Köszöntjük weblapunkon
Roma írónők a mai Magyarországon |
|
|
|
Írta: Rubik Gina
|
2016. február 08. hétfő, 21:13 |
„Eltörölt szívek” Empirikus kutatás öt kortárs roma írónő munkásságáról
Bevezető: kutatási módszerek és kérdések
A következő magyarországi kortárs roma írónőkkel készítettem kutatást életút interjújuk és önéletrajzaik elemzésével: Daróczi Ágnes, Kalla Éva, Láng Judit, Nótár Ilona és Pató Selam. A kutatásom elején már kiderült, hogy a narratív biográfiai elemzés1 mellé fel kell vennem az empirikus kvalitatív kutatás 2 módszertanát is. A „megalapozott kutatási elmélet” (grounded theory)3 alapja az, hogy a korábbi ismereteken alapuló hipotéziseket összevetem (narratív biográfia) az empirikus terepmunkával készített életinterjúkkal, valamint a kódolás által (Glazer,Strauss)4 felállított esettanulmánnyal (extended case method, Burrawoy)5. Ez a szocio-antropológiai módszer a társadalmi jelenségek értelmezéséből, a hipotézis és empíria viszonyában megjelenő strukturális összefüggések felismeréséből, valamint egy „több skálán futó” (multi-scale)6 megalapozott elmélet abdukciós eset-rekonstrukciójából áll.
|
Bővebben...
|
A világ szemét bekötötték |
|
|
|
Írta: Szécsi Magda
|
2016. február 03. szerda, 16:24 |
- Rostás Farkas György költő beszél életéről -
Háromszor ültünk le beszélgetni, mert Rostás – Farkas Györgynek sok mondanivalója van a világ számára, bár úgy érzi, hogy a világ nem érti meg őt. Ebédeltünk a Stexben, autóztunk sötét budai utcákon keresztül, és füstölőt gyújtott a Kethano Drom szerkesztőségében, miközben önmagával is vitatkozva érveket, ellenérveket keresett élete eseményeire.
|
Bővebben...
|
József Károly főherceg emlékezete |
|
|
|
Írta: Marton Józsefné
|
2016. február 02. kedd, 17:12 |
A szerző 2005-ben, az Alcsútdobozért Faluvédő Egyesület megemlékezésén elhangzott előadásnak jegyzete:
Kedves Vendégeink, Kedves Barátaink!
Száz éve, 1905. június 13-án, hosszú szenvedés után, hetvenkét éves korában hunyt el József Károly főherceg, Alcsút egykori jótevője. Halálának századik évfordulóján elsőként mondunk életéért teremtőjének, aki hozzánk vezérelte Őt, és családját. Életútját dédunokája, Mihály főherceg úr, és Rostás-Farkas György úr méltatta előttem.
|
Bővebben...
|
|
Közös Út - Kethano Drom 2015. 4. szám |
|
|
|
Írta: Administrator
|
2016. január 02. szombat, 11:35 |
Megjelent a Közös Út - Kethano Drom 2015. évi utolsó lapszáma, amely a csatolt pdf mellékletben olvasható.
|
Bővebben...
|
Kiskunlacházától Bergen-Belsenig |
|
|
|
Írta: Acélné (Kelemen) Weitzenfeld Éva
|
2015. november 09. hétfő, 17:30 |
Acélné (Kelemen) Weitzenfeld Éva visszaemlékezése
1944. március 19-én vasárnap délelőtt Jolival elmentünk a Szépművészeti Múzeumba egy Munkácsy kiállításra. Boldog voltam, napsütéses idő volt, és előtte való napon Kálmán Évivel a Radius moziban az Első randevú című francia filmet láttuk Danielle Darrieux-vel a főszerepben. Ekkor még nem gondoltam, milyen hosszú idő fog elmúlni a következő mozi és képkiállítás megtekintéséig. Az sem jutott eszembe, hogy ezek a kis örömök mennyire nem számítanak, ha az ember nyomorult.
|
Bővebben...
|
Közös Út - kethano Drom 2015/3. szám |
|
|
|
Írta: Administrator
|
2015. november 03. kedd, 19:53 |
Megjelent a Közös Út - Kethano Drom 2015./3. száma
|
Bővebben...
|
A cigányokról alkotott történelmi kép változása ... |
|
|
|
Írta: Binder Mátyás
|
2015. szeptember 29. kedd, 08:10 |
A CIGÁNYOKRÓL ALKOTOTT TÖRTÉNETI KÉP VÁLTOZÁSA A RENDSZERVÁLTÁS TÜKRÉBEN SZLOVÁKIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON
Jelen tanulmányban a nem-cigányok cigányképét próbálom megrajzolni, két kelet-európai ország rendszerváltásának gazdasági, társadalmi és politikai kontextusába ágyazva.
