Lovaricko shibako grizhipe

Kiadványaink

Radio Romano

Archív

Csatka

Közös Út Baráti Kör

Blog

Névjegy

Gindima

Tumencaj muro dyi sagda. Te na bisterdyon pa jekhavreste, zhikaj e luma luma avla,..

http://rfgy.blog.hu/

Portré

Rostás-Farkas György

CTMT videók

GTranslate

 

Rólunk

Hogyan tovább Roma Stratégia?

By Administrator, on 27-12-2011 21:34

A Nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia elfogadása kapcsán kérdeztük az illetékes államtitkárt. Balog Zoltán beszámolt egyebek mellett az új típusú telepfelszámolási programról és a keresztény roma szakkollégiumi hálózatról is.
Elfogadta a kormány a Nemzeti társadalmi felzárkózási stratégiát. Korábban romastratégiáról volt szó. Miért változott az elnevezés?

– Üzenetértékű módosításról van szó, a dokumentum alcíme is kiegészült: „mélyszegénység, gyermekszegénység, romák.” Ha ugyanis kizárólag etnikai síkra visszük ezt az ügyet, könnyen szélsőségekbe eshetünk. Az egyik ilyen, hogy a cigányságnak származásánál fogva jár többlet, míg a másik szerint a romákkal külön módszerrel kell bánni, mert képtelenek a társadalomba való beilleszkedésre. Egyik álláspont sem elfogadható. Ezért azt mondtuk, bár szükség van speciális, a romák felzárkózását szolgáló eszközökre, ezeket nem választhatjuk el a mélyszegénység elleni küzdelemtől. Mindazonáltal Európában azért is kellett a cigányság ügyére felhívni a figyelmet, mert olyan nemzetiségről van szó, amelynek nincs anyaországa a kontinensen, de kisebb-nagyobb számban szinte valamennyi tagállamban jelen van. Ezért tudtuk az uniót meggyőzni arról, közös ügyről beszélünk. A még nyáron az Európai Bizottság (EB) által elfogadott roma-keretstratégia értelmében minden országnak év végéig saját koncepciót kell letennie az asztalra.

Mi lesz a magyar stratégia további sorsa?

– A tagállamok közül elsőként már el is küldtük a dokumentumot Brüsszelbe. 2012 elején az EB alapvető emberi jogokkal foglalkozó ügynöksége megvizsgálja, majd közzéteszi az értékelését. Attól kezdve kétévente ellenőrzik a benne foglaltak végrehajtását. Érdemes megjegyezni, hogy nemcsak a 2020-ig szóló stratégiát, de ahhoz kapcsolódóan egy rövid távú, felelősöket, forrásokat és határidőket is megjelölő intézkedési tervet is el kellett készítenünk.

Más tagállamok hasonlóan „lelkesek” a témában?

– Úgy látom, Romániában kiemelten foglalkoznak vele, míg Bulgáriában és Szlovákiában furcsa módon a Világbank intézi ezt a folyamatot. Csehország inkább elzárkózó, nem akarnak külön romastratégiát, viszont a német koncepció, a magyarhoz némileg hasonlóan, a szociális felütést alkalmazza. Különböző megközelítések vannak, de összességében azt mondhatom, nem túl nagy a lelkesedés. Kivételt képez ez alól – rajtunk kívül – talán Spanyolország. Megjegyzem, a romakérdés nem minden államot érint hasonló mértékben. Például Franciaországban vagy Németországban a több millió bevándorló ügye sokkal fontosabb.

A stratégia kapcsán fontos körülmény az ellenőrizhetőség. Kiragadott példa, de ki fog mondjuk a felelősként megjelölt nemzetgazdasági miniszter fejére „koppintani”, ha nem valósul meg időben a roma telepek felszámolásának meghatározott szakasza?

– A tárcavezetőnek a pénzt és a végrehajtást kell biztosítania, a koordinációt a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság végzi. Ezt már a gyakorlatba is megkezdtük átültetni, kijelöltük az új típusú telepfelszámolási program helyszíneit. Nem dózerolunk, hanem ahol a közösség részéről az együtt maradásra van igény, ott inkább az életkörülményeket próbáljuk feljavítani. Hangsúlyozom ugyanakkor, azoknak kívánunk segíteni, legalábbis az első körben, akik – kvázi – viszonzásként teljesítenek is. Ha a Tárki felmérését nézzük, nem hagyható figyelmen kívül a többségi társadalom sajnálatos módon elutasító, részben magyarázható viszonyulása a kisebbségek irányában. Ám a többség is inkább elfogadja, ha olyan valaki kapja a támogatást, aki azt hasznosan, tisztességgel használja fel. Tehát az – önmagában is értelmetlen szóösszetételnek mondható – pozitív diszkrimináció helyett én inkább az esélyek kiegyenlítéséről, illetve az igyekezet honorálásáról beszélek. Sajnos hazánkban az elmúlt évtizedekben kialakult az a mentalitás, hogy: „Dögöljön meg a szomszéd tehene is!” Sokan a másik rovására akarnak boldogulni, miközben folyvást irigykednek. Ráadásul az ügyeskedő lett a sztár. Nem árt tudomásul vennünk, ha a szolidaritás nem erősödik a közvéleményben, akkor nemcsak a cigánykérdés megoldása nem jut majd előbbre, hanem az egész ország nagy bajba kerül.

