Címlap Nagyvilág Kitekintő Mit jelent az elcigányosodás?

Lovaricko shibako grizhipe

Kiadványaink

Radio Romano

Archív

Csatka

Közös Út Baráti Kör

Blog

Névjegy

Gindima

Tumencaj muro dyi sagda. Te na bisterdyon pa jekhavreste, zhikaj e luma luma avla,..

http://rfgy.blog.hu/

Portré

Rostás-Farkas György

CTMT videók

GTranslate

 

Rólunk

Mit jelent az elcigányosodás? PDF Nyomtatás E-mail
Kitekintő
Írta: Administrator   
2011. június 29. szerda, 13:39

Mi történik akkor, ha a székelyföldi településekre cigányok költöznek be, vagy megnő a romák aránya? A manna.ro riportere Parászka Boróka Kiss Tamás szociológussal beszélgetett a témáról:

Borboly Csaba RMDSZ-es önkormányzati elnök a szövetségi képviselők legutóbbi ülésén szombaton, Marosvásárhelyen úgy fogalmazott: a Hargita megyei települések helyzetét nehezíti a térségben folyó elcigányosodás. Bognár Zoltán, a Szabadelvű Kör elnöke visszautasította a megjegyzést, mert úgy vélte: ez a kifejezés rasszista.


Az elcigányosodás veszélyeire hivatkozott Borboly Csaba megyei önkormányzati elnök legutóbbi nyilatkozatában, és arra figyelmeztet: ez nem rasszista, hanem tudományos kifejezés, amit rád mint szociológusra hivatkozva használ. Mit jelent ez a fogalom szerinted?

Ezt a kifejezést valóban társadalmi folyamatok leírásához használtam. Látni kell, hogy 1989 után új, addig nem létező marginalitásba került a romák egy része. Míg a múlt rendszerben állandó jövedelmük volt, munkát találtak maguknak a termelő szövetkezetekben, a rendszerváltás után kiszorultak a munkaerőpiacról, és ezzel párhuzamosan megkezdődött a területi szegregáció.

Az elcigányosodást nem én használom először, ez a fogalom Szelényiék kifejezésével élve azt jelenti, hogy bizonyos falvakban, kistérségekben a romák aránya nő. Több oka van annak, hogy miért nő, például azért, mert a termékenységi trendjeik mások. Másrészt ezekről a területekről – ahogy azt Szlovákiában, Magyarországon láthatjuk – a többségi népesség elmenekül.

Az elcigányosodás egy jelenségegyüttes, és szorosan kapcsolódik hozzá a társadalmi devalválódás. Ebben az értelemben használtam itt. Fáziskülönbség van, még nem tartunk ott, ahol a szomszédos államok, de Székelyföldön is megindulhatnak ezek a folyamatok.

Alsórákoson pont arról van szó, mint  Észak-Borsodban, Kelet-Szlovákiában. Ott, ahol a romák aránya már a negyven százalékot is meghaladja, van még egy nem roma közösség, aki ott képzeli el a jövőjét, és nem akar elköltözni. Mi legyen velük?

Tehát ez lenne a modell: vagy romák, vagy magyarok?

A kérdés az, hogy ez egy másik modell, vagy csak fáziskülönbség van a Székelyföldön a magyarországi és szlovákiai településekhez képest. Attól félek, hogy ez utóbbi. A vizsgálatok arra utalnak, hogy a romák túlélési stratégiájában a hagyomány vezérelte kooperációnak, a magyarok és romák együttműködésének nagy szerepe van, a roma gazdasági expanzióval pedig ezek a kapcsolatok erodálódnak.

Hogy kell érteni ezt a gazdasági expanziót?

Megfigyelhető Romániában is, hogy a gazdagabb önkormányzatok a szegényebb önkormányzatok kárára oldják meg a roma ügyeket, pedig ezeknek a kezelése őket illetné. Apácán és Tatrangon a helyzet azért éleződött ki, mert Brassó ide romákat nyomott ki.

Inkább szociális lakásokat építettek más településekre, csak költözzenek ide. És így olyan roma csoportok kerültek be a településekre, amelyek sose működtek együtt a helyiekkel: Brassó a periférikus vidékekre hárította ezeket a konfliktusokat. Nemcsak az alsórákosiak problémája a roma konfliktus, de a területi szegregációs folyamatok oda csapódnak.

Nem tartasz attól, hogy az elcigányosodás kifejezés nem segíti az etnikai konfliktusok megértését, sőt súlyosbítja azokat? Aki ezt a szót hallja, könnyen gondolhatja, hogy az elszegényedés, a munkanélküliség, a kriminalitás a cigányok „velejárója”. Tudományos kifejezésnek mondod, de ez nem értéksemleges fogalom. Nem vagyok meggyőződve, hogy amikor Borboly Csaba az elcigányosodás veszélyeire figyelmeztet, akkor pontosan különbséget tesz szociálpolitika és rasszizmus között.

