Ruva Farkas Pál irodalmi estjéről szubjektíven: Gyönyörű találkozásban lehetett részük április 15-én délután, a Honvéd Kulturális Központ Gobelin Termébe ellátogatóknak.

Ruva Farkas Pál, a 2010 évi Kisebbségekért Díj államilag kitüntetett író-költő műfordítója, legújabb novelláskötetének, az Elgurult álmok-nak bemutatására került sor ezen a szellemileg igen tartalmas, elgondolkodtató értékeket közvetítő rendezvényen.

17-20 óráig szegeződött a közönség töretlen figyelme a „Vasvirágok nyílása”, „"Agave", Zen-zug”, „Ars-Más” és „Gipsy passió” szerzője legújabb gyűjteményes kiadványának gyöngyszemeire, valódi művészi színvonalon tolmácsolt műveire. Székhelyi József és Balázs Ágnes színművészek csodálatos előadásának, közreműködésének köszönhetően három novella tükrében kaphattunk bepillantást egy, az európai társadalom életétől még a közvetlen közelmúltban is nagyban különböző szubkultúra világába. A felolvasott művek, melyeket pedig már ismertem, meghatározóan nagy hatást tettek rám ebben a közvetítésben.

Hirtelen teljes súlyával megérintett annak a jelentősége, amit már régóta vallok és hirdetek: hogy a cigányság történeteinek megóvása, továbbadása, másokkal való megismertetése döntő fontosságú küldetés! Sajnos, nagyon kevesen vannak olyan elszánt, és rendkívüli géniusszal megáldott egyéniségek, amilyen Ruva Farkas Pál: az ő magas irodalmi klenódiumot képviselő írásai egyben hiteles letéteményesei a nép gondolkodásmódjának, érzésvilágának, életvitelének -, így emelkednek a cigány kultúra krónikás irodalmának permanens pillérévé.

Nem csupán a magyarok, de cigány fiataljaink számára is fontos a múlt e semmi más nép kultúrájához nem hasonlítható világának megismerése, a gyökerekkel való benső kapcsolat megtartása! Mert mások ismeretének, és az önismeretnek is ez adja az alapját, amely nélkül a jelen és jövő csonka, átláthatatlan és nehezen kezelhető. Jómagam második évtizede ismerem az írót és családját -, s még így is meglepő lelki kaland volt belegondolni közvetlen elődei krónikájának ezen kis mozaikjaiba. S a közönség soraiban is a meglepődésnek és érdeklődésnek a megnyilvánulásai voltak kivehetők.

Igen, egy különleges, feledésbe-merülésnek kitett szeletkéje az a valóságnak, mely Ruva Farkas Pál néprajzi értékűnek is bátran tekinthető írásai forrása. S egyben magyarázatot ad költeményei mélységére is. Azokban olyan elevenen él minden érzelem, olyan hőfokkal, és olyan eredeti fogalmi összekapcsolásokban, melyeknek oka messzebb keresendő az egyéni élet személyiségformáló fordulatainál. Messzebb: egy nép karmikus-genetikus meghatározottságában, kollektív sorsában, érzés- és gondolkodásmódjában.

A költeményeket szerzőjük felnőtt gyermekeinek előadásában hallgathattuk meg, ami csak fokozta az est gazdagságát. Lélekemelő érzés volt látni a következő generációt, akik már annak a küszöbén állnak, hogy az őket követőnek adják tovább az értékeket -, látni azt, hogy vannak, akik által biztosított ennek a küldetésnek a továbbvitele. A megrendítően szép és tartalmas, egyéni nóvumokban gazdag versek elhangzását követően, az est utolsó órájában maga az író mesélt távolabbi és közeli múltról.

Ruva Farkas Pál minden szereplése egyszeri és megismételhetetlen: kiváló hangulatteremtő képességgel áldotta meg az Ég. Biztonsággal érez rá az adott közönség érdeklődésére, és magával ragadó stílusban, derűt teremtve, mégis komolyan elgondolkodtatva hívja létbe azt az atmoszférát, melyben a hallgatóság szíve és elméje befogadóvá válik. Hiszem, hogy mindnyájan belsőleg gazdagodva, megajándékozottan távoztunk az estről. Adja az Isten, hogy még igen sok verses és prózás kötetével örvendeztessen meg bennünket a kiváló író, erőben, egészségben folytathassa pótolhatatlan értékű, nagyszerű munkásságát!