VENDÉGSÉGBEN
AZ ÚJ TÁRSADALOM SZALONBAN

„Európa új társadalma a szemünk előtt formálódik. Ennek az új társadalomnak legfőbb jellemzője, hogy a nemzeti identitást nem felváltja, hanem kiegészíti, ha úgy tetszik, teljesebbé teszi a tágabb szülőföld – Európa – iránt érzett felelősség. Európa polgára ismét az egyetemes emberi alapértékek és erkölcs mentén definiálja magát, a rész ismét megtalálja magát az egészben, elválaszthatatlanul kapcsolódik össze önmagunk és a mások megismerésének igénye, a kulturális hűség és a sokszínűség,a nemzeti örökség és a mások értékeinek tisztelete. Ehhez az út gondolkodó és tettre kész emberek találkozásán és egy új, határokat átívelő közösség létrejöttén keresztül vezet. Az Új Társadalom Szalon célja üdvözölni az átalakulást és alkalmat teremteni Európa új társadalma meghatározó személyiségeinek találkozásához.”
/Új Társadalom Szalon alapító levele 2008/

Az Új Társadalom Szalon 2008 májusában indult. Alapítói neves hazai és külhoni  személyiségek. Havi rendszerességgel megtartott programjain közel két éve találkoznak a hazánk és Európa jövőjéért tenni akaró keresztény demokrata eszmerendszerhez kötődő értelmiségiek. 2010 márciusában  szalon vendégei a cigány  kultúra képviselői voltak. Az alábbiakban részleteket közlünk az eseményről készített riportösszeállításból.

Dr. Bencsik Dávid
(Külügyi jogász, alapító tag)

Elhatároztuk, hogy létrehozunk egy a keresztény demokrata eszmerendszerhez igazodó fórumot, ahol rendszeresen találkozhatnak a konzervatív keresztény eszmeiségű gondolkodók, közéleti személyiségek. Nem elsősorban politikai közösségre gondoltunk, hiszen a tudomány, a politika a gazdaság, az oktatás, a művészetek minden területről érkeznek ide vendégek.
Minden rendezvényünknek vannak vendégelőadói, a mai estén például egy olyan országhoz nem köthető nép képviselői mutatkoztak be, amelyik  velünk egy hazában él sokszáz év óta és eljött az ideje, hogy helyreállítsuk a megbecsülését. A cigányságról van szó…
A cigányságot két nagykövete képviseli: Rostás-Farkas György József Attila díjas író és Raduly József, a Magyar Kultúra lovagja. Az általuk vezetett delegáció a szalon vendége.
Az elmúlt 20 évben Magyarországon egy cinikus politikai elit által irányított politika érvényesült, melynek érdekében állott a magyarság és a cigányság egymás ellen hangolása.
Odáig jutottunk, hogy 2010-ben hovatovább polgárháborús körülmények uralkodnak az országban. Ismételten  vissza kell terelni az embereket és az indulatokat oda, ahová valók. A magyar társadalomnak meg kell ismernie a cigányságot, és a cigányságnak is el kell fogadnia a többségi társadalom normáit. A kérdés, amit ma este is felteszünk, hogyan lehet megoldást találni azokra a súlyos problémákra, amik kialakultak az országban.
Nekem sok cigány barátom van, s nagyon büszke vagyok rájuk. Sőt igazából, ha az ember cigányok között mozog nem is csak barátai, hanem testvérei vannak. Remélem, hogy minél több magyar fiatal és magyar ember megtapasztalja ezt, és minél több cigány ember fogad szívébe magyar barátokat. Ezért érdemes dolgozni és ezért van a szalon is.

Ifj. Suki András
(zongoraművész)

Nagyon fontosnak tartom, hogy a cigányság értelmiségi rétege hallassa a hangját és elmondják a gondolataikat, hogy milyen úton szeretnék folytatni azt az utat, amelyen elindultunk, és milyen irányba kellene hogy tartsunk. Nagyon sok probléma van, kezdve a gazdasági problémáktól, egészen a társadalmi elfogadás problémájáig. Nem lehet azt mondani, hogy az egyik fontosabb mint a másik, ezt valahogy együtt kellene megoldani. Mivel én művész vagyok, természetesen a művészetemmel harcolok a cigányok elismertségéért. Nem szeretek csak a problémákról beszélni, igyekszem inkábbs a dolgok pozitív oldalára figyelni. Természetesen mindenkinek az életében vannak személyes kudarcok, de én úgy érzem azok is azért vannak, hogy tovább lendítsenek bennünket, s abból is erőt kell kovácsolni..

László Zoltán
(képviselő, Fővárosi Közgyűlés)

Nekünk cigányoknak komoly kihívást jelent, hogy megtaláljuk a helyünket a többségi társadalomban. A cigányság itt él többszáz éve, ez a hazánk, nincs más hazánk. Itt akarunk élni, és ezért tenni is akarunk. Ebben a szalonban bárkivel találkozunk nyíltan, jó szívvel fogadnak bennünket. Ez itt a béke szigete. A cigányoknak nem sok lehetősége volt ezidáig, hogy elhiggyék magukról, hogy ők is hasznos tagjai ennek a társadalomnak. Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy valakinek érdeke, hogy a cigány nemzetet térdre kényszerítse. A szegénység mindenkit megroppant, lelkileg és erkölcsileg is. Azt gondolom, hogy az állam hibája, hogy a cigányság ott tart, ahol. Az állam felelőssége lesz az is hogy a cigányokat kivezzesse ebből a helyzetből.Ezek a beszélegetések, ezek a délutánok, amit egymással beszélgetve töltünk, megváltoztathatják az ország jövőjét. Főleg azért, mert elkezdünk hinni egymásban. A cigányságnak nincs szüksége felettes énre, képes önmagát irányítani. De a lehetőséggel csak azok tudnak élni, akik maguk is tenni akarnak a sorsukért.

Dr. Szakály Sándor
(történész)

Én azt gondolom, hogy ez egy olyan kezdeményezés, ami példamutató lehet a jövőre nézve is.
Hasonló, de részben különböző gondolkodású embereket összehozni, föleleveníteni a régi hagyományokat ez alatt a szalont értem, ahol az emberek eszmét cserélhettek. A magyarországi cigányság integrálódásának ez is egy meghatározó fóruma lehet. Nagyon lényegesnek tartom, hogy a magyarországi cigányság úgy mutatkozhasson be, ami vonzóvá teheti  mindenki számára annak a kultúrának, annak az életmódnak a megismerését, amelyet ők szeretnének megtartani. A kérdés az, hogy a magyarországi cigányságnak vannak, lesznek- e olyan vezetői, akik felelősséget éreznek a saját közösségük és a velük együtt élő többségi társadalom iránt is. A mindenkori kisebbséget a politika igyekszik fölhasználni. A kiszolgáltatott emberek, akik iskoláztatottságuknál, anyagi helytzetüknél fogva sokkal roszabb helyzetben vannak, mint a politikacsinálók. Én azt gondolom, a következő eszetendők lesznek azok, ahol éppen a múltból okulva meg lehet találni azt a módot, hogy valóban tisztességes egymás mellett élés, egymás segítése legyen a magyar társadalomban, ebben a kérdésben.

 Az eseményről készített filmes összefoglalót az alábbi hivatkozásra kattintva tekinthetik meg:

http://www.echotv.hu/20100322_sorsfordito_talalkozasok.html