– Milyen források állnak rendelkezésre az integrációs programok esetében?

– Elsősorban uniós pénzek. Eddig a korrupció és a rossz felhasználás jelentett problémát e téren. Ezért erősíteni kell a célzott felhasználást, illetve azt, hogy a támogatások hosszú távon fejtsék ki hatásukat. A lényeg, hogy tartós javulást hozó változásokat eszközöljünk. A szociális felzárkózás területén egyébként elég jónak látszanak a pénzügyi perspektívák az unió új költségvetési időszakában. A kérdés a gazdasági válság ellenére is prioritást élvez.

A stratégia kapcsán az eddig elhangzott konkrétumok között szerepel kétezer, szociális asszisztensként tevékenykedő roma asszony „munkába állítása”, Farkas Flórián, a stratégia végrehajtásában jelentős szerepet vállaló Országos Roma Önkormányzat elnöke már nyáron beszélt erről.

– Jövő tavasszal indul a program, jómagam soha nem mondtam közelebbi dátumot. Fontos tényező, hogy a megvalósítás helyi szinten, az ottani igényeknek megfelelően történjen. A célkitűzés, hogy az állami szolgáltató és az olykor elzárt roma közösség között hidat képezzenek, a bizalmat erősítsék ezek a munkatársak. A „toborzást” egyébként az Országos Roma Önkormányzat már elvégezte, négyezer pályázót találtak feleannyi helyre. A képzést uniós forrásból biztosítjuk majd.

– Mennyire segítheti az integrációt a köznevelési törvény?

– Fontos a jogszabály, ugyanis az iskolában tudjuk megtörni a képzetlenség, a munkanélküliség és a mélyszegénység ördögi körét. Elsődleges eszköze lehet ennek az óvodáztatás négyéves kortól való kötelezővé tétele, ugyanakkor az intézmények állami kézbe kerülése is. A központosítás segítheti a földrajzi helyszínből adódó esetleges hátrányok enyhítését. Ami a kisegítő, illetve a felzárkóztatási osztályokat illeti, azoknál szerintem a Nemzeti alaptantervben rögzített tartalom dönti majd el, milyen hatásfokkal bírnak. A lényeg a hátrányos helyzetű diákok eljuttatása „a fősodorba”.

És valóban elképzelhető, hogy a jövőben az Országos Roma Önkormányzat iskolafenntartó lesz?

– A kormány arról döntött, vizsgáljuk meg ennek lehetőségét. Olyan intézmény esetében képzelhető el az átvétel, ahová szinte csak romák járnak. Ehhez azonban a roma önkormányzatnak rendelkeznie kell a szükséges szakmai kapacitással. Egyelőre ott tartunk, hogy várjuk az oktatási államtitkárság előterjesztését, hogy egyáltalán hány iskola jöhet szóba. A nemzetiséghez tartozók arányát, amely lehetővé teszi az átadást, a nemzetiségi törvény határozza majd meg. Ez nemcsak a romákra, hanem mind a tizenhárom nemzetiségre vonatkozik majd.

– Szeptemberben négy helyszínen indult el a keresztény roma szakkollégiumi hálózat. Mik az eddigi tapasztalatok?

– Teljes mértékben pozitívak. Minden esély meg van rá, hogy az egyházak segítségével egy olyan új roma elit képzése valósulhat meg, amely komoly szakmai és erkölcsi színvonalon állva jó hírt szerezhet a cigányságnak, és hidat képez az előítéletes, bizalmatlan világban. És máris vannak új jelentkezők Szegedről, ahol megnyílhat az ötödik szakkollégium.

(Forrás: balogzoltan.fidesz.hu)

   

Users' Comments  
 

Average user rating

 


Hozzszls
A hozzszlshoz be kell jelentkezni.
Belps vagy regisztrci szksges.

Mg nincs hozzszls



mXcomment 1.0.9 © 2007-2024 - visualclinic.fr
License Creative Commons - Some rights reserved
PDF Nyomtatás E-mail
 
Copyright © 2024 Kethano Drom - Közös Út. Minden jog fenntartva.
A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete
 

Tehetség

Örökségünk nyomában

PTK roma tananyagok

Emlékezet

Portré

Közös Út a Facebookon

Mottó


„A cigány kultúrának intézményekre van szüksége...
Én ezt egy kulturális autonómia intézményrendszerén belül képzelem el, amely nem szavakból, hanem láncszemként egymáshoz kapcsolódó intézményekből állna.”

***

Részlet Orbán Viktornak  2008. április 11-én elhangzott beszédéből.


 

Civilhang

SZEMlélek

Galéria