MENÜ
Cigány Tudományos és Művészeti Társaság


XXI. Nemzetközi Tudományos Konferencia

Összefoglaló a CTMT XXI. Nemzetközi Tudományos konferenciájáról

Budapest 2011. október 6-8.


Fókuszban az Európai Roma Stratégia

 

Mottó:

Közösen kell gondolkodnunk a cigányság kontinentális méreteket öltött problémájáról.

A megoldáshoz össztársadalmi összefogásra van szükség, az integráció elengedhetetlen – fogalmaztuk meg a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság XXI. Nemzetközi Tudományos Konferenciáján Budapesten.

Külön köszönet illeti a tanácskozás védnök – házigazdáját Forrai Tamás Gergely jezsuita provinciálist, aki lehetővé tette, hogy a  már elnevezésében is szimbolikus jelentőségével bíró Párbeszéd Házában tartsuk meg rendezvényünket.

1990 decembere óta működő társaságunk tevékenységének központját olyan nemzetközi tudományos tanácskozások jelentik, melyek bemutatják a cigányság értékeit, társadalmi és gazdasági helyzetét, azokat a kezdeményezéseket, melyek európai szinten is jelentősen előmozdíthatják a cigányság ügyét.

Idei konferenciánkon az Európai Roma Stratégia megvalósításának lehetőségeivel foglalkoztunk azoknak a tapasztalatoknak a tükrében, amit 20 éves működésünk alatt társaságuk különböző együttműködései révén felhalmozott.

A 2011 júniusában elfogadott uniós keretrendszer összefoglalja a cigányság felzárkóztatását célzó intézkedéseket, nemzeti szintű programokat.

Öt pillérre – emberi jogok, oktatás, foglalkoztatás, lakhatás, egészségügyi helyzet – alapozva fogalmazza meg a felzárkózás irányelveit.


Emellett kiemelt szerepet kapott a konferencia programjában kultúra, mert véleményünk szerint a sajátos cigány kultúra fontos eszköz lehet a többségi kultúrához, társadalomhoz való kapcsolódás szolgálatában.


Az ország minden részéből és a környező országok roma közösségeiből érkeztek előadók. Megszólaltak a határon túli - szlovákiai, erdélyi, kárpátaljai és vajdasági – partnerszervezeteink képviselői.

 


A tanácskozás számba vette az egyes területek, így az oktatás, a gazdaság, a társadalmi felzárkóztatás, és a kulturális autonómia lehetőségeit. A programban öt tematikus csoportba taglalva jártuk körül az egyes témaköröket.


Így szóltunk az egyházaknak a cigányság felzárkóztatásában betöltendő szerepéről, az oktatás és a tehetséggondozás programjairól, a cigányság társadalmi és gazdasági helyzetéről, a cigány kulturális intézmények szükségességéről, ezzel kapcsolatban a kulturális autonómia lehetőségeiről, és a külhoni cigány közösségek tapasztalatairól.


A konferenciát megnyitó beszédében Duray Miklós felvidéki politikus-közíró a kulturális autonómiát szorgalmazta.

„Ez nem helyhez kötődést jelent. Több mint száz évvel ezelőtt kitalálták a kulturális vagy a személyi elvű autonómiát. Miért nem akarunk erről tudomást venni? Az autonómia nem varázsszó, sem átok. Egyfajta közigazgatási megoldás a kulturális különbözőség kezelésére.”

> AZ EGYHÁZAK ÉS A CIGÁNYSÁG TÉMACSOPORTJÁBAN:


Székely János püspök Boldog Ceferino a romák védőszentje és példaképe címmel egy szeretetreméltó, példamutató, életbölcsességgel megáldott ember képét rajzolta meg.
Számos példát idézett arra, miként állt a cigányság a magyarság mellé fontos történelmi pillanatokban. Fontos lenne ezt felmutatni, hangsúlyozta a püspök, aki kifejezte vágyát, hogy létrehozzunk egy közös ünnepet Magyarországon.
Kocsis Fülöp görögkatolikus püspök előadásában azzal a kérdéskörrel foglalkozott, mely számára a cigánypasztorációban kiemelkedő fontossággal rendelkezik, ez a szertartások szerepe.
Hadházy Antal református lelkész, főiskolai tanár az európai roma stratégia kapcsán az egyházak lehetőségeit vette számba. Előadása kritikus szembenézés volt azzal, miként tudnak élni ezekkel az egyházak.
„Sokan adósok vagyunk, nem értékeljük megfelelő módon a cigány kultúrát. Gyakorta az egyháztagokban erősebb a cigány emberekkel szembeni előítélet, mint a nem egyháztagokban” – mondta.

