18 szociológus, történész, antropológus, politológus, hebraista szerző 16 tanulmányban nem a fogalmak egységesítésére törekedett, hanem egy-egy konkrét jelenséget vizsgálnak annak kiderítése érdekében, hogy az integráció, asszimiláció, szegregáció mit jelenthet az egyes csoportok, országok, időszakok esetében és miként lehet ezt a viszonyt egy-egy csomópontban megragadni, mérhetővé tenni, működését értelmezni.

A négy részre tagolt kötet első része az elméleti fogalomtisztázásra törekszik. Balázs Zoltán, Biczó Gábor és Kiss Tamás az integráció és az asszimiláció jelenségét elemzik, míg Ladányi János a szegregációt állította a középpontba. A következő blokkban a cigányság (Feischmidt Margit, Vidra Zsuzsa, Bartl Ágnes) és a zsidóság (Papp Richárd, Komoróczy Szonja) körében végzett kvalitatív és történeti vizsgálatokat olvashatunk az integráció, disszimiláció és a közösségképződés tárgykörében.

A harmadik, Felülnézetben címet viselő fejezet négy tanulmánya (Tóth Ágnes, Vékás János, Eszenyi Orsolya, Papp Z. Attila, Lajtai Mátyás) olyan statisztikai elemzéseket hoz, amelyek a cigányság társadalmi integrációjának mérhetőségét és összehasonlíthatóságát teszi lehetővé. A kötet záró tanulmány-blokkja a nemzeti kisebbségek többségi államon belüli társadalmi illetve etnopolitikai integrációjával foglalkozik (Bárdi Nándor, Szarka László, Eiler Ferenc, Fedinec Csilla).

Argumentum Kiadó, Budapest, 2011 - Asszimiláció, integráció, szegregáció. Párhuzamos értelmezések és modellek a kisebbségkutatásban. Szerk. Bárdi Nándor, Tóth Ágnes, Argumentum, Budapest, 2011, 381 p. [Tér és terep. Az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének Évkönyve 8.]