Dr. Ranner Gizella, a CTMT örökös tagja (1928-2005)

(Feledhetetlen munkatársunkra Rostás Farkas György  2005-ben írt búcsúztatójával emlékezünk)

 "Az együtt végigvitt munkák, megélt élmények, a közös célok egy családdá kovácsoltak bennünket. Kedves munkatársunk most visszatért vér szerinti családja körébe. Három évtizedet nem lehet egyik napról a másikra kitörölni, elfelejteni. Dr. Ranner Gizella az a személy, aki mindig jelen volt, és segített megoldani a problémákat.

Sok művész neki köszönheti, hogy Magyarországon olyan elismertséget szerzett, amire joggal lehet büszke úgy a cigányság, mint a többségi társadalom kultúra- és művészetkedvelő rétege. A Nők Lapja főszerkesztő-helyetteseként sok kezdő és megerősítésre váró fiatal írót segített, hogy első írásai megjelenhessenek. Emlékezhetünk rá még sokan, hogy nekünk, szárnyainkat bontogató íróknak, költőknek mit jelentett akkoriban ez a féltő, okos és szeretetteljes segítség. Küzdelmes, nehéz, egyúttal csodálatos három évtizedet tudhatok a magam részéről kettőnk összeforrott munkássága mögött.

A lapunknál az első pillanattól ő lett a szerkesztőségi mindenes, és mindannyian hálásan bíztuk magunkat az irányítására. Néha megjegyezte: ő magyarnak született, de a szíve cigány. Valóban: a cigányok jobb sorsáért, boldogulásáért szentelte az életét..
Ranner Gizella három évtized elteltével – bárhogy fáj nekünk, mégis ki kell mondani – jól döntött. A családját, az unokáit választotta.

Gizike! Nagyon hiányzik a jelenléted, a tekinteted, a mindentudásod, a részletekre is kiterjedő figyelmed, az életbölcsességed! Az a hihetetlen memória, amivel rendet teremtettél abban a káoszban, ami – tudjuk – könnyedén eluralkodik egy szerkesztőségben, ha nincs türelmes és bölcs rálátás a dolgokra.

Most, hogy már nem dolgozol velünk, látjuk: a Te figyelmed tartotta össze ezt a szerkesztőséget. A tekintélyed és szeretetteljes bölcsességed kis közösségünk légkörét fegyelmezetté, ugyanakkor családias fészekké varázsolta, ahol jó volt lenni. Nagyon hiányzik ez a légkör, amit bölcs és finom lényeddel Te varázsoltál körénk. Ezt nem lehet elégszer meghálálni Neked."