat gyűjtött össze, amelyek emellett választ kívánnak  adni korunk társadalmi és nevelési kihívásaira is egyaránt. Így jött létre Psalmus Humanus elnevezésű integrált művészetpedagógiai programunk, amelyekről oktatási segédanyagainkban bővebben olvasható a www. psalmusarts. hu honlapon

Psalmus Humanus Komplex Művészetpedagógiai program                    

I.   Felkészülés az anyaságra  tanfolyamok  keretében   zenei foglalkozások    
várandós  édesanyáknak:     Ringató és bölcsődalok tanítása
II.  Óvodai foglalkozások (2-től - 6 éves korig)
III. Általános iskolai művészeti nevelés  (6-tól - 14 éves korig)
IV.  Zenetanítás   hátrányos szociális és kulturális környezetből érkező gyermekeknek:
a Marcali Iskola 7SZÍN pedagógiai programja 
V.  Fizikai fogyatékosok és sérültek ének-zene tanítása
1. Vak és látássérült gyermekek művészeti foglalkozásai
2. Mozgássérült gyermekek zenei nevelése
VI. Egészségnevelés az iskolában
1. Munkaképesség-gondozás az iskolában, tanulók és pedagógusok
részére                                
2 Óvodás,- és iskoláskorú gyermekek egészséges táplálkozása

Úgy gondoljuk, hogy a felsorolt művészeti műhelyek sokféleségéből egyértelműen kitűnik, hogy  programunk a közoktatás keretein belül differenciáltan, a gyermekek életkori és egyéni adottságait, egészségi állapotát, valamint a szocio-kultúrális lehetőségeit is figyelembe véve gazdag módszertani választékot kínál tanárnak – gyermeknek egyaránt, a mindennapi munkához.

Az elmúlt évek alatt számos konferenciát szerveztünk hazai és külföldi résztvevőkkel, valamint számos nemzetközi konferencián vettünk részt. Közülük  fontosnak tartjuk megemlíteni a I.UNESCO Művészeti Nevelési Világkonferenciát, (2006. Lisszabon, Portugália), ahol egyedüli  képviselői voltunk a hazai művészetoktatásnak. A következő évben a Magyar UNESCO Bizottság felvett a tagjai közé bennünket.

2010. májusában ismét meghívást kaptunk, az UNESCO-tól, a II. Művészeti Nevelési Világkonferenciára, Szöulba, Dél-Koreába. Mindkét konferencia kiemelten foglalkozott a hátrányos környezetből érkező gyermekek művészeti nevelésének fontosságával, kiemelve, hogy annak megoldása nemcsak kulturális kérdés, hanem az egész társadalmat érintő gazdasági tényező is.

Mindezek  után fel kell tennünk a kérdést, hogy Kodály sikeres zenepedagógia koncepciója, és az azóta született, korszerű művészeti nevelési módszerek miért nem épülnek be széles körben a hazai  közoktatásba, ami több, mint 1 millió különböző korú és képességű gyermeket érintő kérdés?                          
E gondok gyökerét abban látjuk, hogy sajnálatos módon  a művészeti oktatásnak Magyarországon nincs háttérintézménye. Ennek hiányát már régóta és sokan megfogalmazták. A kérdés-felvetésemnek konkrét oka  van:
A Psalmus Humanus elnevezéssel kidolgozott integrált művészetpedagógiai programunk, benne a roma integrációs művészeti nevelés bemutatása és módszertana  10 éve készen áll, és mégsem jutott el a közoktatásban való széleskörű alkalmazásig.

Örömünkre,  végre ebben az évben történt egy szerencsés és jó irányú változás:  ez pedig a Magyar Géniusz Tehetséggondozó Programban való részvételünk. Ennek keretében akkreditálták 30 órás komplex művészetpedagógiai programunkat  „Tehetséggondozás Kodály szellemében” címmel. Ezt követően együttműködés született  az ELTE BTK Zenei Tanszék és a Psalmus Humanus Egyesület szakemberei között. A nyár folyamán már két tanár továbbképzési  tanfolyamunk megvalósítására is sor került, amelyek  igen értékes és hasznos visszajelzéseket  adtak a számunkra.

