Az ENSZ Közgyűlése 2000-ben határozott úgy, hogy június 20-át a menekültek világnapjává nyilvánítja. Ezen a napon, 2001 óta, a hazájukat elhagyni kényszerülők helyzetére akarják felhívni a figyelmet. A június 20-i dátumot azért választották, mert egybeesik az afrikai menekültek napjával, amelyet 1975 óta tartanak meg.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint egy évtized alatt majdnem a felére esett vissza a fejlett ipari országokban regisztrált menedékkérők száma, amely Magyarországon is csökken. (Ugyanakkor az Európai Unió tagországait idén jelentős kihívás elé állítja a Líbiából induló menekültáradat.)
    Az országokon belüli menekültek száma azonban nő, tavaly 27,5 millió ember kényszerült elhagyni lakhelyét éhínség vagy fegyveres konfliktus miatt.

Az UNHCR 1950-ben alakult, az intézménynek az 1956-os magyar menekülthullám jelentette az első nagyobb kihívást. A levert forradalom miatt mintegy 200 ezer magyar hagyta el az országot, többségük Ausztriába ment, végül mintegy 18 ezren maradtak ott, a többieket más országok fogadták be.

A Menekültügyi Főbiztosság világszerte koordinálja a menekültek és menedékkérők védelmével kapcsolatos tevékenységeket, valamint igyekszik tartós megoldást találni a menekültek helyzetére.
 A közép-európai régióban Magyarország elsőként, 1989-ben ratifikálta az 1951-es genfi menekültügyi konvenciót. Az egyezmény és az azt kiegészítő 1967-es New York-i jegyzőkönyv az a jogi alapdokumentum, amely meghatározza a menekült és ahhoz kapcsolódó menedékjogi eljárás fogalmát.

A dokumentum ratifikálása után néhány évvel Magyarország maga is befogadóvá vált: a délszláv válság idején 70 ezer ember érkezett ide, nagy részük később hazatért.

Az UNHCR adatai szerint 2008-ban a többi közép-európai országhoz hasonlóan Magyarországon is csökkent a menedékkérők száma, 2009-ben azonban jelentős növekedés volt tapasztalható: csaknem 50 százalékkal, az előző évi 3.118-ről 4.672-re nőtt az országban menedékkérelmet benyújtók száma.

Az unióba érkező menedékkérők két százaléka jön Magyarországra, a legtöbben Szerbiából, Koszovóból, Afganisztánból, Irakból, Törökországból, Szomáliából és Grúziából érkeztek.

Az uniós tagállamoknak az elmúlt hónapokban a Líbiából érkező menekültek okoznak leginkább gondot. Az ENSZ és nemzetközi szervezetek adatai szerint február 15-e óta 10-15 ezer ember halt meg az észak-afrikai országban, a menekültek száma pedig csaknem 952 ezer.     Ambrus Ágnes, az UNHCR magyarországi részlegvezetője az MTI-nek korábban azt mondta, az EU képes megoldani a líbiai menekültek problémáját, a kialakult helyzet inkább "a mindennapos politikai együttműködés próbája", újfajta feladatot jelent a tagállamoknak.

A világnap alkalmából tartott, a magyar EU-elnökség keretében szervezett nemzetközi konferencián szerdán Hóvári János, a Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkára a menekültekkel szembeni szolidaritás szükségességét hangsúlyozta, és azt mondta: gondoskodni kell arról, hogy ha meg is fosztották őket otthonuktól, ne fosszák meg őket a jövőjüktől.

(Forrás: MTI)