Nem tudom, lehet, hogy van Borboly szavaiban kétértelműség, és az is lehet, hogy nem szerencsés az elcigányosodás fogalmának a használata. De tény, hogy maga a szegénység etnicizálódik. Ezek az amerikai eredetű underclass elméletek is az etnicizálódásról szólnak.

Releváns kérdés, amit felteszel, de én ezt a szakkifejezést nem így szerettem volna használni. Azzal is szembe kell nézni, hogy a cigányság nem úgy épül fel, mint a román és a magyar etnicitás. Két utóbbi szubjektív azonosulást feltételez, egy bizonyos nyelvi, kulturális készlet használatát, amit birtokolható.

A romák identitása heteroid identifikáció, döntő szerepe van annak, hogy mások hogyan azonosítják a romákat. Szelényiék kutatása alapján elmondható, hogy az identifikáció egyik fontos eleme a rasszjegyek, valamint a minden napi élet gyakorlata.

Azt állítod, hogy a szegregációt segíti a romakérdés perifériákra taszítása. Én azt látom, hogy a periférián történő szegregáció is szegregáció, és ez alól nem ad felmentést a „gazdagabb” vidékek hibás romapolitikája. Ha a brassói önkormányzat – tegyük fel – rasszista, intoleráns, és nem végzi a dolgát, akkor az alsórákosi nem lehet rasszista, intoleráns és háríthatja el a saját felelősségét.

Ez kicsit alattomos dolog. Azt kell megérteni, hogy ezeket a konfliktusokat piaci folyamatok vezérlik. A piaci társadalom az, amelyik a szegregációt teremti. Amit most látunk, az az, hogy kivonulnak a szegregált terepekről a mainstream társadalmi szereplők. A prosperáló területek felől megoldod a saját problémáidat, és a periférikus területen élőkre hárítod.

Brassóban, Kolozsváron ezerrel folyik ez a folyamat, Kolozsváron a negyedeket is „kipucolták” a cigányoktól. Nem biztos, hogy annak a településnek a népességével van a probléma, ahova a romák bekerülnek. Ez nem az alsórákosiakról, csíkszentkirályiakról szól, hanem a piaci társadalom mocskos működéséről.

Mindig lesz egy meta- vagy makroszint, ahova a romakérdés (vagy bármely más etnikai konfliktus) tovább utalható. Alsórákos Brassótól, Brassó Bukaresttől, Bukarest pedig a nemzetközi folyamatoktól függ, ha ezt a logikát követjük. Meddig mutogathatunk a hátunk mögé?

Én nem etikai ítéleteket hozok, hanem a folyamatokat elemzem. Ezeknek a konfliktusoknak a mozgatórugói makroszinten vannak. A kisközösségek rasszizmusa ezekre a makro-okokra vezethető vissza, és ha nem ezekben a makro-összefüggésekben beszélsz, fals.

Lehet arról gondolkodni, hogy milyen probléma-kezelési technikái vannak a kisközösségeknek, vagy akár a romáknak, de globálisabban kéne nézni ezt a jelenséget, mert így a lokális jelenségeket is jobban lehet értelmezni. Itt nem az a kérdés, hogy a helyi pap szereti-e a cigányokat vagy sem.

Rasszista papokból áll össze a rasszista egyház – ezzel mit kezdjünk? Mit kezdjünk a rasszista pappal?

Biztos kezdeni kell a rasszista pappal is valamit, mert valóban, ez egy jelenség. És ezt meg lehet morálisan is ítélni. Lehet, hogy ez az ítélet egy újságíró dolga, nem egy elemző szociológusé. Én, ismétlem, a makrofolyamatokat szeretném láttatni, anélkül, hogy a szereplők habitusát értékelném.

Két év telt el a Hargita megyei konfliktusok óta. Hogy látod, mit változott a helyi önkormányzatok, a megyei önkormányzatok viszonyulása? Lépett-e előre a térség?

Ezeket a Hargita megyei magyar-cigány konfliktusokat is ebben a keretben tudom értelmezni. Azt kell megnézni, hogy mi történik a lokális munkaerőpiacokon.

 

 

(Forrás: manna.ro)

Módosítás dátuma: 2011. június 30. csütörtök, 14:05
 
Copyright © 2024 Kethano Drom - Közös Út. Minden jog fenntartva.
A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete
 

Tehetség

Örökségünk nyomában

PTK roma tananyagok

Emlékezet

Portré

Közös Út a Facebookon

Mottó


„A cigány kultúrának intézményekre van szüksége...
Én ezt egy kulturális autonómia intézményrendszerén belül képzelem el, amely nem szavakból, hanem láncszemként egymáshoz kapcsolódó intézményekből állna.”

***

Részlet Orbán Viktornak  2008. április 11-én elhangzott beszédéből.


 

Civilhang

SZEMlélek

Galéria