A vélemények egyértelműen bizonyítják, hogy a pedagógusok általánosságban igen kevés információval rendelkeznek a gyermekkori művészeti nevelés sokszínű lehetőségéről, és szinte semmit nem tudnak a cigány kultúráról, művészetről és irodalomról.

Ezt a képzési programunkban résztvevők (óvónők, tanítónők, zenetanárok, gyógypedagógusok ) néhány szószerinti idézetével  szeretném alátámasztani:
-Nem volt még dolgom sem roma származású, sem fogyatékos, sem hátrányos helyzetű gyerekekkel. Éppen ezért az előadások kulcsfontosságú ügyekre világítottak rá.  - A Roma költészet és irodalom előadások rávilágítottak a másság problémáira, azok kezelési lehetőségeire. Az előadások nagyban segítettek megérteni ezeknek a gyerekeknek a tanítási problémáit. (budaörsi pedagógus)
-Rostás-Farkas György-ben egy nagy írói tehetséget ismerhettem meg. A roma   költészet és irodalom mindig nagyon érdekelt. Munkahelyemen nagy százalékban    vannak a cigány gyerekek, e művek által még inkább megismerhettem a bennük     szunnyadó érzéseket, gondolatokat. Nagy élmény volt hallgatni Pató Selam    tolmácsolásában Rostás-Farkas György  verseit. (Nagyhalászi, Szabolcs-Szatmár megyei pedagógus)
-   Végezetül: A gimnáziumi énekkari munkámhoz szorosan kapcsolható a „roma   költészet és 
irodalom” című előadás, amelyet Pató Selam tartott, és mivel a
gimnáziumban, ahol tanítok 70 % roma kissebség, és az énekkar jelentős részét
a muzikális kissebség teszi ki, igencsak jó ötleteket és főleg etnikai
sajátosságokat tárt fel az előadó, melyeket a munkámban hasznosítani tudok.   
(Téglás, Hajdú-Bihar megye, pedagógus)

A hazai művészetoktatási háttérintézmény hiánya nem csak az új eredmények   beépülését gátolja közoktatási rendszerünkbe, hanem a nemzetközi eredmények híre is nehezen  jut el hozzánk. Erre egy külföldi földi példát szeretnék említeni:

Mintha a „legyen a zene mindenkié!” eszméje valósulna meg Venezuelában  az El SISTEMA elnevezésű nemzeti klasszikus zenei oktatási hálózat létrejöttével, ami 1975-ben indult el.  Azóta 10 különböző kormány váltotta egymást, de mindig megmaradt az EL SISTEMA támogatása. Amikor 2007-ben az egyik legnagyobb venenezuelai bank 150 millió dollárt ajánlott fel hét regionális zenei központ megépítésére, sokan ellenezték a döntést, hogy a klasszikus zene az elitnek, vagyis a magasabb társadalmi rétegeknek szól elsősorban.

A bank azonban komoly szociológiai kutatásokat végeztetett a zenét tanultak körében, és az derült ki, hogy akik részt vettek az EL SISTEMÁBAN, azok sokkal nagyobb arányban járták ki az iskolákat, és sokkal kisebb mértékben érintette őket a fiatalkori bűnözés, mint akik zenétlenül élték le a gyerekkorukat. A bank kalkulációi szerint az iskolából való kimaradás csökkenése, valamint a bűnözés visszaszorítása összességében azt jelenti, hogy minden olyan dollár, amelyet az EL SISTEMA támogatására fordítanak, az ország számára 1,68 amerikai dollárt ér.

Összegezve az elmondottakat:
Meggyőződésünk, hogy a gyermekkori művészeti nevelés hathatós segítséget képes adni a cigány gyermekek szocio-kulturális hátrányainak leküzdéséhez, segítve felzárkóztatásukat és az  eredményes iskolai tanulásukat. Ennek hazánkban megvannak a személyi és módszertani feltételei is. Egyben  hatékony nevelési koncepciót tudnánk felajánlani bármelyik hozzánk hasonló gonddal küzdő  európai ország számára is.

De művészetpedagógiai programunk legfőképpen abban segítene, hogy a boldog, harmonikus gyermek, és a versenyképes tudás ideális célját elérhessük az oktatási intézményeinkben.    
Köszönöm a figyelmüket.