Az általános feltevés – amit én is kiindulópontnak tekintettem – az az, hogy míg az államszocializmusban a cigányok elsősorban egy hátrányos helyzetű társadalmi réteget jelentettek, addig az új rendszerekben etnikumként vagy népként határozták meg ezt a csoportot. Látni fogjuk azonban, hogy ez a feltételezés annyira leegyszerűsítő, hogy szinte nem is tekinthető érvényesnek.
|
Bővebben...
|
|
ÁTADTÁK AZ IDEI PRO CULTURA MINORITATUM HUNGARIAE DÍJAKAT |
|
|
|
Írta: Administrator
|
2015. december 14. hétfő, 19:29 |
A Nemzeti Művelődési Intézet december 13-án rendezte meg a több mint egy évtizedes hagyománnyal rendelkező Nemzetiségi Gálát és Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjátadót a magyarországi nemzetiségek napjához kötődően a Budai Vigadóban.
|
Bővebben...
|
Írta: Márton József
|
2015. november 09. hétfő, 17:20 |
A közelmúltban környezetemben meghalt egy csodálatos asszony, és nekem jutott a fájdalmas megbízatás, hogy a ravatalán elbúcsúztassam. Az ott elhangzottakat szeretném itt, most Önökkel megismertetni. Hogy miért? Nem csupán, mert a távozó kiváló ember volt, aki méltó a szélesebb publikum figyelmére is. Ez önmagában nem késztetett volna erre a lépésre, hiszen sok nagyszerű kisember hal meg naponta, akikről nem írnak az újságok. Az igazi ok, amiért a nyilvánossághoz fordulok, az illető származása. Régóta élek már egy népes roma família közelében, amelynek az elhunyt volt a családfője. Ebben a közösségben szerzett élettapasztalataim alapján érzek késztetést, hogy a magyar-cigány közeledés érdekében megszólaljak. Mint magyar értelmiségi. Ráébredtem, hogy a legtöbb, amit ez ügyben tehetek, ha a laudációmban foglaltakat közreadom.
|
Bővebben...
|
Emlékfoszlányok : A halmaji cigányok |
|
|
|
Írta: Bálint György
|
2015. november 03. kedd, 09:50 |
Életem első húsz évének legszebb tavaszi,nyári és koraőszi hónapjait egy kis, mátraaljai faluban, Gyöngyöshalmajon töltöttem. Itt voltak a legkedvesebb pajtásaim, itt rosszalkodtunk, közben itt tanultam meg sok értéket az életről és az emberről. Sok cigány emberrel találkoztam és szívesen, érdeklődéssel hallgattam meg mindent, amit az életükről, a gondolkodásukról, az üldöztetésükről és a meg nem értésükről elmondtak. Talán tanulságos a mai társadalom érintett tagjai számára is.
|
Bővebben...
|
Si ando Ungriko Them romesko pushipe? |
|
|
|
Írta: dr. Papp János
|
2015. augusztus 18. kedd, 12:26 |
Pa kado pushipe adyes pharo-j chacho alosaripe te das, ke e politika zhukarel-tar amendar, la politikako korrekto vorbipe. Aba vi kodo tromipe si, hoj opre te shuvas o pushipe. Sakon daral kodolestar, hoj rassishtake inkren, vaj diskriminacijasa, vaj segregacijasa sumnaren. Apol si pa soste te vorbil, ke pe’kh majbaro-j o duripe mashkar le duj etnikumura. Le romane familiji pa dyeseste pe dyeseste majphares trajon. Najle butyi, najle love, najle baxtalo trajo. Le romane terne chi phiren sako dyes andej shkola, chi agordine pengi shkola, kade naj le ternen professija. Khonyik chi lel te kerel butyi. Ashel o shegelyo lenge, so le ungrura, le gazhe chi dikhen lashe jakhenca. Pe kadaleste naj so te chudisarel. Ba so shaj te shuvel? Kaske trubul variso te kerel?
|
Bővebben...
|
|
|
|
|
10. oldal / 93 |
Copyright © 2024 Kethano Drom - Közös Út. Minden jog fenntartva.
|
|
Pályázat
Mottó
„A cigány kultúrának intézményekre van szüksége... Én ezt egy kulturális autonómia intézményrendszerén belül képzelem el, amely nem szavakból, hanem láncszemként egymáshoz kapcsolódó intézményekből állna.”
***
Részlet Orbán Viktornak 2008. április 11-én elhangzott beszédéből.
Partnereink
Hirdetés
Duray Miklós
Duray Miklós hivatalos honlapja
Bonum Tv
Vallás, család, fiatalok
Barátság
Magyarországi nemzetiségek honlapja
Linkcenter.hu
Tájékozódás hasznos webhelyek felől
Psalmus Humanus
Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesület
Cigeneyíz Tv
The Voice of Gypsies
|