> A CIGÁNYSÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETÉT elemző témacsoportban:

Zárug Péter Farkas politológus, újságíró Integrációs kényszerek Közép-Kelet Európában címmel arra mutatott rá, hogy egész Európában kényszer az integráció, ez mind a többségi, mind a kisebbségi társadalom elementáris érdeke, ezt Európa népesedési helyzete indokolja.

Lentner Csaba közgazdász a roma stratégia esélyeit tárgyalta az átalakuló hazai és európai környezetben. Az euró-zóna válsága bennünket is elért – figyelmeztetett, a hagyományos értelemben vett, eddigi szisztéma szerinti szociális politika, benne a roma ügyek finanszírozása szinte folytathatatlan. A pénzügyi űr kitöltésére a többség és a kisebbség közötti párbeszéd folytatásával, a civil szervezetek szerepének erősítésével kell reagálni.

> AZ OKTATÁS ÉS TEHETSÉGGONDOZÁS TÉMÁJÁBAN:

Az eddigi, eredmények, mint az Arany János program, a roma ösztöndíjprogramok kiterjesztése mellett több előadó is szorgalmazta a cigány nemzetiségi oktatási programok fejlesztését, a népismereti tárgyak oktatását, a pedagógusképzésbe való bevezetését és a cigány nyelvtanári képzés feltételeinek megteremtését.

Itt került szóba az oktatási lehetőségekhez való hozzáférés esélyegyenlőségének megteremtése is. Az integráció-szegregáció sokat vitatott témájában a jelenlévők véleménye, hogy csak a helyi közösségek igényei alapján dönthető el, mire van szükség, de átjárási lehetőséget kell biztosítani a két oktatási forma között.

A cigány tehetségekre való odafigyelés, segítés fontosságát hangsúlyozva Csermely Péter professzor az Országos Tehetségsegítő Tanács elnöke a tehetségbarát társadalom igényét fogalmazta meg. Mint mondta: „A tehetséggondozás az ország legfontosabb biztonsági tartaléka.”

> A határon túli cigány közösségek tapasztalatai között: Kiemelném a szlovákiai delegáció szereplését, Dr. Ravasz József Dunaszerdahelyen élő egyetemi oktató, újságíró vezetésével, aki előadásában a csallóközi romák identitástudatát és szociális helyzetét felmérő kutatásait ismertette.

Varjú Katalin komáromi tanárnő igen értékes előadását a cigány pérókban végzett oktatói-nevelői munkájáról, a jelenlévők kiemelt figyelemmel és nagy elismeréssel fogadták.

Ugyancsak értékes ismeretekkel gazdagított valamennyiünket a Romano Nevo Lil című roma folyóirat főszerkesztő-helyettesének Daniela Obsasnikovának beszámolója, aki a médiának a felelősségét emelte ki a cigányságról alkotott kép, a közvélemény formálása tekintetében.

A program során több filmet is megtekinthettünk az erdélyi, a vajdasági és kárpátaljai cigányok életéről.

A konferencia zárásaként TŐKÉS LÁSZLÓ az EP alelnöke foglalta össze az Európai Roma Stratégia jelentőségét.

A cigányok nem tárgyai, hanem alanyai a cigánypolitikának vagy a szociálpolitikának, és ebben a szellemben idézem fel 1990 márciusát, amikor Marosvásárhelyen cigányok siettek a román nacionalista pogrom áldozatául esett magyarok megmentésére. „Én azóta elkötelezettebbnek érzem magam, hogy a testvéreink segítségére siessünk”.

Kijelentette, hogy Európának világosan kell látnia: „mezítláb marad a magasztos Unió, hogy ha itt, a hátsó udvaraiban egy mélyszegénységben élő, nyomorúságos életszínvonalú társadalom található”.

Tőkés László azt is említette, hogy igény tart a magyarországi cigány értelmiség segítségére az általa elnökölt nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen létrehozandó romológia szak működtetésében.


VÉGEZETÜL:

A Cigány Tudományos és Művészeti Társaság fő küldetésének tekinti a cigányság kulturális értékeinek képviseletét.

„A roma stratégiának egy olyan szegmensét szeretnénk jobban kiemelni, amiről kevés szó esik: ez a kultúra és a kulturális autonómia kérdése.

Meggyőződésünk, hogy hiába adunk kenyeret, mert a cigány emberek kultúra és lélek nélkül nem tudnak élni.

A cigányság ma nagyon megosztott, köszönhetően az elmúlt húsz év politikai manővereinek. Ezek nemcsak a többségi társadalmat fordították szembe a cigánysággal, hanem a cigányságon belül is sikerült érdekellentéteket szítani.

Ez néhány csoport számára nagyon jól jövedelmező politikai üzlet, amit a mai napig űznek.

Mi azt valljuk, hogy a kultúra összeköt bennünket.


(A beszámolót készítette. Fialovszky Magda, a CTMT művészeti igazgatója)



 

Asztali nézet